Roberto Oros di Bartini, eredetileg Orosdy, született Ferlesch Róbert (Nagykanizsa, 1897. május 14. – Moszkva, 1974. december 6.), orosz névváltozatban Robert Ljudvigovics Bartini (oroszul: Роберто Людовигович Бартини, kiejtve: Bartyinyi) szovjet fizikus, repülőgép-tervező.
Élete Egyes források szerint Fiumében, valójában Nagykanizsán született, Ferlesch Mária villachi születésű 20 éves nagykanizsai lakos magánzó házasságon kívüli gyermekeként,Nagykanizsa 1897. évi születési anyakönyv (familysearch.org, hozzáférés: 2022. október 22.) az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgáraként. 1904-ben örökbe fogadta dr. Orosdy Lajos Mihály Béla, Fiumében élő, későbbi miniszteri osztálytanácsos, majd miniszterelnökségi helyettes államtitkár. Neve ettől kezdve Orosdy Róbert Frigyes.
1915-ben végezte el a középiskolát, majd tartalékos tiszti iskolára került Besztercebányára. A képzés végén 1916-ban az orosz frontra küldték, ahol júniusban hadifogságba esett. A háború után, 1921-től 1922-ig repülőiskolát végzett el Milánóban és itt lett tagja az Olasz Kommunista Pártnak.
A fasiszta hatalomátvétel után 1923-ban a Szovjetunióba ment, ahol mint repülőmérnök dolgozott. Több fontos műszaki és vezetői beosztást töltött be a Szovjet Légierőnél. 1928-ban őt nevezték ki a szovjet kísérleti hidroplán-program vezetőjének, 1930-ig a program vezető tervezője volt. Őt sem kerülte el sztálini terror, így 1938–1946 között bebörtönözték, és saraskában dolgoztatták. Fogvatartottként dolgozott az NKVD felügyelete alatt működő CKB–29 tervezőirodában, majd később a Dimitrov Repülőgépgyár területén működő, Georgij Berijev vezette OKB–86-os tervezőirodában.
Különböző típusjelzésű repülő modellek fejlesztésén munkálkodott a Dimitrov és a Berijev repülőgépgyártó vállalatoknál Taganrogban egészen 1952-ig. Ezt követően Novoszibirszkbe került a Szibériai Repülési Kutatóintézethez (SzibNIA), és Sztálin halálát követő enyhülés eredményeként 1956-ban rehabilitálták. Több publikációja jelent meg a repülőgépgyártásban használatos szerkezeti anyagok és technológiák, az aerodinamika, valamint az elméleti fizika tárgykörében.
Repülőgépei Név Leírás Sztal–6 Kísérleti repülőgép, mellyel szovjet sebesség rekordot állítottak felDAR Korrózióálló repülő csónak (amfíbia) az északi sarki távolsági repülésekhez Sztal–7 Kétmotoros utasszállító repülőgép Jer–2 (DB–240) Első repülés 1940 júniusában. Jer–2 (AM–35-ös motorral) 1942 június. Jer–2 (2 db ACS–30B motorral) kb. 300 db épült belőle, 3 db 1000 kg-os légibomba szállítására volt alkalmas. Legnagyobb sebessége 446 km/h, hatótávolsága 5000 km Jer–2 A–57 Sugárhajtóműves stratégiai bombázó repülőgép VVA–14 Berijevvel közösen 1972-ben tervezett hidroplán és határfelület-repülőgép AL–40 Nukleáris meghajtású hidroplán, mely nem épült meg. A Szibériai Repülési Kutatóintézetben (SzibNIA) 1960 körül. R 53.6K Minden aerodinamikai felület kiszámított és megfelelt a 4 származtatott funkciónak 1940 körül.
A VVA–14 típus Az 1930-as években a Sztal típusú, újszerű repülőgépek megépítésével vált szakmai berkekben igazán ismertté. A legjelentősebb tervezői teljesítménye taganrogi Berijev-tervezőirodában kifejlesztétt és egyetlen példányban megépített VVA–14 típus. A szokatlan megjelenésű repülőeszköz egy VTOL vízi-repülőgépnek készült.
Repülés nagyjai között Több alkalommal dolgozott együtt a szovjet repülőgépipar más jelentős képviselőivel, így Koroljovval, Iljusinnal, Antonovval, Mjasziscsevvel és Jakovlevvel. Koroljov tanárának tartotta őt, az aerodinamikában ismert szakkifejezés a róla elnevezett „Bartini-hatás”.
Publikációi thumb|300px|Bartini VVA–14 típusú vízi repülőgépe a monyinói repülőmúzeumban kiállítva Roberto Oros di Bartini. Some relations between physical constants. In: Doklady Acad. Nauk USSR, 1965, Angol nyelvű, Oroszul: Доклады Академии наук, 1965, Roberto Oros di Bartini. Kapcsolat a fizikai állandók között orosz nyelven jelent meg: (сборник Проблемы теории гравитации и элементарных частиц, М., Атомиздат, 1966,).
Jegyzetek
Fordítás
Források Bartini information in Russian Hozzáférés ideje: 2005. február 14. Robert Ludvigovich Bartini И. Чутко "Красные самолёты". М. Изд. полит. литературы, 1978
Kategória:Magyar repülőgép-tervezők Kategória:Szovjet repülőgép-tervezők Kategória:Fiumeiek Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Szovjet mérnökök Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A kommunizmus üldözöttjei Kategória:Lenin-renddel kitüntetettek