Soós Imre (Balmazújváros, 1930. február 12. – Budapest, 1957. június 20.) Jászai Mari-díjas magyar színész, a 20. század magyar színjátszásának egyik legnagyobb tehetségű, fiatalon elhunyt alakja.
Kezdeti évek, tanulmányok Balmazújvárosban született nyolcgyermekes paraszti családban. A család rendkívül szerény körülmények között élt. Apja Sós Imre (1901-1977) idősebb Sós Imre (evangélikus-református) Semsey gróf birtokán zsellérkedett, Soós hétéves korától ugyanott napszámosként dolgozott. Anyja Pásztor Erzsébet (1905-1995) . Szülei 1925-ben házasodtak össze. az apa református, az ő vallását követik a gyermekek A gyermekek hagyomány szerint a szülők nevét kapták; Imre Erzsébet öccse volt.
A négy elemi elvégzése után nyomdásztanuló lett Nyíregyházán, majd 1947-ben egy a Szabad Népben olvasott hirdetés hatására Budapestre ment felvételizni a Horváth Árpád Színészkollégiumba, ahol munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. Ez volt a Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjében is feldolgozott időszak. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek különleges tehetségére. A Színművészeti Főiskolára 1948-ban nyert felvételt. Tanulmányai során mestere volt többek közt Bárczy István és Gellért Endre.
Életpályája Soós már főiskolás évei alatt is jelentős filmes sikereket aratott. Első szerepei között voltak a Talpalatnyi föld (1948) és a Tűz (1948) című filmek. Az áttörést a Ludas Matyi (1949) hozta meg számára, amely országos népszerűséget szerzett neki, sőt, 1950-ben a címszerep megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfialakítás díját.
Ezt követően szinte minden évben több filmben is szerepet kapott, melyekben hatalmas hazai közönségsikert aratott. Ilyen volt a Civil a pályán (1951), az Állami Áruház (1952), a Föltámadott a tenger (1953), a Liliomfi (1954), és az A 9-es kórterem (1955).
A főiskola elvégzését követően, 1952-től három évadot a debreceni Csokonai Színházban játszott. Debrecenben egykori főiskolai tanára, Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét. Ez a karakterformálás elindította színpadi karrierjét is, 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki.1955-től a Madách Színház tagja lett, ahol közeli barátságba került Dajka Margittal és Kiss Manyival, akik anyai szeretettel vették körül.
Soós Imre számára az 1955-ös esztendő az átütőerejű nemzetközi filmsikert is meghozta a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Cannes-ban úgy ünnepelték, mint aki a Fábri Zoltán rendezte hatalmas sikerű Körhinta című filmben Töröcsik Marival a főszereplője a magyar film újjászületésének. Ugyanakkor csalódásként kellett megélnie az óriási elismerés előtt, hogy annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtó már „a magyar Gérard Philipnek” kiáltotta ki, „politikai okokból” a film két főszereplőjét mégsem engedték ki a film cannes-i premierjére.
Magánélete A Rákosi-korszakban Soós Imre az állami kultúrpolitika egyik ünnepelt alakjává vált. A rendszer emblematikus művészeként jelent meg a filmekben és a korabeli médiában egyaránt. Miközben színészi kvalitásait nem kérdőjelezték meg, a hirtelen jött hírnév, a pártállami elismerés, valamint a vidéki parasztfiúból lett „nemzet színésze” szerepet nehezen dolgozta fel magában. Több pályatársa neheztelt rá, a rendszer támogatottjaként tekintett rá, és ő maga is egyre inkább terhesnek érezte, hogy a rendezők skatulyába zárták, hogy nem tud kitörni a „lentről jövő, karriert csináló parasztfiú" kliséjéből. A nyilvános sikerek mögött egyre növekvő belső feszültség lett úrrá rajta.
1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. Ekkorra már sokan irigyelték – még a tehetségét is kétségbe vonták. Az alkoholban és a gyógyszerekben keresett vigaszt; alig táplálkozott, láncdohányos lett, egészségi állapota pedig gyorsan hanyatlott.
1956-ban a forradalom idején sokan támadták, Rákosiék támogatta „kommunista színészként" aposztrofálva őt. A támadásokat még az is tetézte, hogy szerelme, Ferrari Violetta a forradalom után elhagyta Magyarországot. Bár a szerelem Ferrari állítása szerint csak egyoldalú volt, Soós a hír hallatán öngyilkosságot kísérelt meg, majd idegösszeroppanással kórházba került.
A János Kórházban beleszeretett kezelőorvosába, Perjési Hedvig 1927 november 14 Békéscsaba – 1957 június 20. Budapest (eredetileg Peier Hedvig) pszichiáterbe, akit 1957 májusában feleségül vett.
Halála „Június 20-án este 9 órakor a XII., Alkotás utca 49/a szám alatti holtan találták Soós Imre 27 éves színművészt és feleségét, dr. Perjési Hedvig 29 éves orvosnőt. Soós Imre a garzonlakás teakonyhájában feleségével együtt világítógázzal öngyilkos lett. A rendőri bizottság a helyszínen búcsúlevelet nem talált. Megállapították, hogy öngyilkosság történt, mivel a lakás belülről volt bezárva, és mindketten a kis méretű teakonyhában belülről, az ajtónak támaszkodva várták a halál bekövetkeztét.”
A hivatalos jelentés a fentiek szerint kettős öngyilkosságot állapított meg, de az eset körülményei sokak számára nem voltak egyértelműek. Számos pletyka kapott lábra, sokan egy titkos búcsúlevélről beszéltek, amelyben a feleség saját magát nevezte gyilkosnak. Ennek köszönhetően később több, a hivatalos megállapítástól eltérő, a gyilkosságot sem kizáró verzió látott napvilágot.Kocsis L. Mihály író a Végszavazás a halállal című könyvében arról ír, hogy a színész kezével véresre kaparta az ajtó melletti falat, menekülni próbált. A rendőrség mégis lezárta az aktáját, holott az író szerint a sztár körme alatt egy harmadik személy bőrét találták meg.
A Soós házaspárt utoljára együtt látott Müller Péter az esetet vizsgáló nyomozó szavait így idézi:
„Mindketten meghaltak, ez tény, hogy kettőjük közül ki volt az áldozat, mindegy."
Soós Imrét feleségével közös sírba temették el a Farkasréti temetőben.
Színpadi szerepei bélyegkép|270x270px|Soós Imre a Ludas Matyi című filmben Illyés: Fáklyaláng (Józsa M. szerepében) Shakespeare: Rómeó és Júlia (R. szerepében) Sarkadi: Szeptember (Pali szerepében) Sarkadi: Út a tanyákról (Jani szerepében) Gorkij: Éjjeli menedékhely (Aljosa szerepében) Móricz: Sári bíró (Jóska szerepében) Steinbeck: Egerek és emberek (Curly szerepében) Tur fivérek: Villa a mellékutcában (Kastanov őrn. szerepében) Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Benedek szerepében) Tabi: A pirossapkás lány (Mács szerepében) Iszajev–Galics: Nem magánügy (Djuzsikov főmérnök szerepében) Mikszáth: A körtvélyesi csíny (ifj. Brand K. szerepében) de la Barca: Két szék közt a pad alatt (Rodrigo szerepében) Sólyom: Holnapra kiderül (Molnár I. szerepében) Kisfaludy: Csalódások (Endre szerepében) Taar: Aranygyűrű (Pista szerepében)
Filmszerepei A Nemzeti Filmintézet archívuma Soós Imre alábbi filmjeit tartja számon Talpalatnyi föld (1948) Tűz (1948) Ludas Matyi (1949) Dalolva szép az élet (1950) Civil a pályán (1951) Állami Áruház (1952) Ifjú szívvel (1953) Kiskrajcár (1953) A harag napja (1953) Föltámadott a tenger (1953) Liliomfi (1954) Hintónjáró szerelem (1954) A 9-es kórterem (1955) Körhinta (1955) Eltüsszentett birodalom (1956)
Díjai bélyegkép|jobbra|250px|Soós Imre sírja. Farkasréti temető: 37/3-1-27/28. A Karlovy Vary-i filmfesztivál legjobb férfialakítás díja a Ludas Matyi főszerepéért 1951) Jászai Mari-díj (1954)
Emlékezete Szülővárosa, Balmazújváros múzeumában állandó kiállítás mutatja be a pályáját. 2001-ben a Magyar Színészkamarai Egyesület (MASZK) kezdeményezésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK Soós Imre -díjat alapított a színészek erkölcsi megbecsülése és a társadalmi rangjának emelése céljából a pályakezdő színészek számára. Soós Imre megjelenik az Ismerős Arcok zenekar 2026-os Búcsú című klipjében, amelyben fiatalon elhunyt művészekről emlékeznek meg.https://www.youtube.com/watch?v=P72wYeDi-sU Hubay Miklós: Tüzet viszek (Drámakötet) Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1971 Hubay Miklós: Tüzet viszek (Tragédia két részben, közjátékkal) – teljes archivált szövegHubay Miklós Tüzet viszek Petőfi Irodalmi Múzeum • Budapest • 2023
https://reader.dia.hu/document/Hubay_Miklos-Tuzet_viszek-44164 – Digitális Irodalmi Akadémia Budapest 2023 | ISBN 9632707699 Hubay Miklós: Tüzet viszek (Magyar tévéfilm) 1981 Müller Péter: Részeg józanok Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1973 Müller Péter: Részeg józanok – teljes archivált szöveg – Totem Kiadó Budapest 1993 | Müller Péter: Részeg józanok (Átdolgozott regény) Rivaldafény Kiadó Budapest 2017 Müller Péter: Részeg józanok (Színpadi változat) Budapesti Kamaraszínház) 2004
Jegyzetek
Források Molnár Gál Péter Színészkönyv Magvető Könyvkiadó Budapest, 1971. (103–106. o.) Film Színház Muzsika, 1957. június 30. Színház és Mozi, 1957. július 5. Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár (archivált rendőrségi jegyzőkönyvek) Révai nagy Lexikona, 5. kötet (1961) Nemzeti Archívum Múlt-kor történelmi magazin Magyar színházművészeti lexikon Főszerkesztő: Székely György Akadémiai Kiadó 1994. További információk Nem öngyilkos lett, hanem a neje ölte meg Soós Imrét, az ötvenes évek filmsztárját
Színházi adattár
Kategória:Magyar színészek Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Öngyilkos színészek, színésznők Kategória:1930-ban született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:Balmazújvárosiak Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek