Szentpéterfa (, ) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Fekvése Szombathelytől 19 kilométerre délnyugatra, Pornóapátitól 9 kilométerre délre fekszik, a Pinka bal partján, az osztrák-magyar határ mellett; a legközelebbi ausztriai (őrvidéki) település, Monyorókerék (Eberau) mindössze 3 kilométerre van tőle északnyugati irányban. Keleti határában ered a Hideg-kúti-patak.
Megközelítése Közigazgatási területének keleti részét érinti a Körmendtől Szombathelyig húzódó 8707-es út és az Egyházasrádóctól Csencsberek településrész térségéig vezető 8709-es út is, de belterületén csak az előbbiből nyugat felé kiágazó 8711-es út vezet keresztül. Ebből a község központjában ágazik ki a monyorókeréki határátkelőig vezető 87 115-ös számú mellékút, maga az út pedig a falu belterületét elhagyva délnek halad tovább, Nagysároslak (Moschendorf) felé, ugyancsak az államhatárig,
Nevének eredete Nevét Szent Péter apostol tiszteletére szentelt templomáról kapta.
Története A község területe már a római korban lakott hely volt, mivel határában római sírokat és egyéb emlékeket találtak.
1221-ben Ecclesia S. Petri, 1369-ben Zempeturfalua néven említik. Egykori magyar lakossága valószínűleg a 16. században elpusztult és helyükre horvátok települtek. 1549-ben 27 adózó portát számláltak az Erdődy család birtokában. 1698-ban 392 lakosa volt. 1787-ben 110 házában 701 lakos élt, a monyorókeréki uradalomhoz tartozott, földesura az Erdődy család volt.
Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Szent-Péterfa, pinkamenti község, 166 házzal és 1378 r. kath. és ág. ev. vallású magyar és horvát lakossal. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasutat. A község határában római sírokat, feliratos köveket és egyéb római emlékeket találtak. Plébániája és góthikus temploma a XVII. századból való. Kegyura a gróf Erdődy -család." Vas vármegye.
1910-ben 1481, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A magyar-osztrák határmegállapítási folyamat során a trianoni döntés szerint Ausztriának ítélt falu többször hitet tett a Magyarországhoz tartozás mellett. A Pinka-völgy egyes településeit (de Szentpéterfát akkor még nem) Magyarországnak visszajuttató népszövetségi döntés után osztrák-magyar falucsere-megállapodással került végleg Magyarországhoz 1923-ban. A Magyarországhoz melletti bátor kiállása miatt Vas Vármegye Törvényhatósági Bizottságától a többi érintett községgel együtt megkapta a Communitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Község címet, (ld. még soproni népszavazás), amelyet a Magyar Országgyűlés 2014-ben megerősített. A község ma is horvát többségű, 2001-ben 1093 lakosából 796 horvát volt.
1948-ban megszűnt az átjárás a határon és csak 1991-ben nyílt határátkelőhelyEgy referencia az érdekességről Monyorókerék felé, amely 2007-ig üzemelt, a schengeni egyezmény életbe lépésekor bezárták.
bélyegkép|jobbra|250px|Szentpéterfa, Alkotmány utca (a 87 115-ös számú mellékút faluközponti szakasza)
1997-ben közös szennyvíztisztító épült Szentpéterfán, befogadva az ausztriai Monyorókerék község szennyvizeit is. A tisztító fejlesztése és bővítése 1,6 millió euróba kerül, melyet 78 százalékban közösségi támogatással fedeznek. Az építkezés 2012 júniusában kezdődik és már ősszel el is készül.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hirschl József (független) 1994–1998: Hirschl József (független horvát kisebbségi) 1998–2002: Hirschl József (független) 2002–2006: Kohuth Miklós (független) 2006–2010: Kohuth Miklós (független) 2010–2012: Kohuth Győző Viktor (független) 2012–2014: Skrapitsné Jurasits Ágnes (független) 2014–2019: Skrapitsné Jurasits Ágnes (független) 2019–2024: Skrapitsné Jurasits Ágnes (független) 2024– : Dr. Gáspár Mónika (független)
A településen 2012. július 22-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 80,2% horvátnak, 2,5% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 91,7%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 0,3% (7,5% nem nyilatkozott).Szentpéterfa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 62,4% horvátnak, 2,5% németnek, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% ukránnak és cigánynak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 82,1% volt római katolikus, 0,5% református, 0,4% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 1,2% felekezeten kívüli (14,5% nem válaszolt).Szentpéterfa Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus temploma 15. századi gótikus eredetű, a 17. században barokk stílusban építették át.
Híres személyek Geosits István (1927–2022) horvát római katolikus plébános, Biblia-fordító Subits Lajos (1924–2002) labdarúgó, edző Varga Barnabás (1994–) válogatott labdarúgó
Jegyzetek
Források Tóth János: Szentpéterfa. Egy nemzetiségi település szociológiai és történeti képe (Lucidus, 2000)
További információk
Szentpéterfa község hivatalos honlapja Szentpéterfa térképe A szentpéterfai határátkelőhely Képeslap A visszacsatolási emlékmű Pintér Mária: Szentpéterfa monográfiája; bev. Szabó István; Szentpéterfa Községi Tanács V.B., Szombathely, 1969 Zsiga Tibor: "Communitas Fidelissima" Szentpéterfa. A magyar-osztrák határmegállapítás, 1922/23; Corn Kft., Szombathely, 1993 Stefan Geosits: Szentpéterfa. 1221–1996 / Petrovo Selo / Prostrum; Tusch, Wien, 1996 A szentpéterfai (Pinkamenti) nemzetiségi plébániaegyüttes első 10 éve, 2007–2017; összeáll. Várhelyi Tamás; Szentpéterfai Római Katolikus Plébánia, Szentpéterfa, 2018
Kategória:Vas megye települései Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:Vas vármegye települései Kategória:Magyarországi horvát közösségek