Tiszaveresmart, 1901-ig Veresmart (, 1964-ig Virișmort, ) falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése Máramarosszigettől hét kilométerre keletre, az Ukrajnával határfolyót képező Tisza bal partján fekszik.
Nevének eredete Neve a veres + mart ('part') jelzős szóösszetételből való. Először 1374-ben Veresmart és Veresmarth alakban említették. Hivatalos román nevét a Tisza folyóról kapta.
Története Határában hallstatti települést tártak fel. 1374 és a 15. század vége között nagyrészt a helyi, valószínűleg román eredetű nemesi család, az Úrmezei Veresmartiak birtoka volt. Akkor a Pogány család szerezte meg, amely évszázadokon keresztül birtokolta. 1676-ban már biztosan ruszin lakosságú település volt. Először 1840-ben említették zsidó lakóit, akik akkor huszan voltak. 1878-ban a máramarosszigeti járástól a tiszavölgyihez csatolták, később visszacsatolták a szigetihez. Római katolikusai 1923-ban a görögkatolikusokkal építettek közös fatemplomot, miután a görögkatolikusok többsége ugyanazon évben áttért az ortodox vallásra.Teodor Hermann: Monografia istorică a protopopiatului ortodox român Dej. Cluj, 1925, 194. o. Mai római katolikus temploma 1959-ben épült, egyháza Rónaszék filiája. Újabban eredetmegjelölésként jegyezték be a tiszaveresmarti ementáli sajtot és sózott túrót (telemea).www.nagybanya.ro
1838-ban 210 görögkatolikus, 25 zsidó és 16 római katolikus vallású lakosa volt.
1880-ban 406 lakosából 157 volt ruszin, 126 magyar, 60 német és 38 román anyanyelvű; 249 görög, 107 római katolikus, 42 zsidó és 8 református vallású.
2002-ben 1345 lakosából 920 volt román, 220 ukrán és 200 magyar nemzetiségű; 914 ortodox, 200 római katolikus és 129 görögkatolikus vallású.
Közlekedés A települést érinti a Szálva–Alsóvisó–Visóvölgy–Máramarossziget-vasútvonal.
bélyegkép|jobbra|260px|Szaplonczai-udvarház Látnivalók Maria és Nicolae Pipaș magángyűjteménye az egyik legnagyobb nyilvános magángyűjtemény Romániában. A múzeum darabjai között régi csipkék, hímzések, porcelánok, metszetek, szacsali kerámia, ikonok, rézüstök, népi dísztárgyak és Marcel Chirnoagă művei szerepelnek. Szaplonczai Pál udvarháza (18. század eleje, barokk). Legutóbb iskola működött benne. Tava az 1960-as évek elején, a máramarosszigeti fafeldolgozó kombinát építése során keletkezett.
Jegyzetek
Források Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Budapest, 1943 Robii frumosului. Muzee și colecții sătești din România. București, 2008
Kategória:Máramaros megye települései Kategória:Máramaros vármegye települései