Az agarászat ősi vadászati mód. Az agarászat lényege, hogy a vadász zsákmányát agarakkal vagy agarak segítségével ejti el. Az agárral vadászó neve: agarász. Az agarászatnak számos formája ismert, sőt a solymászattal vegyesen, egymást kiegészítve is űzték ezt a vadászati módot. A magyar agarászat Magyarországon is alkalmazott vadászati módszer volt az agarászat. Írásos emlékeink javarészt a 19–20. századból valók. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy egyik virágkorát a kiegyezés utáni időben érte el, a dualizmus korában. A II. világháborút követően az agarászat gyakorlatilag megszűnt. Ezt leggyakrabban a mezőgazdaság belterjessé válásával indokolják. Valószínűbb azonban, hogy az új gazdasági-politikai berendezkedéssel egyidőben megszűnt az a réteg, amely tovább művelhette volna ezt az – ahogyan művelői korábban is nevezték – sportot. Méltán nevezhetjük annak, hiszen nem a nyúl elejtése volt a fő cél, hanem – ahogy akkor fogalmazták – a test és a lélek edzése, erősítése. Sajnos az agarászat megszűnésével kezdődött őshonos vadászkutyafajtánk, a magyar agár hanyatlása is. Lásd még magyar agár Jelentősége Az agarászat fent említett virágkorában nem csak a vadászatról szólt. Ettől sokkal több volt: egyben volt lovassport, ahol alkalom nyílt lovas és ló tudásának, erejének megmérettetésére, de az agarászatok egyben társadalmi események is voltak, ahol a magyar nemesség (elsősorban a középnemesség vagy más szóval dzsentrik) megvitathatták mindennapi gondjaikat, politikai és gazdasági nézeteiket. Ne felejtsük el, hogy a dualizmus egy igen termékeny, sok tekintetben változást és átalakulást hozó időszak volt a magyar történelemben. Az agarászat Jelenleg Európában például Spanyolországban működő vadászati mód, ahol spanyol agárral (Galgo Espanol) vadásznak. Magyarországon jelenleg engedélyezett vadászati mód, korábban kizárólag magyar agarak teljesítményvizsgálatára volt lehetőség.2016 márc 1.-től ismét engedélyezett vadászati mód.Ehhez a magyar agárnak vadászati alkalmassági vizsgát (VAV vizsga) kell tenni, az agarásznak vadász- és kiegészítő agarász vizsgát kell tenni az Országos Magyar Vadászkamara bizottsága előtt. Források
Külső hivatkozások
Agár "derby" Szolnok környékén, 1908-ban és 1909-ben Pálinkás Sámuel: Agarászatról. Síkra illő agarász-vadászatra tapasztalásból vett észrevételek a' magyar nemes geniushoz illő lovaglást szerető urak' rövid mulatságokra; Trattner–Károlyi, Pest, 1832 Csanády Jenő: Agarászat; Reich Ny., Nagyszalonta, 1900 Kováts Zsolt: "Az agarak futásáról". A magyar agarászvadászat története; sajtó alá rend. Fekete Sándor György; Alapítvány a Magyar Állatorvos-tudományért, Budapest, 2001 Lelbach Gyula: Volt egyszer egy Délvidék. Társas élet és agarászat a régi Bácskában; szerzői, Budapest, 2016 Agarászat, mint a vadászati kultúra része és annak szerepe a XXI. században; összeáll. Szilágyi Csilla; Országos Agarász Egyesület, Mihályfa, 2017 Krasznai Szomor Péter: Az agarászat; Országos Agarász Egyesület, Mihályfa, 2019 Agarászat magyar agárral; szerk. Szilágyi Csilla; Országos Agarász Egyesület, Mihályfa, 2019 Heissler Julianna Amália: Kutyás vadászati módok Magyarországon a kezdetektől a XX. századig; Országos Agarász Egyesület, Mihályfa, 2020 Lelbach Gyula: A falkavadászat és az agarászat története Magyarországon; magánkiadás, Budapest, 2020 Patay Géza: Emlékképek a nemzeti agarászat utolsó évszázadából; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2021 Vadászat magyar agárral; tan. Bernáth András et al.; Országos Agarász Egyesület, Mihályfa, 2021 Hagyományos vadászati módok – agarászat. Agarászat magyar agárral; Országos Agarász Egyesület, Mihályfa, 2021
Kategória:Vadászat Kategória:Kutya