A gyűjtögetési zavar (angolul: hoarding disorder), vagy kényszeres gyűjtögetés (angolul: compulsive hoarding), más néven patologikus halmozás egy pszichológiai betegség, mely megakadályozza az egyént, hogy használhatatlan, vagy szükségtelen tárgyakat kidobjon. Ezáltal az otthona olyan mértékben telítődik, hogy fizikailag és idővel egészségügyi aspektusból egyaránt élhetetlenné válik. Gyakran Messie-szindrómának is nevezik, ez a kifejezés a bulvársajtóból került át a szaknyelvbe.Vgl. Alfred Pritz (Hrsg.): Das Messie-Syndrom. Wien, New York 2009 Súlyos esetben a lakás (és gyakran a ház kertje) szeméttelephez hasonlít. A kényszeres zavarokhoz sorolják.
Az ebben szenvedő pácienst hörcsöghöz szokták hasonlítani, amely – az állat téli táplálékszükségletének biztosítására – olyan mennyiségű eleségkészletet halmoz fel, hogy alig tud bemenni az odújába.
Egyesek szerint ez a szindróma egy komolyabb pszichológiai stádium megnyilvánulása is lehet, okozhatja félelem, társ elvesztése, egyedüllét elviselhetetlensége, egyéb lelki betegségekre engedhet következtetést. Ezek a tárgyak az elveszett társat jelentik a páciens számára.
A betegség öt stádiumból áll és gyakran társul agorafóbiával (nyílt tértől való félelemmel).
Jelei és tünetei Miközben nincs egyszerű meghatározása ennek a szindrómának, az alábbi jelenségek utalnak az állapotra: Gyűjtése, vagy beszerzése mindennemű használati tárgyaknak, ruhaneműknek, csecsebecséknek, dobozoknak, zacskóknak, munkaeszközöknek, alkatrészeknek, játékszereknek, könyveknek, újságoknak, vagy mindenféle használati eszközöknek. Gyűjthet egy vagy többféle tárgyat, vagy akár állatokat is. A privát élettér oly mértékű zsúfolása az említett tárgyakkal, hogy normális használatát majdnem lehetetlenné teszik. Jelentős akadály okozása az öngondoskodásra és a napi életvitel funkcióinak elvégzésére. (Takarítás, tisztálkodás, valóban, szükséges tárgyak hozzáférhetősége stb.) Fizikai képtelenség a használhatatlan lomtól való megválásra. Különleges esetekben a betegség kleptomániával is párosulhat. Krónikus probléma az időbeosztással. A cselekvés képességének bénulása fontos szituációkban is. A normális szociális kötelességek elmulasztása, például csekkek, hivatalos küldemények kibontása. Korlátozott beilleszkedési képesség, a rendetlenség miatt. Tehetetlenség érzése a felhalmozott lomok terhének fokozódó nyomása alatt.Werner Gross: Messie-Syndrom: Löcher in der Seele stopfen. (PDF; 54 kB) In: Deutsches Ärzteblatt, Ausgabe PP, Für psychologische Psychotherapeuten und Kinder- und Jugendlichenpsychotherapeuten. Heft 9, 10. September 2002, S. 419–420; abgerufen am 2. Juni 2019.
Az állapot eszkalálódása az egyént és közvetlen környezetét fenyegető fizikai baleset, közegészségügyi és tűzvédelmi veszélyeztetés növekedésével, továbbá az illetőre nézve társadalmi izolációval jár. Embereknél különböző mértékű a tünetek megjelenése, az eredmény ugyanakkor mindig hasonló képet mutar. Az kezelése majdnem mindig hosszadalmas terápiát kíván.
Az önismeret alacsony szintje mellett az érintettnek nehézséget okoz a tárgyak értékének megbecsülése, és a megválása az értéktelen tárgyaitól. Helyette sok tárgyat túlértékel, emiatt képtelen tőlük megválni. Jellemző, hogy a tevékenységeiket nem tudják a napi feladatok tervszerű elvégzésére irányítani. Gyakran maguk is észreveszik, hogy irracionálisan cselekszenek, mégis képtelenek ennek megfelelően lépni. Szélsőséges esetben a lakás, ház, kert nagy részét mindenhol dobozok, halmok, ládák és zsákok magas kupacai foglalják el, csupán keskeny ösvények labirintusa marad a mozgáshoz. Amennyiben kényszeres gyűjtögető bérlakásban lakik, abban az esetben az ingatlan tulajdonosa részéről fennáll a kilakoltatás és következményeként a hajléktalanság veszélye.
A tárgyak halmozása mellett hajlamos a kötelezettségek teljesítését halogatni más, kevésbé sürgős teendők javára. Ez a fontossági sorrend felállításának képtelenségére mutat. Különösen azok a cselekvések esnek nehézségére, melyek nem jelentenek örömet, ahogy a feladatok időbeosztása is. A prioritás mellett a céltudatos tervezés is komoly nehézségbe ütközik. A végrehajtó funkciók ugyanúgy sérülnek, mint figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar esetén.
A kényszeres gyűjtögetőkre jellemző, hogy serény igyekezettel kezdenek bele a feladatoknak, és sokat terveznek, de végül megállapítják, hogy a feladat túl nehéz, és abbahagyják. Így sok megkezdett projekt félbemarad, ami hozzájárul a körülmények szétesettségéhez.
Sokuk szenved az otthona fenntarthatatlan állapota miatt, és szégyelli is. A szociális elszigeteltség miatt mások nem tudják felismerni a problémát, és nem is keresnek saját maguk kiutat belőle. Kívülállók számára legtöbbjük képes elrejteni a problémát, és nyitott, optimista, sokoldalú és kreatív embereknek látszanak. Gyakran jól öltözöttek, és tiszták is, köztük akadnak olyanok, akik elhanyagolják magukat. Paradox módon hajlamosak a maximalizmusra.
Néhány gyakori, konkrét tünet, amiket a kóros gyűjtögetők esetében tapasztalni lehet:
1. Hajlamosak nagy mennyiségben a környezetükben szabadon hozzáférhető tárgyakat felhalmozni, amiket a legtöbb ember nem gondol hasznosnak vagy értékesnek. Mint például: Reklámanyagok, reklámlevelek Régi katalógusok és újságok Dolgok, amik hasznosak lehetnek valamire a későbbiekben Ruhaféleségek Romlott ételek, csomagolások/szemét Ingyenes bemutatótermékek
2. A lakás helyiségei fokozatosan megközelíthetetlenné válnak és már nem töltik be a funkciójukat. Mint például: Nem lehet az ágyakban aludni. Ételkészítésre alkalmatlan konyhák, hűtők dugig tele romlott ételekkel, tűzhelyek tűzveszélyes dolgokkal teli, mint például reklámújság és régi ételek főzőlapok tetején. Étkezésre használhatatlan asztalok. Használhatatlan székek, kanapék. Piszkos, egészségtelen fürdőszobák; emberi ürülék kupacok vannak az otthon bizonyos helyein gyűjtve, néha állati ürülék van a padlón, óriási zsákok évek óta gyűjtött pelenkákkal tele. Kádak, zuhanyzók és mosdók tárgyakkal töltve, szóval mosakodásra és fürdésre alkalmatlanok. Gyűjtögetők így valószínűleg elfelejthetnek fürödni. Néhányan állatokat gyűjtenek, akik minimálisan se képesek gondoskodni róluk; gyakran elpusztult állatokon kannibálkodnak más állatok a kupacok alatt.
3. A látvány pszichére naponta gyakorolt hatása betegséget, szorongást, legyengülést okoz. Például: Nem engednek be látogatókat, mint családot és barátokat, vagy javító és karbantartó szakembereket, mert szégyellik a rendetlenséget. Behúzva hagyják a függönyöket, tehát senki se tud belátni Sok vitába kerülnek családtagokkal és szomszédokkal a rendetlenség miatt. Tűz, elesés, fertőzés vagy kilakoltatás veszélyébe kerülnek. Depressziósnak vagy idegesnek érzik magukat az idő nagy hányadában a rendetlenség miatt.
A társas kapcsolatok fenntartásának nehézsége további problémákhoz vezethet, mint a társadalmilag elvárt minimális követelményeknek sem felelnek meg. Viselkedésüket kívülről összetéveszthetik más állapotokkal. Szubjektívan azokat is kényszeres gyűjtögetőnek gondolhatják, akik csak nem tudnak rendet tartani. A felismerést segíti a leblokkolás a saját otthon kapcsán.Messie-Syndrom: Chaos im Kopf, sueddeutsche.de Állathalmozás Az állathalmozás egy olyan gyűjtögető kényszer, mely során egy illető nagyszámú élő állatot tart a lakásában anélkül, hogy számukra a megfelelő tartási körülményeket biztosítani tudná,Animal hoarding, animallaw.info, 2010. így azok kannibalizmusra vetemednek. Mint a legtöbb mentális zavar esetén, az illetőnek nincsen vagy csekély betegségbelátása, így nem okvetlenül tudatosul benne, hogy a cselekedeteivel a környezetére gyakorolt ártalmon túl az állatait is kínozza.
Okai A kényszeres gyűjtögetésnek sok oka lehet; az itt felsoroltak csak lehetséges okok vagy tényezők. Sok esetben költözéskor magukkal visznek olyan tárgyakat, amelyeket értékesnek vagy megőrzendőnek tartanak, az új helyen viszont nem csomagolják ki. A költözés egybeeshet válsághelyzetekkel, mint például válás vagy a hosszúra nyúló munkanélküliség. Ok lehet önmagában a trauma is; pszichológusok komplikált gyászról, vagy az alkalmazkodás zavaráról beszélnek.
Kizáró, illetve differenciáldiagnózisként szóba jöhetnek olyan betegségek, amelyek gyengeséget és az állóképesség gyengeségét okozzák, így fatigue-szindróma, cukorbetegség, rák; de lehet a látás romlása, vagy egyedülállóként megöregedés.
Ok lehet a veszteségtől való félelem. A megszerzett vagy kapott tárgyhoz kellemes emlék kapcsolódik. Ha valaki életében nem kapott gyengédséget, szeretetet, megerősítést, akkor számára ez lehet az egyetlen erőforrás. Ezt az emléket nem akarja elveszteni, így összegyűjti ezeket a tárgyakat. Nem akarja kidobni, mert azzal az emléket is kidobná.
A túlhajtott gyűjtőszenvedély oka lehet a fukarság is. Az illető nem akar megválni a dolgoktól, mivel azok használhatók lennének valamire; még akkor is, ha már mértéktelen a felhalmozás, és ő elvesztette az áttekintést, és nem tudja, hogy miből mennyi van. Az erőforrások kímélése újrahasznosítás céljából a fogyasztói társadalom ellenpontjaként szintén motiválja a tárgyak megtartását. Az elromlott tárgyakat gyakran megpróbálja megjavítani vagy új szerepet találni számára. Kapcsolat más pszichikai zavarokkal Az BNO-10 vagy a DSM-IV nem tartalmazza a kényszeres gyűjtögetést, így nincs ilyen diagnózis, ami után a terapeuták orientálódhatnak.
Különböző pszichikai zavarok állhatnak mögötte, amelyek az önszabályozást vagy a végrehajtó képességet gyengítik. Lehet személyiségzavar, depresszió, kényszerbetegség vagy más pszichiátriai betegség is.
Egyes szakértők szerint, amennyiben nincsen más pszichés zavar a háttérben, akkor a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egyik változatáról beszélhetünk. Ennek vizsgálata a klinikai szakpszichológusi vagy pszichiáteri diagnózis része.
Azonban van tanulmány, ami rámutat arra, hogy a kényszeres gyűjtögetés önálló kórkép is lehet.Zusammenfassung einer Studie zum Messie-Syndrom
Kezelése A kényszeres gyűjtögetés nem csak jelentős egészségügyi kockázatokkal társul, de a tudósok szeretnének rámutatni, milyen fontos a beavatkozás a gyűjtögető életét és munkáját tekintve. A kényszeres gyűjtögetők 42%-a találja viselkedését problematikusnak, 63%-uk esetében pedig a családjuk és barátaik látják annak. Az eredmények arra utalnak, hogy a gyűjtögető egyének csökkentett érzékenységet mutathatnak a saját és mások érzelmei tekintetében, és fordítva – emberek helyett az őket körülvevő világot alkotó mellékes dolgokat tartják fontosabbnak. Az alacsony érzelmi intelligenciával rendelkező páciensek képtelenek koordinálni a birtokolt tárgyaikat, vagy akár megválni tőlük.Grisham Jessica R.; Steketee Gail; Frost Randy F. (2008): "Interpersonal problems and emotional intelligence in compulsive hoarding"
Depression and anxiety 25, E63-E71 Hátrányos tulajdonságai vonatkozásában átfogó kutatást végeztek, hogy megtalálják a gyógymódot. Bár ez egy folyamatban lévő kutatás, a gyűjtögető betegeknek csak harmada reagál jól a gyógyszerekre és a terápiás kezelésekre. A DSM-mel együtt, a kezelések biztosítási fedezete és a speciális oktatási programok is változni fognak.
Hasznos lehet, ha a kényszeres gyűjtögető segítséget kap, azonban ezt nem mindig veszik igénybe, mivel szégyellik otthonuk állapotát. A szégyen mellett tarthatnak attól, hogy jogaikban korlátozzák őket, hiszen otthonuk állapota egy gondnokság alá vételi per alapja is lehet. Habár a gondnokot segítőnek rendelik ki, maga a jogok korlátozása, és a per által okozott stressz is súlyosbítja a helyzetet. Akár örököseit is beperelhetik a gyűjtemény miatt, ha nem tudnak gyorsan megszabadulni tőle. Mások beavatkozását a segítő szándék ellenére a magánszférájukba való beavatkozásnak tekintik, és nem akarják gyűjteményük kezelését másokra bízni.