Beregsziklás () település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése Alsóvereckétől északnyugatra, Uzsoktól délre, Szarvasháza északi, Hidegrét keleti szomszédjában fekvő település. A Keleti-Beszkidek 1408 méter magas csúcsa, a Pikuj vagy Pokolbérc csúcstól dél-délnyugatra 2-2,5 kilométerre van légvonalban, festői környezetben fekvő település.

Nevének eredete A falu eredeti Serbovec neve ruszin eredetű, valószínűleg személynévből keletkezett, ez esetben alapító kenézéről nevezték el. A Serba/Scserba családnév ma is gyakori Kárpátalján. Másik lehetséges eredete a helységnév köznévi etimológiája: az ukrán щербатий = csorba, foghíjas melléknévből, mivel a község egy szabálytalan formájú hegyen létesült.

Története A falu a 17. század elején települt. 1612-ben Nyári István a Kelemanovics családnak adott kenézséget, hogy az erdőben fekvő települést benépesítse. Ekkor említették először „Serbovicz” néven, majd 1648-ban „Serbovecz”, 1673-ban és 1747-ben is „Serbócz” formában írják. Jól megfigyelhető, hogy a magyar névhasználatban szabályos változással Scserbovec→Serbóc fejlődés történt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SERBOCZ. Bereg Várm., földes Ura Gr. Schönborn Uraság, lakosai többen ó hitüek; határja leginkább pohánkát, és zabot terem; fájok bőven van, zsendelyeket is készítenek lakosai.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Serbócz, orosz falu, Beregh vgyében, A. Vereczkéhez nyugotra 1 1/2 mfd., 148 g. kath., 4 zsidó lak. Paroch. templom. Fenyves erdő. Lakosai sok fa-eszközöket és edényeket csinálnak; földje igen sovány. F. u. gr. Schönborn.”

1904-ben az országos helységnév rendezés során kapta a „Beregsziklás” magyar nevet, ami a történelmi névvel nincs kapcsolatban. Inkább a község földrajzi elhelyezkedése játszott szerepet a névadásban. 1913-ban is „Beregsziklás” néven írták. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben visszakapta eredeti nevét, ekkor „Serbóc” formában említik. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1946-ban – a jelenleg is használatos – „Щербовець” néven írják, ez az eredeti ruszin név átvétele. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége

1910-ben 386 lakosából 12 magyar, 10 német, 364 ruszin volt; ebből 376 görögkatolikus, 10 izraelita volt. A 2001-es népszámlálás során a lakossága (250 fő) 99,6%-a ukrán, 0,3%-a orosz anyanyelvűnek vallotta magát.

Nevezetessége Görögkatolikus templom

Jegyzetek

Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei

Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései