Zsolt (1899-ig Zljechó, szlovákul Zliechov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Kaszaróna tartozik hozzá.
Fekvése Illavától 17 km-re keletre fekszik.
Története A települést 1272-ben „Zlieho” néven említik először. 1330-ban „Zliecho” alakban találjuk. A szkalkai apátság birtoka volt. 1337-ben lakói a zsolnai német joggal rendelkeztek, bírája Petzolt zsolnai bíró volt. Később a jezsuiták birtoka, majd a rend hazai megszüntetése után a vallásalapé volt. 1418-ban „Zlechow”, 1598-ban „Zliechow” alak szerepel a korabeli forrásokban, amikor is malma és 48 háza létezett. 1720-ban malom és 28 adózó volt a településen. 1784-ben 141 házában, 202 családban 1135 lakosa élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZLIECHO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Tud. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Rovnéhoz nem meszsze; földgye sovány, erdeje, legelője van.”
1828-ban 141 házában 1278 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, házalással, foglalkoztak. 1882 és 1960 között Zsolthoz tartozott Gápel telep, ahol üveggyár működött. A helyiek egy része ennek termékeit árulta, illetve szolgáltatásokat nyújtott az ott dolgozó munkásoknak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zliecho, Trencsén m. tót falu, épen a Nyitra vgyei határszélen. Számlál 1337 kath. lak. Kath. paroch. templom; roppant erdőség; üveghuta. F. u. a tudományi kincstár. Ut. postája Trencsén.”
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.
A háború után az üveggyár megszűnt. Lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést, a frontharcokban a falu egy része leégett.
Népessége
1910-ben 2002, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 632 lakosából 623 szlovák volt.
2011-ben 571 lakosából 522 szlovák volt.
Nevezetességei Római katolikus temploma eredetileg 15. századi gótikus volt. 1787-ben szentélyét és belső terét teljesen átépítették és Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A 19. század elején hajóját újraboltozták. Madonna szobra 1500 körül készült, Bélapatakáról származik.
Jegyzetek
Források Bohumil Vavroušek 1920: Malebné Slovensko Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 200.
Külső hivatkozások Hivatalos oldal E-obce.sk Községinfó Zsolt Szlovákia térképén A község rövid története
Lásd még Kaszaróna
Z~solt Kategória:Trencsén vármegye települései