Az aktínium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme, a vegyjele Ac, rendszáma 89. A neve a görög aktis, aktinos-ból ered, ami csillogást, sugárzást jelent.
Fizikai, kémiai tulajdonságai Az aktínium ezüstfehér, erősen radioaktív fém. Erős radioaktivitása miatt sötétben halványkék fénnyel világít. Nyomokban az urán-szurokércben található meg, mint a 227Ac izotóp, melynek felezési ideje 21,773 év. Kémiai tulajdonságai a ritkaföldfémek közé tartozó lantánéhoz hasonlóak. Rácsa köbös, legszorosabb illeszkedésű. Mindig három vegyértékű (Ac3+), több vegyülete ismeretes. Nedves levegőn oxidálódik.
Felfedezése Az aktíniumot André-Louis Debierne fedezte fel 1899-ben az urán-szurokércben, melyben a koncentrációja 15 mg/tonna érc. 1902-ben tőle függetlenül Friedrich Otto Giesel is előállította az aktíniumot. Később Debierne magreakció segítségével elégséges mennyiségű aktíniumot állított elő ahhoz, hogy meghatározzák kémiai tulajdonságait. Ha a 226Ra-ot neutronnal bombázzák: 226Ra + n0 → 227Ra → 227Ac + e- Milligrammos mennyiségekben állították így elő, a fémet fluoridjából lítiummal való redukció útján kapták, vákuumban, 1200 °C-on. Felhasználása Mivel nagyon radioaktív, az 227Ac-ot „neutron generátorként (forrás)” tartják számon. Az egészségügy számára az 225Ac izotópot használják fel a 213Bi előállítására, vagy az izotópot magát a sugárterápiában.
Izotópjai A természetben előforduló aktínium egy izotópot tartalmaz: 227Ac, melynek a leghosszabb a felezési ideje. Összesen 10 izotópja ismert, melyek atomtömege 206 és 236 közé esik. A legstabilabbak: 227Ac, felezési idő 21,772 év 225Ac, felezési idő 10,0 nap 226Ac, felezési idő 29,37 óra A többi izotóp felezési ideje kevesebb mint 10 óra, és ezek többségének is kevesebb, mint 1 perc. A legrövidebb felezési idejű a: 217Ac, felezési idő 69 nanomásodperc A tiszta 227Ac a bomlástermékeivel 185 nap alatt kerül egyensúlyba, majd folytatódik bomlása 21,773 éves felezési idővel.
Hatása az élővilágra Mivel nagyon ritka elem és nincs szerepe az élővilágban, nem jelent veszélyt arra. Alig egy pár laboratóriumban található és mivel nagyon radioaktív (150-szer radioaktívabb mint a rádium) nagy elővigyázatossággal kezelik. Kutatások folynak a célzott alfa sugárterápiával, mely nagyon hatásos daganatos betegségekben. Az 225Ac használata ebben az irányban egy igen komoly mellékhatás miatt ütközik nehézségekbe: az 225Ac-ból rendszeresen keletkezik 213Bi, ami elhagyja a megcélzott daganatot és a vesékben felhalmozódik, azokat roncsolja. A kutatások a 213Bi hatásos eltávolítása irányában folynak.
Források Náray-Szabó István: Kémia Angol nyelvű szócikk: https://en.wikipedia.org/wiki/Actinium
Jegyzetek
Kategória:Aktinoidák