A pergola (nyitott (kerti) lugas) az egyik legrégebbi szabadtéri és épülethez kötött árnyékolás. Kertekben felállított, oszlopokon nyugvó árnyékolószerkezet. A pergolákra többnyire növényeket futtatnak.
Története
Már az ókorban előszeretettel használták kertek, parkok árnyékos pihenőinek kialakításához. A modern kor embere is szívesen nyúl vissza eleink praktikus, környezetbarát megoldásaihoz.
Jellemzői A pergolák vázát leggyakrabban fagerendákból készítik. A függőleges tartóoszlopokra helyezik a keresztgerendákat, azokra a tetőelemeket. Az oszlopok anyaga lehet természetes kő, tégla, fa vagy acél. Az árnyékoló készülhet fából avagy acélszerkezettel. A tetőelemek is legtöbb esetben gerendából vagy élére állított deszkapallóból készülnek. Az így kialakított tetővázra gyakran szőlőt, örökzöld növényeket futtatnak fel, vagy szabályozható árnyékoló berendezéseket szerelnek.
A tervezők a delelő nap beesési szögét is figyelembe vehetik (hazánkban ez 62 fok). Az így megszerkesztett árnyékolóelemek teljes árnyékot biztosítanak szellős tetőkialakítás mellett is.
Képek
További irodalom Zita Bauch-Troschke: Begrünte Wände, Lauben und Pergolen. Gestaltung mit Kletterpflanzen und Spalierobst. Callwey, München 1998, . Heidi Howcroft: Gestalten mit Holz im Garten. Ökobuch Verlag, Staufen bei Freiburg 2004, .
Források
További információk
Kategória:Épületszerkezeti elemek