Csővár (szlovákul Čuvár) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Fekvése Csővár Budapestről a 2-es főúton és az M2-es autóúton közelíthető meg; mindkettőről Vác déli részén kell letérni keleti irányban a 2106-os úton; a település Váctól keletre 19 kilométerre, a Cserhát hegység lábánál, közel a Naszály-hegyhez található. A 2106-os út épp csak érinti a falut, a központjába a 21 121-es út vezet, amely a 19+300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki az előbbiből, északnyugat felé.
Története Csővár régi várát 1448–1461 között már említették, ekkor a Ráskayak kezén volt. Az alatta levő falu a 15. században a váci püspöké volt, 1460-ban Szadai Reichel Sebald, 1461-ben pedig Csóri Miklós volt Csővár kapitánya. A török megszállás alatt is lakott maradt. 1695-ben mint népes helységet 3/4 portával rótták meg. Az 1715–1720 évi összeírásokban nemes községként szerepelt. A falu birtokosai a Ráskayak után a Bosnyák, majd a Prónay család voltak. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 27 másodosztályú jobbágytelket vettek fel az összeírásba, 1847-ben volt a tagosítás. A 19. század elején a Prónay, Vörös, a Divényi, a Horváth, a Posch és más családok, a 20. század elején pedig báró Prónay Dezső volt a település birtokosa.
1910-ben 623 lakosából 335 magyar, 288 szlovák volt. Ebből 93 római katolikus, 508 evangélikus, 20 izraelita volt.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Koren Mihály (FKgP-Faluvédő Kör) 1994–1998: Koren Mihály (független) 1998–2002: Dian József (független) 2002–2006: Dian József (független) 2006–2010: Dian József (független) 2010–2014: Dian József (független) 2014–2016: Nemecz Pálné (független) 2016–2019: Nemecz Pálné (független) 2019–2024: Nemecz Pálné (független) 2024– : Nemecz Pálné (független)
A településen 2016. július 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek, 51% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,2%, református 3,2%, evangélikus 68,9%, felekezeten kívüli 2,2% (10,5% nem nyilatkozott).Csővár Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 19,8% szlováknak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,8% volt evangélikus, 10,9% római katolikus, 2,6% református, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (27,8% nem válaszolt).Csővár Helységnévtár
Látnivalók 250px|thumb|A vár romjai Evangélikus templom Az 1650-es évek végén felvidéki evangélikusok telepedtek le itt. Első lelkészük Smidt Sebestyén volt. Csővár ma is látható evangélikus temploma 1826 és 1831 között épült. 23 méter magas tornyában három harang lakik.
Várrom A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált.
Vashegy
Források Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Tömegközlekedés Helyközi autóbuszjárat:
Jegyzetek
További információk Csővár története Csővár története
Kategória:Pest megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései