A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük.
A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.
Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni.
Magyar elnevezése a narancssárga színnel azonosítja, bár lila, piros, fehér, sárga színű változatai is elterjedtek, főként Ázsiában. Narancssárga nemesített fajtája a 17. században holland kertészek nyomán terjedt el.
Erdély egyes vidékein murok a neve.
Leírása Kétéves növény, az első évben tőleveleket fejleszt és zömök raktározó főgyökeret. A répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik. A második évben megjelenik a magszára, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő virágzatot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak. Termése ikerkaszat. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat.
Története Származási helye (géncentrumaA géncentrum Nyikolaj Ivanovics Vavilov (1887-1943) által létrehozott fogalom; az a terület, ahol természetes körülmények között a növény a legnagyobb változatosságban fordul elő) Nyugat-Ázsia (a mai Afganisztán és Irán területe).dr. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve Évszázadok során nemesítették a mai változatokra, azzal a céllal, hogy édesebb legyen, ill. csökkenjen a gyökér fásodása.
Első „klasszikus” utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók (Dioszkoridész: De materia medica). Európába a 8. században mórok közvetítésével jutott el az Ibériai-félszigetre, innen terjedt el Észak-Európa felé. A 12. századi andalúziai arab tudós földműves, Ibn al-'Awwam átfogó művében, a Könyv a mezőgazdaságról (Kitab al-Filaha) említ piros és sárga színű répatesteket. A jelenlegi narancssárga színűre holland kertészek nemesítették a 17. században, a holland uralkodócsalád, az Oranje-ház (a név holland jelentése "narancssárga") tiszteletére.
Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépáról Lippay Jánostól (1606–1666).
Tápanyagok A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A rost főleg cellulóz, kisebb részben hemicellulóz és lignin. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz keményítőt.Rubatsky et al. (1999), p. 254. A zöldség íze főként a glutaminsavnak és a többi szabad aminosavnak köszönhető. Más savakat nyomokban tartalmaz, ilyenek a borostyánkősav, α-ketoglutársav, tejsav és glikolsav (gyümölcssav); a fő fenolos sav a kávésav.Sharma et al. (2012), pp. 22–23.
Narancssárga színének okozója a β-karotin, kisebb mennyiségben α- és γ-karotinok. Az α- és β-karotin részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben.Strube, Michael; OveDragsted, Lars (1999). Naturally Occurring Antitumourigens. IV. Carotenoids Except β-Carotene. Copenhagen: Nordic Council of Ministers. p. 48. .Novotny, Janet A.; Dueker, S.R.; Zech, L.A.; Clifford, A.J. (1995). "Compartmental analysis of the dynamics of β-carotene metabolism in an adult volunteer". Journal of Lipid Research 36 (8): 1825–1838. PMID 7595103.)
Átlagosan 6–54 mg közötti mennyiségben tartalmaz karotinokat 100 g sárgarépa. A baromfitartók emiatt sárgarépa kivonatokat adnak az állatoknak, hogy javítsák azok húsának és a tojásaik sárgájának színét. A sárgarépa gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban. A népi gyógyászatban nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használják; további célokra mint szélhajtó (csökkenti a felfúvódást), emésztési problémák kezelésére, bélférgek ellen, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor.Ross (2005), pp. 199–200.
Az A vitamin hiány tünetei egyebek mellett a farkasvakság, hajhullás, bőrszárazság. Egy városi legenda szerint aki sok sárgarépát eszik, az éjjel is élesen lát. Ez a történet a második világháborúra nyúlik vissza, amikor a német légierő a Brit szigetet támadta. A Királyi Légierő azt a pletykát terjesztette, hogy a pilóták a sok sárgarépa fogyasztásától látnak jól az éjszakai támadások alkalmával, hogy ezzel megpróbálja elkendőzni a kifejlesztett és alkalmazott új radartechnológiákat, valamint a piros jelzőfény használatát a repülőgépek műszerfalán, ami nem károsítja annyira az éjszakai látást.Kruszelnicki, Karl (2010). Dis Information And Other Wikkid Myths: More Great Myths In Science. HarperCollins Australia. pp. 71–73. .
Felhasználása, elkészítési módok Nyersen fogyasztva főként gyerekeknek értékes és tápláló kiegészítő étel. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejű fajták vermelve, homokba rakva jól tárolhatók. Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet.
A sárgarépát a legkülönfélébb módokon elkészítve lehet fogyasztani. A nyers sárgarépából a β-karotin tartalomnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az elkészítéssel, pépesítéssel, főzéssel, étkezési olaj hozzáadásával 39%-ra is feljavítható.
Felhasználható apró darabokra vágva sütni, párolni, főzni, levesekbe és szószokba, bébiételekbe és állateledelbe.
A sárgarépa zöldje is ehető, bár emberi fogyasztása nem túl gyakori. Erre a célra a sűrű vetések egyelésénél kihúzgált (még vastag gyökeret nem fejlesztett) növények alkalmasak. Általában sültek mellé, salátába teszik.
Az 1980-as évek óta lehet kapni bébirépákat (amelyek meg vannak hámozva és egyforma méretű hengerekre vágva) és nyugatabbra népszerű rögtön fogyasztható gyorsételek.
Pépesítve bébiételek készülnek belőle; víztelenítve chips, pehely, por; vékonyan szeletelve olajban ki lehet sütni, mint a burgonyát.
A sárgarépa édes íze lehetővé teszi, hogy édességek is készüljenek belőle, mint sütemény, puding, gyümölcslekvár része. A sárgarépalé széles körben forgalmazott egészségvédő italként önmagában vagy mással keverve (pl. céklalével, narancslével).
A sárgarépában fel tud dúsulni a nitráttartalom, mely ásott, nitráttal szennyezett talajvízkutakból öntözött, illetve erősen trágyázott földön nevelt növényben figyelhető meg. A magas nitrát tartalmú répából készült bébiétel a csecsemők és kisgyermekek számára halálos kimenetelű mérgezést okozhat. A nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők szervezetében nem alakul ki a nitrát lebontó enzim, mely csak a gyermek három éves korára fejlődik ki teljesen. A nitrát a vérben a hemoglobinhoz kötődik, így az képtelenné válik az oxigénszállításra, ezáltal oxigénhiány lép fel a szervezetben, melynek hatására a kisbaba szája és bőre kékeslila színűvé válhat. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni!
A nyulak és lovak egyik kedvenc eledele.
Termesztése Napos-félárnyékos helyen érzi jól magát. Februártól vethető a magja, öntözött területen júniusig a rövid tenyészidejű fajták. Homokos-vályogos talaj az ideális, köves talajban nem lesz egyenes a gyökér. Elterjedt termesztési mód az emelt ágyásos termesztés.
A piacra termelés gondos fajtaválasztást igényel, a különböző célokra különböző fajták alkalmasak. Friss piaci eladásra gyorsan növő, korán betakarítható fajtákat célszerű választani (ezek tenyészideje kb. 2-3 hónap); a feldolgozóipar számára a nagy szárazanyagtartalom értékes, ezek késő őszi betakarítást jelentenek.
Termelése
Legnagyobb sárgarépa-termelők2023(Számok ezer tonnában) 1. 18463 2. 3449 3. 1403 4. 1331 5. 844 6. 822 7. 796 8. 780 9. 720 10. 668 – 54. 72.. Föld összesen 41393Forrás: FAOhttps://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL/visualize|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
2023-ban a sárgarépát 131 országban termesztették 1,1 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 41,3 millió tonnát. 2013 és 2023 között a sárgarépa földterülete lényegében változatlan maradt, minimálisan 1,3%-ot csökkent, míg a termésmennyisége 38 millió tonnáról 41,3 millió tonnára (8,7%) nőtt.
A világ legnagyobb sárgarépa termelői közé tartozik Kína (44,6%), Üzbegisztán (8,3%), Oroszország (3,4%), Egyesült Államok (3,2%) és Ukrajna (2%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Kína és Üzbegisztán az éves termés több mint felét (52,9%) adták a világ sárgarépa termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Kína (19,6%), Hollandia (11,6%) és Spanyolország (7,3%), míg a legnagyobb importországok Németország (13,3%), az Egyesült Államok (12,6%) és Kanada (7,4%).
2023-ban Magyarország 72 ezer tonna sárgarépát termelt, így a 131 országból az 54. legnagyobb sárgarépa termelő volt. Magyarország főleg Hollandiából (29,6%), Németországból (16,8%) és Ausztriából (16,5%) importált sárgarépát. A behozott, valamint a megtermelt sárgarépa egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Románia (90,9%), Szlovákia (5,6%) és Ausztria (1,1%) felé.https://oec.world/en/profile/hs/carrots-and-turnips-freshchilled?selector1699id=pctOption
Betegségek, kártevők
Néhány gombák által okozott betegsége a levélen: lisztharmat (Erysiphe heraclei), alternáriás levélfoltosság (Alternaria porri f. sp. solani); a gyökéren szklerotíniás rothadás (Sclerotinia sclerotiorum).
Kártevői a sárgarépalégy (Chamaepsila rosae), gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne hapla), cserebogarak pajorjai, (Melolonthidae sp.), mocskospajorok (a vetési bagolylepke, Scotia segetum lárvája), lótücskök (Gryllotalpa gryllotalpa), drótférgek (a pattanóbogarak lárvái (Agriotes sp.)).
Fajták A sárgarépa fajták két nagy osztályba sorolhatók, a keleti és nyugati fajtába. A közelmúltban számos újdonság jelent meg, amelyeket sajátos jellemzőik miatt termesztenek.
A keleti fajtát Közép-Ázsiában háziasították a mai Afganisztán és Irán területén a 10. század környékén. Ezek a fajták lila és világossárga színűek és gyakran elágazódik a gyökér. A lila színért az antociánok felelősek.
A nyugati fajtát a 17. században Hollandiában nemesítették. A narancssárga színt a karotinok okozzák. Akkoriban ennek a színnek politikai jelentősége volt a hollandok számára: a németalföldi szabadságharcok vezetőjének, Orániai Vilmos tiszteletére. (Willem van Oranje nevében az oranje hollandul narancssárgát jelent, és az első holland zászlón is ezt a színt használták 1575-ben.)
A nyugati fajták a gyökér alakja szerint csoportosíthatók:
Chantenay fajták rövidebbek, de nagyobb kerületűek (akár 8 cm), válluk széles, hegyük lekerekített, feldolgozásra, tárolásra alkalmasak. Danvers fajták kúp alakúak, válluk széles, végük hegyes. Jobban tűrik a kötöttebb talajt. Gyakran pépesítik, bébiétel készül belőlük. 1871-ben nemesítették Danvers-ben."Carrots History" Hozzáférés ideje: 2009-02-26 A kisebb, gömbölyű fajtákat karottának is nevezik
Magyarországon és világszerte számos más fajtát is termesztenek.
Élettani hatása A sárgarépa egy rendkívül tápláló és egészséges zöldség, amely számos pozitív hatással van a szervezetre. Gazdag béta-karotinban, amely a szervezetben A-vitaminná alakul, és hozzájárul a látás javításához és a szem egészségének megőrzéséhez. Emellett magas antioxidáns tartalma segít a sejtek védelmében és az immunrendszer erősítésében.
A sárgarépa rostban is gazdag, amely támogatja az emésztést és segíthet a székrekedés megelőzésében. Rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a bőr egészségének fenntartásához és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez. Az alacsony kalóriatartalmának köszönhetően pedig kiváló választás lehet a diétázók számára is.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A sárgarépa eredetileg lila volt A sárgarépa termesztése és felhasználása Répa.lap.hu – linkgyűjtemény The Plant List Mezőhír – A sárgarépa korszerű termesztése (2006) Hozzáférés: 2013-04-20 Sárgarépa (Dacus carotta) mint konyhai zöldség alapanyag leírás. Sárgarépa termesztése és gondozása
Kategória:Zellerfélék Kategória:Zöldségek