thumb|Neil Robertson (2013). Neil Robertson (Melbourne, Ausztrália, 1982. február 11. –) ausztrál snooker-játékos. Eddig összesen 23 nagypontszerző és 4 kispontszerző győzelme van. Robertson volt az első ausztrál, aki pontszerző snooker versenyt nyert, és az egyetlen, aki két versenyt is nyert a 2006/2007-es szezonban. Egy kevésbé sikeres 2007/2008-as szezon után ismét sikerült pontszerző versenyt nyernie, továbbá felülmúlta az elvárásokat a 2009-es világbajnokság ideje alatt, ahol sikerült bejutnia az elődöntőbe.

Robertson nyerte a 2010-es snooker-világbajnokságot, a döntőben Graeme Dott ellen nyert 18-13-ra.http://news.bbc.co.uk/sport2/hi/other_sports/snooker/8658510.stm Ezzel ő lett a sportág történetének harmadik nem brit világbajnoka. 1952-ben Horace Lindrum (ausztrál) ugyan megnyerte a világbajnokságot, ám akkor azt a játékosok bojkottja miatt csupán két résztvevővel bonyolították le. Emiatt Lindrumot sokan nem tekintik "valódi" világbajnoknak, és Neil Robertsont tartják az első ausztrálnak, aki felért a sportág csúcsára. A 2010–2011-es előzetes snooker világranglistán világelső – ugyanis a bundabotrány miatt azonnali hatállyal felfüggesztett, akkor háromszoros világbajnok John Higgins diszkvalifikálva lett –, őt szorosan követte Ronnie O’Sullivan.

A 2013-2014-es szezon kezdetétől világranglista 1. helyezett volt, ezt a helyezését a világbajnokság végéig megtartotta. A 2014/2015-ös szezontól a kétéves gördülő pontalapú világranglistát felváltotta a kétéves gördülő pénzalapú világranglista. A változás következtében Robertson a szezont a ranglista 3. helyéről kezdte meg.

Robertson azon tizenegy játékos egyike, akik karrierjük során megnyerték a három legjelentősebb snooker tornát (Triple Crown): a Mesterek Tornáját, a Világbajnokságot és a UK Championshipet, és az első nem brit, akinek ez sikerült.

A 2013-2014-es szezonban rekordszámú, 103 darab százas breaket lökött, ezzel ő lett a sportág történetének első játékosa, aki egy szezonon belül 100 százas breaket ért el.

Robertson balkezes játékos.http://www.neilrobertson.net/html/profile.htm

Élete és karrierje kezdeti szakasza

Robertson snooker karrierjét alig 14 éves korában kezdte el építeni, és ő lett a legfiatalabb játékos, aki százas breaket lökött egy ausztrál pontszerző versenyen. Profi pályafutását az 1998/1999-es szezonban kezdte. Pár év a sportágban eltöltött tapasztalatszerzés és ranglétramászás után 17 évesen elérte az 1999-es világbajnokság harmadik selejtező körét.

2003 júliusában Robertson megnyerte a World Under-21 Snooker Világbajnokságot, melyet Új-Zélandon rendeztek meg. Ennek köszönhetően szabadkártyát kapott a következő WPBSA Main Tourra. 2003-ban megnyerte a Masters selejtező tornáját, és így szabadkártyát kapott a Mastersre, ahol 2-6-ra vesztett az angol Jimmy White-tal szemben az első fordulóban. John Virgo elismert szakkommentátor visszaemlékezett, hogy Robertson már akkor igen erős golyóbelökési készségeket mutatott játéka során, de játéka hiányos volt a break-építés és a biztonsági játék terén.

A 2004/2005-ös szezonban egyre magasabbra jutott a snooker világranglistán. Robertson bekerült a világ legjobb 32 profi snooker játékosa közé, annak köszönhetően, hogy a 8 pontszerző torna közül 6-nak sikerült a főtáblájára kvalifikálnia, annak ellenére, hogy minden versenyen legalább két selejtező meccset kellett játszania. Kvalifikálta magát a 2005-ös Világbajnokságra is, de az első körben 7-10-re vesztett a skót Stephen Hendry ellen.

A 2005/2006 szezonban Robertson menetelése folytatódott, az évad végére már a világranglista top 16-jában volt. Ebben a szezonban 4 negyeddöntőt játszott, beleértve a Világbajnokságot, ahol 8-12-es hátrányban volt, de végül 12-12-re kiegyenlített a skót Graeme Dott ellen, mielőtt elveszítette az utolsó frame-et azzal, hogy véletlenül belökte az utolsó rózsaszín golyót, amire szüksége lett volna, hogy snookert adjon az ellenfelének.

Az áttörés

Robertson igazi áttörése a 2006/2007-es évadban érkezett el. Első lett csoportjában a 2006-os Grand Prix csoportkörében (csupán egy mérkőzést vesztett el, 2-3-ra az angol Nigel Bond ellen). Robertson legyőzte az angol Ronnie O'Sullivant 5-1 arányban a negyeddöntőben, és így ő lett a negyedik ausztrál, aki pontszerző versenyen elődöntőbe jutott. Az elődöntőben 6-2-re legyőzte Alan McManust, hogy elérje első pontszerző döntőjét, ahol a szintén első alkalommal döntős angol Jamie Cope volt az ellenfele, aki ellen 9-5-re nyert. Robertson győzelmével összesen 60,000 fontot vághatott zsebre, ez volt a legmagasabb pénzdíj, amit egy versenyen keresett.

Robertson már korán kiesett az UK Championshipről és a Saga Insurance Mastersről is, azonban ismét formába jött a Welsh Open döntőjébe vezető úton. Legyőzte Stephen Hendryt 5-3-ra, az utolsó frame-ben egy 141-es breaket lökve. A következő mérkőzésen Ronnie O'Sullivan volt az ellenfele, a mérkőzést 3-4-ről sikerült megfordítania, és így 5-4-re legyőzte ellenfelét a elődöntőbe jutásért. Ezek után megverte Steve Davist 6-3-ra az elődöntőben, majd 9-8-ra legyőzte Andrew Higginsont, megszerezve ezzel a címet. Az első szakasz után 6-2-re vezetett, majd ez után hat frame-t veszített egymás után, s így egy frame-re került a vereségtől, de Robertson megnyerte a fennmaradó három frame-et, és ezzel a mérkőzést is egyben.

Robertson elérte a második kört a 2007-es Világbajnokságon, ahol 10-13-ra kikapott Ronnie O'Sullivantől, annak ellenére, hogy hat frame-et is nyert egymás után.

Robertson rosszul kezdett a 2007/2008-as évadban, miközben korai vereségeket szenvedett el az első négy pontszerző snooker verseny közül háromban, valamint a 2008-as Mastersen és Malta Cup-on is. A 2007-ben Northern Ireland Trophy negyeddöntőjét Jamie Cope és Ian McCulloch fölötti aratott győzelmeivel érte el. Ennek köszönhetően a 10. helyen zárta a szezont, de az egyéves ranglistán a top 16-on kívülre került.

2008-2010

A 2008/2009-es szezonban kiábrándító kezdés után Robertson elérte a Bahrain Championship döntőjét. A finálét Matthew Stevens ellen játszotta, aki szintén rossz formát mutatott az előző szezonban. A mérkőzés összességében majdnem 6 órát tartott, amit végül az ausztrál nyert 9-7-re. Ezzel az eredménnyel Robertson újból bekerült a top 16-ba, bár csak előzetesen. A 2009-es Masters alatt Neil Robertson és ellenfele, Stephen Maguire 5 egymást követő százas breaket löktek, Robertson 2-t, míg Maguire 3-at, és utóbbi a harmadikkal 6-3-ra megnyerte a meccset.

A 2009 World Championshipen Robertson legyőzte Steve Davist, Allister Cartert és Stephen Maguire-t – hogy karrierje során először elérje a Világbajnokság elődöntőit –, mielőtt 14-17-re kikapott Shaun Murphytől (egy olyan mérkőzés során, amin 7-14-es hátrányból 14-14-re egyenlített).

2009 októberében Robertson megszerezte a 2009-es Grand Prix trófeát Glasgow-ban, egy 9-4 arányú győzelemmel a kínai Ding Junhui-val szemben a döntőben. Robertson negyedik címének megszerzésével a legsikeresebb nem brit játékos lett a sportág történetében. Ezzel a győzelmével az előzetes világranglista harmadik helyére jött fel.

2010. április 1-jén a China Open második körében Peter Ebdon ellen meglökte első hivatalos maximum breakét.

A 2010-es Világbajnokság első körében 10-5 arányban legyőzte Fergal O'Brient. A második fordulóban Martin Gould 0-6 és 5-11 arányban is vezetett az ausztrál ellen, akinek ennek ellenére sikerült megfordítania a mérkőzést és 13-12 arányban győznie. A negyeddöntőben Steve Davist múlta felül magabiztosan 13-5-re és jutott elődöntőbe, ahol Ali Carterrel találkozott. Cartert 17-12-re legyőzte, és ezzel életében először világbajnoki döntőbe jutott. A döntőben 18-13 arányban győzött Graeme Dott ellen, s így ő lett minden idők harmadik Egyesült Királyságon kívüli játékosa, aki elhódította a világbajnoki címet.

2010/2011

Robertson az idényt a Shanghai Masters első körében elszenvedett vereséggel kezdte, azonban a World Open már ismét sikereket hozott. A 64 között győzött Graeme Dott ellen, majd David Morris, Andrew Higginson, Ricky Walden és Mark Williams legyőzése következett. A döntőben 5-1-re megverte Ronnie O’Sullivant,http://news.bbc.co.uk/sport1/hi/other_sports/snooker/9035008.stm ezzel megerősítve vezető helyét a világranglista élén. Robertsont meghívták a Premier League Snooker tornára, ahol az elődöntőig jutott.http://www.snooker.org/res/index.asp?event=46 A UK Championshipen negyeddöntős volt, de 7-9-es vereséget szenvedett Shaun Murphytől.http://www.snooker.org/res/index.asp?event=23

A Matersen szintén negyeddöntős volt, azonban ott is kikapott 4-6-ra Mark Allentől.http://www.snooker.org/res/index.asp?event=29#r7 A German Masters első fordulójában kiesett,http://www.snooker.org/res/index.asp?event=24 majd a második körben búcsúzott a Welsh Openenhttp://www.snooker.org/res/index.asp?event=25 és a China Openen is.http://www.snooker.org/res/index.asp?event=27 A Világbajnokságon utolérte a Crucible átka (az első világbajnoki címét még senki nem tudta megvédeni a Crucible Színházban), és az első fordulóban kikapott a későbbi döntős Judd Trumptól 8-10-re.http://www.snooker.org/res/index.asp?event=28

2011/2012

thumb|Neil Robertson 2012-es Mesterek Tornája győzelme Robertson számára a szezon csalódással kezdődött, mivel hazai versenyén, az Australian Goldfiels Openen a 16 között vereséget szenvedett Dominic Dale-től.http://www.guardian.co.uk/sport/2011/jul/21/neil-robertson-australian-open-snooker Ezt követően jelentős formajavuláson ment keresztül, és a Shanghai Mastersen Liang Wenbo, Michael Holt és John Higgins legyőzése után egy szoros meccsen kapott ki Mark Williamstől az elődöntőben 5-6-ra.http://news.bbc.co.uk/sport1/hi/snooker/14865297.stm A PTC sorozat 6. állomásán győzött, a döntőben Ricky Waldent verte 4-1-re,http://snookerhq.com/2011/10/02/robertson-romps-to-warsaw-classic-victory/ majd a 8. állomáson újabb kispontszerző címet zsebelhetett be, ezúttal Judd Trumpot győzve le a fináléban szintén 4-1 arányban. Ez a győzelem egyben azt is jelentette, hogy Robertson pályafutása során továbbra sem veszített pontszerző torna döntőjében. A UK Championshipen legyőzte Tom Fordot, Graeme Dottot és Ding Junhuit, és életében először bejutott a torna elődöntőjébe.http://www.yorkpress.co.uk/sport/9411351.UK_Snooker_Championship__Robertson_deflates_Ding/ Ott Judd Trump ellen játszott, és egy rendkívül szoros mérkőzésen – a két játékos között soha nem volt két frame-nél nagyobb különbség – végül 7-9-re veszített.http://news.bbc.co.uk/sport1/hi/snooker/16116320.stm

Robertson megnyerte a 2012-es Masterst, a döntőben Shaun Murphyt 10-6 arányban győzte le,http://www.bbc.com/sport/0/snooker/16671018 a döntőig vezető úton pedig Mark Allen és Mark Williams volt az első két fordulóban az ellenfele, mielőtt az elődöntőben ismét Judd Trumppal találkozott, akit 6-3-ra győzött le. A mérkőzés utáni interjúban Robertson elmondta, hogy nem érezte korrektnek a közönség viselkedését vele szemben, és Trump barátai a mérkőzés közben folyamatosan bekiabáltak, azért drukkoltak, hogy beejtse a fehéret. A két játékos viszonya korábban sem volt jónak mondható, de ez az eset és Trump mérkőzés utáni nyilatkozata csak tovább rontott a kapcsolatukon.http://maximumsnooker.com/bgc_masters_2012_robertson_thunders_into_final.htm A döntő első szakaszában Robertson 5-3-as előnyt épített ki Murphyvel szemben, s bár a második szakasz első frame-jét elvesztette, ezt követően sorozatban négy frame-t nyert. Murphynek sikerült feljebb zárkóznia, de a 16. frame-ben egy 70-es breakkel Robertson biztosította győzelmét, és csupán negyedik nem brit játékosként hódította el a címet.http://news.bbc.co.uk/sport1/hi/snooker/16671018.stm