Görögösen Galénosz (, ; Pergamon, kb. 129 – Róma, kb. 216) görög származású római orvos és filozófus. Neve a „nyugodt”-at jelentő γαληνός görög szóból ered.γαληνός, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, Perseus Digital Library. Szülőhelyéről Pergamoni Galénosznak is nevezték."Life, death, and entertainment in the Roman Empire". David Stone Potter, D. J. Mattingly (1999). University of Michigan Press. p. 63. "Galen on bloodletting". Peter Brain, Galen (1986). Cambridge University Press. p. 1. Nutton, Vivian. 1973. "The Chronology of Galen's Early Career". Classical Quarterly 23:158–171. Az antikvitás egyik legjelentősebb orvosa volt, aki nagyban hozzájárult több orvosi tudományág fejlődéséhez, köztük az anatómia,Galen on the affected parts fiziológia, patológia,Brock AJ. Introduction. Galen. On the Natural Faculties. Edinburgh 1916. farmakológia,Galen on pharmacology és neurológia területén. A filozófia és a logika tudományában is jelentős műveket hagyott hátra.Galen on the brain

Életpályája

Galénosz apja, Aelius Nicon gazdag római polgár és építész volt, aki sok tudományterület, köztük a filozófia, matematika, logika, csillagászat, mezőgazdaság és irodalom iránt érdeklődött. Pergamon ekkor jelentős kulturális központ volt, az alexandriai után a második legnagyobb könyvtárral.Metzger BM. New Testament Studies: Philological, Versional, and Patristic. BRILL 1980.

Apja filozófiai és politikai pályára szánta, így már fiatalon kapcsolatba került a sztoikusokkal és platonikusokkal. Galénosz visszaemlékezése szerint azonban 145 körül apja álmában megjelent Aszklépiosz, a gyógyítás istene, és arra ösztönözte, hogy fiát az orvosi pályára irányítsa. Ettől kezdve Aelius Nicon minden lehetőséget biztosított számára, hogy a gyógyítás tudományát elsajátítsa. Galénosz 16 éves korától a helyi Aszklépiosz-szentélyhez tartozó gyógyító intézményben tanult, amely egyszerre működött kórházként, fürdőként, szanatóriumként és templomként. A helyen számos ismert római polgár is megfordult, köztük Aelius Aristides.

Apja halála után, 19 évesen Hippokratész tanácsa szerint hosszabb tanulmányútra indult, és Szmirnában, Korinthoszban, Krétán, Kilikiában, Cipruson, majd az alexandriai nagy orvosi iskolában tanult. Itt az élveboncolások tapasztalatait feldolgozó tanulmányokhoz is hozzáfért.

157-ben, 28 éves korában visszatért Pergamonba, ahol a főpap gladiátorainak orvosa lett. Sebellátási és gyógyítási tapasztalatai révén sok életet mentett meg, és jelentős ismereteket szerzett az étrend, erőnlét, higiénia és megelőzés szerepéről. Eközben folytatta elméleti kutatásait is.Ustun C. Galen and his anatomic eponym: Vein of Galen. Clinical Anatomy, 17(6):454–457, 2004.Galen On Food and Diet (Grant, trans.) Routledge 2000.Gleason, M. Making Men: Sophists and Self-Presentation in Ancient Rome. Princeton 1995.

Később Rómában telepedett le, ahol a kor vezető személyiségeinek orvosa lett, majd több császár személyi orvosaként tevékenykedett.

Orvosi gondolkodását erősen befolyásolta a testnedvek elmélete (humorálpatológia), amelyet Hippokratész nyomán rendszerezett. Anatómiai megfigyelései, amelyek főként majmok és disznók boncolásán alapultak, 1543-ig meghatározóak maradtak, amikor megjelentek az első tudományos emberi boncolások.O'Malley, C. Andreas Vesalius of Brussels, 1514–1564. University of California Press. Fiziológiai tanításai 1628-ig tartották magukat, amikor William Harvey közzétette a vérkeringésről szóló elméletét.Furley, D.; Wilkie, J. Galen On Respiration and the Arteries. Princeton University Press, 1984.

Galénosz filozófiai érdeklődése jelentős volt, amit A legjobb orvos egyben filozófus is című művében is hangsúlyozott. Fontos szerepet játszott a racionalizmus és empirizmus közötti vitákban is.Frede, M.; Walzer, R. 1985. Three Treatises on the Nature of Science. Halálának időpontja bizonytalan, de valószínű, hogy megérte a 70 éves kort.

Jegyzetek

Irodalom

Kolostori gyógyászat. Dr. Johannes Gottfried Mayer – Dr. med. Bernhard Uehleke – Pater Kilian Saum. Magyar Könyvklub, Budapest, 2004.

További információk Orvostörténelem Klaudios Galenos, az ókori görög orvosi tudomány legkiválóbb képviselője; előadta Tihanyi Mór, Pesti Lloyd-Társulat, 1899 Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes: Antik medicina és farmakológia; JATEPress, Szeged, 2019

Kapcsolódó szócikkek Ókori görög irodalom Naumakhiosz (orvos)

Kategória:Ókori görög filozófusok Kategória:Ókori görög orvosok Kategória:A 120-as években született személyek Kategória:A 210-es években elhunyt személyek