Alsószúcs (szlovákul Dolná Súča) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése Trencséntől 8 km-re északra, a Szucsanka-patak partján fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek.
A mai települést 1208-ban „Suchan” néven említik először. 1244-ben „Zudczan” formában találjuk, ekkor Bogomér ispán és a szúcsai uradalom birtoka. Szúcsa várát 1318-tól említik, ekkor Csák Mátéé, majd királyi vár. Tulajdonképpen Trencsén várának egyik előváraként szolgált. 1398-ban „Castrum Zudcze” néven írják a falu nevét. A vár 1421-től a Stiborici Stiboroké. A települést 1429-ben „Castrum Zucha” néven említik. 1430-tól a királynéé a vár, majd 1439-től Cillei Ulriké. Ugyanebben az évben a falu „Nagh Sucha” néven szerepel. A várat 1454-ben Hunyadi János váltotta meg, majd a királyé lett. 1493-ban II. Ulászló király Szapolyai Jánosnak adta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el és Podmaniczky János nyitrai püspöknek adományozta, ettől kezdve a Podmaniczkyaké volt. 1550-ben Salm császári serege elfoglalta és lerombolta. 1582-ben már romként említik.
1598-ban 68 ház állt a faluban. A 17. században komlóültetvényei voltak és sörfőzde működött, lakói főként mezőgazdaságból éltek, fával és szövetekkel kereskedtek. 1720-ban 13 adózója volt a falunak. 1787-ben 234 házában 260 családban 1505 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUCSA. A. és F. Szucsa. Két tót falu Trentsén Várm. földes Urok Gróf Illésházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szkálához nem meszsze, Morva Orsz. széle felé; határjaik meglehetősek, erdőjök, legelőjök, réttyek elég van.”
1828-ban 203 háza és 1587 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén.”
1899-ben alakult hitelszövetkezete. A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Lakói kosárfonással, szövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1925-ben nagy árvíz pusztított a községben. 1944 októberében partizáncsoport kezdte meg tevékenységét területén. A Krasín-hegyen televíziós átjátszóállomás épült.
Népessége
1910-ben 1590, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
1919-ben 1573 lakosából 1568 csehszlovák és 5 magyar volt.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 122.
2001-ben 2877 lakosából 2836 szlovák volt.
2011-ben 2967 lakosából 2776 szlovák volt.
Híres személyek Itt született Szász Ottó (1884–1952) magyar matematikus. Itt szolgált Mészáros András (1741–1812) nyitrai kanonok. Itt szolgált Juraj Hodál (1888–1963) egyháztörténész.
Nevezetességei Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1687-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 1754 és 1756 között átépítették. Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült. A falutól nyugatra állnak Szúcsa egykori várának romjai.
Jegyzetek
Források Podolák, J. 2011: Dolná Súča
További információk Hivatalos oldal Községinfó Alsószúcs Szlovákia térképén Zamky.sk – Szúcsa vára (szlovákul) E-obce.sk.
Alsoszucs Kategória:Trencsén vármegye települései