Hegedűs László, írói nevén Hegedős László (Budapest, 1936. december 26. – 2007. október 21.) költő, író, újságíró, politikus. 1956-os forradalmi tevékenységéért életfogytig tartó börtönre ítélték. A Szabad Demokrata Szövetség alapító tagja, Nagy Imre és társai újratemetésének forgatókönyvírója. 1990-1991-ig a Történelmi Igazságtételi Bizottság ügyvezető elnöke. A rendszerváltás után visszavonult a közéletből, az írásnak szentelte életét. 2007. október 21-én hunyt el, családja körében.

Élete

Ifjúkora

Apja (Hegedűs László) orosz hadifogságban tűnt el, anyja (Kosaras Erzsébet) egyedül nevelte. Iskolai tanulmányait a Ranolder Intézet apácáinál kezdte meg, és a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett (1955). Középiskolás diákként aktívan részt vett az illegális katolikus kiscsoportok munkájában (1950-1955). Orvosnak készült, az egyetemre azonban "helyhiány miatt" nem vették fel, így az Orvossegédképző Iskolába iratkozott be.

Szerepe az 1956-os forradalomban és ellenállásban

1956. október 23. után minden egészségügyi dolgozónak jelentkeznie kellett a hozzá legközelebbi egészségügyi munkahelyen. Hegedűs ezért Központi Honvéd Kórházban lett önkéntes mentős. A Központi Honvéd Kórházból járt ezután menteni a sebesülteket – nemzeti és politikai hovatartozástól függetlenül – egy honvédségi mentőautóval. Járt a Corvin közben, a Tűzoltó utcában, a Práter utcában, a Royal Szállónál, a Széna téren, a Körtéren is. A harcok lecsendesedése után, november 13-án fejezte be a rendszeres mentést, és ottmaradt a kórházban, az idegsebészeten asszisztensnek. Hegedűsék ellenállása november 4-e után kezdődött, ami csoportban szervezkedésből, és röpcédula gyártásból, szórásból állt. A röplapokat a Felkelő Forradalmi Ifjúság, és a Forradalmi Magyar Ifjúság névvel írta alá. Bázishelyük a Központi Honvéd Kórház volt. Főleg a II. Női Klinikán tevékenykedő „Bagoly” csoporttal volt kapcsolatban. Az ellenállás időszaka alatt is mentett: az ÁVÓ elől a lőtt sebbel fekvőket, illetve a menekülni akarókat a határ felé. Hegedűst egy kórházi beteg jelentette fel, aki tudott a szervezkedésről, a röpcédulagyártásról. 1957 májusában tartóztatták le, a Gyűjtő fogházba került. 1958-ban került sor az első tárgyalásukra. Egy perben voltak vele: Nagy József, Szabó Lajos, Forgách Ferenc, Vancsó Béláné, Bárány János, Ivicz György , Tóth Nándor, Mécs Imre, Halkrand Ferenc, Molnár Lajosné, Haffner István és Molnár Klára. Hegedűs nyolcad rendű vádlottként szerepelt. A vérbíró Tutsek Gusztáv, ügyvédje Gaszt István majd Jármai Ildikó volt. Vádak között szerepelt a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, katonai személy határátkelésének elősegítése, társadalmi tulajdon elsikkasztása (ezt később kivették). Az ítélet életfogytiglani börtönbüntetés lett, tíz évre egyes jogoktól való eltiltás, és teljes vagyonelkobzás. Négy társát: Nagy Józsefet, Szabó Lajost, Ivicz Györgyöt és Bárány Jánost halálra ítélték. A Gyűjtőből Vácra került. Itt részt vett az 1960-as éhségsztrájkban. Ennek letörése után a sátoraljaújhelyi büntetőbörtönbe vitték. 1963-ban, az általános amnesztiával szabadult, a próbálkozások, hogy besúgónak szervezzék be, mindvégig sikertelenek maradtak. Még fél évig rendőri felügyelet alatt volt, és egészen a rendszerváltásig megfigyelték. 1965-ben megházasodott, felesége Dr Bártai Judit lett. Három lányuk született. Először az Országos Mentőszolgálat gépkocsialkatrész raktárában, majd a Híradástechnika Szövetkezetben kapott munkát, aztán a felesége nevén alapított GMK-ban dolgozott. A börtönben kezdett el írni, és folytatta a szabadulás után is, de sokáig nem tudta kiadni műveit. 1986-ban jelent meg első verseskötete Ugyanazon tű hegyén címmel, magánkiadásban.

Ellenzékiség

Hamar bekapcsolódott az ellenzéki mozgalomba: írt a Bibó-emlékkönyvbe, ami 1980-ra készült el, benne 76 írással. Megemlékeztek Bibó István szellemi örökségéről, ugyanakkor az írásokban erősen tükröződik az ellenzéki gondolkodás, a rendszerellenesség. A könyv kiadását a Gondolat Kiadó visszautasította, szamizdattá vált.

1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) alapító tagja, majd Vásárhelyi Miklós elnöksége alatt ügyvezető elnöke lett, de erről a tisztjéről aztán lemondott.

Nagy Imre és társai újratemetésének gondolata a TIB-ben fogalmazódott meg. Hegedűs írta meg az újratemetés forgatókönyvének a Hősök terén lezajló részét. Ebben szerepel, az ismeretlen ’56-osok koporsója (6. koporsó). Összegyűjtötte az összes kivégzett nevét, a foglalkozásokkal együtt. A névsort Darvas Iván és Mensáros László olvasta föl a szertartáson.

Rendszerváltás után

A Kárpótlási Kuratórium tagjaként képviselte az '56-osok érdekeit. 1993-ban a Horn-kormány Nagy Imre plakettel akarja kitüntetni, ő vaisszautasítja. A rendszerváltás után főleg az írással foglalkozott. 1994-ben a magyar történelemről szóló kötetét adták ki, két év múlva pedig Lélektani vonatkozások a rákgyógyászatban címmel jelent meg műve. E kettő alkotásán kívül a többit már Hegedős László néven adta ki. Második verseskötetét és egy színpadi költeményét is sikerült megjelentetni. Végül elkészült az 1956-ról szóló drámája a Rongylabda, melyet a Térszínház színészei 2005-től kezdve többször előadtak, az első néhány előadáson a szerző is jelen volt. A Püski kiadó segítségével könyvben is kiadták a művet.

Csendes ötvenhatossá vált, ahogy ő mondta magáról: „Nem szeretem a vadmagyarkodást, nem szeretem a kommunista hazudozást, a bolsevik hazudozást, a kisajátítást. Rémiszt, ha valaki, akár az egyik, akár a másik vonalba beáll. Vannak csendes ötvenhatosok (…). Nem járatjuk a pofánkat, de szégyelljük magunkat azért, ami itt történik.”

Művei Műveit sokszor álnéven írta. (Rozványi László, Höl.) Verseit és drámáit Hegedős László néven adta ki.

Szakirodalom 1100 esztendő (Megújuló történelem). 1994. április, Miniszterelnöki Hivatal. Lélektani vonatkozások a rákgyógyászatban. 1996, Magyar Rákellenes Liga.

Szépirodalom Próza Hegedűs László: Levél Donáth Ferencnek. In: Bibó emlékkönyv II. Budapest, 1991, Százavég Kiadó.

Vers Ugyanazon tű hegyén. 1986, magánkiadás. Kiszökött szemünkből az álom. 1999, Littera Kkt. Bakancsunk áztatja az irgalom. Budapest, 2008, Napkút Kiadó.

Dráma Lángoló kerti kapu. 2002, Littera Kkt. Rongylabda. 2006, Püski Kiadó.

Újságcikkei

Kritikái

Irodalom, média vele kapcsolatban Politikai tevékenységéről Eörsi László: 1956 és a Bagoly csoport Hegedűs László, a mentős. In:Stefka István: 1956 arcai. Budapest, 2003, Kairosz Kiadó. Hegedűs László – beszélgetés. In:Balás Piri László: Emberek fehérben 1956. h.n., 1993, FSP Literátor DTP nyomda. Menteni! Menteni!! Menteni!!! (dokumentumfilm) Rendezte: Katona Szabolcs

Hegedős László honlapja: https://web.archive.org/web/20100930184522/http://hegedoslaszlo.com/

Irodalmi tevékenységéről

Jegyzetek

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar költők Kategória:1936-ban született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek Kategória:Bebörtönzött művészek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek