Wolfenbüttel város Németországban, Alsó-Szászországban az Oker folyó mellett, a braunschweigi evangélikus egyházkerület püspöki székhelye.
Fekvése Wolfenbüttel Alsó-Szászország délkeleti részén fekszik a Harz-hegység és a Lüneburger Heide között. A város 12 km-re délre van Braunschweigtól, körülbelül 60 km-re dél-délkeletre a tartományi székhely Hannovertől és közvetlenül Salzgitter mellett kelet-északkeletre. További városok a környéken Bad Harzburg, Goslar, Hildesheim, Peine és Wolfsburg.
A várost átszeli az Oker egy szakasza, amelybe a déli Halchter városrészben a keletről érkező Altenau torkollik. A várostól délre található az Oderwald, keletre a Naturpark Elm-Lappwald, délkeletre az Asse hegyvonulat és az Ösel hegy. Valamivel távolabb, délnyugati irányban fekszik a Salzgitter-hegység. A várost északról a Lechlumer Holz és Atzumer Busch erdők határolják.
Története A várost feltételezhetően a 10. század körül alapították, amikor egy Wulferus nevű telepesnek gázlója volt az Oker mocsaras lapályán. Az átkelési lehetőség vonzotta ide az első letelepedőket. A Rajna és Elba közötti forgalmas kereskedelmi és katonai útvonalon jött létre a Wulferisbuttle település. Az út a szomszédos Braunschweigon, a halberstadti és hildesheimi püspökségen át Lipcsébe vezetett.
Az első írásos említés 1118-ban W[u]lferesbutle néven maradt fenn. Ebben az időben Wolfenbütteli Widekind erődítményt épített a településen. A vár védelmet nyújtott az utazóknak és a kereskedőknek a bizonytalan időkben. A wolfenbütteli vár volt az alapja a mai városnak.
1283-ban I. Henrik herceg székhelyévé tette és tovább erődítette Wolfenbüttelt. 1430 körül Wolfenbüttel a braunschweig-lüneburgi hercegek állandó székhelyévé lett,Daten der Stadt Wolfenbüttel . amelyet 1542-ben a schmalkaldeni liga csapatai dúltak fel. A betörés után Julius herceg alatt megerősítették a gátkaput és felépítették keleten az új Heinrichstadtot. 1567-ben épült meg a Heinrich-előváros mellett a Julius-előváros, az egykori rakodóhely. Ezt az elővárost kereskedelmi településnek tervezték, amely hercegi privilégiumával Braunschweigot próbálta megelőzni. II. Ágost herceg alatt 1652-ben épült meg a gátkapu nyugati oldalán Auguststadt, a kézműves- és katonai település.
1753-ig Wolfenbüttel a Braunschweig-Wolfenbütteli Hercegség székhelye volt. Itt tevékenykedett 1690 és 1716 között Gottfried Wilhelm Leibniz, illetve 1770 és 1781 között Gotthold Ephraim Lessing, aki a hercegi könyvtár könyvtárosaként itt írta meg a Bölcs Náthánt. A 17. század elején Michael Praetorius zeneszerző volt az udvari karmester.
Lakossága Wolfenbüttel hozzávetőleg 54 000 állandó és további 2000 ideiglenes lakossal rendelkezik.
Az Alsó-Szászországi Statisztikai Hivatal adatai; a nyilvántartás december 31-i állapotot tükröz.
1776: Az udvar áthelyezése Braunschweigba és hétéves háború 1974: Tíz helység beolvasztása 1987: Népszámlálás
Közigazgatás
Kultúra és látnivalók
Gazdaság és infrastruktúra
Oktatás és tudomány
Híres emberek Itt születtek 1724: Johann Julius Walbaum, orvos, természettudós 1739: Anna Amalie von Sachsen-Weimar-Eisenach hercegnő, zeneszerző 1757: Karoline Ludecus írónő 1763: Wilckens Henrik Dávid erdészprofesszor 1774: Carl Brandan Mollweide matematikus, csillagász 1813: Theodor Engelbrecht orvos, pomológus 1851: Victor Ehrenberg jogtudós 1872: Karl Steinacker művészettörténész 1875: Karl Bergwitz fizikus 1884: Kurt Meyer-Rotermund író, költő 1890: Georg Scholz festő 1890: August Fink művészettörténész 1943: Maina-Miriam Munsky festőnő 1961: Anna Susanne Jahn festőnő
Itt tevékenykedtek Anton Wilhelm Amo filozófus, jogtudós Emil Berliner a hanglemez feltalálója Gottlieb Bertrandíró Julius Elster fizikus Paul Francke (1537-1610) hercegi építőmester Hans Friedrich Geitel (1855-1923) fizikus Martin Gosky (kb. 1586-1656) orvos, költő Otto von Heinemann (1824-1904) történész Isaak Markus Jost történész Erhart Kästner író Heinrich Andreas Koch (1707-1766) jogász, helytörténész Hermann Korb hercegi építőmester Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781) író Johann Balthasar Lauterbach matematikus, építész Gottfried Wilhelm Leibniz természettudós Karl Friedrich Hieronymus Freiherr von Münchhausen Rudolf August Nolte (1703-1752) jogász, helytörténész Georg Österreich zeneszerző Michael Praetorius (1571-1621) zeneszerző Wilhelm Raabe (1831-1910) író Johannes Reiske (1641-1701) történész Johann Rosenmüller (1619-1684) zeneszerző Karl Schaper festő, szobrász Justus Georg Schottelius költő Georg Caspar Schürmann udvari karmester, zeneszerző, énekes Johann Gottfried Schwanberger udvari karmester, zeneszerző, zongoravirtuóz Julius Adolph von Söhne a második legrégebbi német újság (Aviso, Relation oder Zeitung) kiadója Johann Theile udvari karmester, zeneszerző Christian Friedrich Weichmann (1698-1770) jogász, költő Leopold Zunz hittudós
Testvérvárosai Sèvres, Franciaország (1958) Kenosha, Egyesült Államok (1969) Szatmárnémeti, Románia (1970) Kamienna Góra, Lengyelország (2001)
Jegyzetek
További információk
Kategória:Alsó-Szászország települései