thumb|EO Personal Communicator (440), AT&T, ős-PDA 1993-ból thumb|Modern PDA: Palm TX, 2005 A PDA az angol personal digital assistant rövidítése, magyarul személyes digitális asszisztens, – másként kéziszámítógép vagy zsebszámítógép – egy kisméretű mobil eszköz, zsebben hordozható számítógép, adatgyűjtésre, adatok tárolására és egyszerűbb feldolgozására szolgál. A PDA nem ugyanaz, mint az egykori „manager-kalkulátorok”, azoknál nagyobb tudású eszköz, általában alkalmazásokkal bővíthető és frissíthető firmware-rel vagy operációs rendszerrel rendelkezik.
A PDA-kat emlegetik még palmtop-ként is, ami tenyérszámítógépet jelent, és néha Pocket PC néven, azonban ez a Microsoft eszközspecifikációja Windows CE operációs rendszert használó gépekhez (PDA-khoz).
Manapság szinte teljesen kiváltotta a személyes használatú okostelefon. Különböző adatgyűjtő és más célorientált alkalmazásokban még ma is használatos technika. A sokféle PDA-n általában megtalálhatóak a személyes előjegyzési naptár, címjegyzék, számológép, óra, jegyzettömb, internetböngésző alkalmazások és játékok is. Az újabb modellek színes képernyővel, audió-videó lejátszóval, hálózati és/vagy telefonos kapcsolattal is rendelkeznek, így webböngészőként, médialejátszóként vagy akár telefonként is használhatók. A legtöbb modern PDA Wi-Fi kapcsolattal csatlakozik a belső vagy külső hálózatokhoz, internethez. A gépek többsége érintőképernyőt használ.
A „PDA” kifejezés először 1992. január 7-én hangzott el a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n; John Sculley, az Apple akkori vezérigazgatója a show-n elhangzott megnyitóbeszédében bejelentette a Newton platformot. Még ugyanebben az évben elkezdődött egy Newton-alapú eszköz fejlesztése, ennek eredményeképpen végül elkészült az Apple MessagePad, ami 1993 augusztusában került a piacra. Az Apple MessagePad elsősége vitatható, ugyanis az EO Personal Communicator már 1993 áprilisában megjelent.https://en.wikipedia.org/wiki/EO_Personal_Communicator
1996 márciusában jelentkezett a Palm Inc. az első valóban sikeres kéziszámítógép-modelljével, a Palm Pilot 1000 modellel. Ugyanebben az évben a Nokia bemutatta az első PDA-képességekkel bíró mobiltelefonját, a Nokia 9000 Communicator modellt, ami később a világon a legtöbb példányban eladott PDA-vá nőtte ki magát és elindította a smartphone / okostelefon termékvonalat. Manapság a PDA-k túlnyomó többsége okostelefon: évente 150 millió eladott smartphone mellett 3 millió ‘közönséges’ PDA-t adnak el. Tipikus okostelefonok pl. RIM BlackBerry, az Apple iPhone, a Motorola, a Nokia N széria és a HTC.
Története
A PDA kifejezés ugyan 1992-ben hangzott el először, de a PDA-k története korábban kezdődik, egyszerűbb eszközökkel, amelyek magukban hordozzák a különböző meghatározó elemeket. A hordozható számítógépek elve már 1968-ban felmerült: Alan Kay, a Xerox PARC kutatója ekkor dolgozta ki a Dynabook koncepciót, ennek megvalósításai gyakorlatilag a mostani táblagépek. A PDA kialakulásához vezető főbb események a következők:
bélyegkép|160px|Magyar gyártmányú MOBI-X adatrögzítő, 1981-ből 1981 – Elkészül és szabadalmi oltalmatBálint-Gyarmati-Pék: MOBI-X Hordozható Adatgyűjtő, D8400425-81311, 1981-1984, Hungary kap az első kézi számítógép Magyarországon, a MOBI-X.P. G. Gyarmati: Informatikai elemek, 2010 TCC COMPUTER STUDIO . Tervezői és készítői Dr. Gyarmati Péter és Pék József villamosmérnökök. A gépet az Óbudai MGTSZ elektromos laboratóriuma gyártotta és a DATAKOORD forgalmazta. Adatgyűjtési célokra alkalmazták mezőgazdasági szövetkezetek és a MÁV. Továbbfejlesztett változata, a MOBI-85 a közmű vállalatok számlázási, mérő leolvasási munkáját segítette. Jellemzői: Intel vezérlő processzor, adatrögzítő billentyűzet, 32 KiB memória, amely egy része 8 KiB-os egységben cserélhető,Bálint-Gyarmati-Pék: Cserélhető Adattár Hordozható Adatgyűjtőhöz D8400425-14-03, 1981-1984. Hungary. cross-assemblerrel a host gépről – Commodore 64, később PC-XT – programozható, soros adatátvitel. Egyik első példánya, a cserélhető adattárral megtalálható a szegedi Informatikai Állandó Kiállításon.Informatika Történeti Állandó Kiállítás, Szeged, Hungary Képes G., Álló G.: A jövő múltja, , NJSZT, 2013. A gép funkciója szerint adatrögzítő, amely néhány jellemzőjében közelít a PDA kategóriához, de inkább a programozható kalkulátorokhoz áll közelebb. A korabeli gazdasági helyzetben nem terjedt el, csak szűk körben ismert és szinte észrevétlen konstrukció.
1982–1983-ban készül néhány programozható – főként BASIC nyelven – programozható számológép: Panasonic / Quasar HHC, Casio PF-3000 http://world.casio.com/corporate/history/chapter03/contents09.html Ebben a modellben a számológép mellett volt napló, telefonkönyv, határidőnapló és jegyzettároló funkció. Az eszköznek LCD kijelzője és alap 961 byte belső memóriája volt, a memóriát 2 KiB-ig lehetett bővíteni.https://calculator-museum.nl/calculators/casio-pf3000-index.html A későbbi modellekben megjelent a japán kanji karakterek támogatása és a szinkronizálási lehetőség.
1984-ben került forgalomba a Psion Organiser I modellje. Jellemzői: 8 bites Hitachi HD 6301X processzor,Motorola MC6801 processzor Hitachi általi továbbfejlesztése, mikrovezérlő órajele , egysoros alfanumerikus LCD kijelző, memória: 2 KiB RAM, 4 KiB ROM az alkalmazásoknak és 8 KiB és 16 KiB kapacitású külső írható memória bővítő (DATAPAK), 36 gombos billentyűzet, mérete: 14×9 cm. Bővítés nélkül számológép és óra alkalmazásokat lehetett indítani, de különböző bővítőkkel sok egyéb (pl. üzleti, tudományos stb.) alkalmazást is lehetett rajta használni, programozható volt (POPL programnyelven), külön bővítővel képes volt soros porton kommunikálni.
1984-ben megjelenik a Psion Organiser II; ebben az eszközben 2-soros LCD kijelző, javított billentyűzet, nagyobb ROM és RAM van.
1986-ban elkészül a PREFIX-2000,Blasits-Gyarmati: Prefix-2000 Datenerfassuns Machine für Handbetrieb. D8400425-IIA-FQ4Q, 1987 amely a MOBI gépek továbbfejlesztése elsősorban a BMW és a VW cégek igényeinek megfelelően. A szabadalom E. Blasits és P. Gyarmati nevéhez fűződik és az akkori Nyugat-Németországban gyártotta a Székessy GmBH. Ez a gép alkalmas volt szabványos mérőkészülékek csatlakoztatására és onnan adat beolvasásra, valamint vonalkódok leolvasására is. Emiatt – többek között – meteorológiai állomások is alkalmazták. Egy-egy példánya BMW-nél és a szegedi informatikai múzeumban látható.
1987 – Casio IF-8000, az első érintőképernyővel rendelkező „digitális napló” ill. üzleti kalkulátor. Szintén rendelkezett a modern PDA-k több vonásával, így volt benne telefonkönyv, előjegyzési naptár és egyéb adattároló alkalmazások, különböző kalkulátorok és BASIC nyelvű programozhatóság.
1991 – a Hewlett-Packard bemutatja a HP 95LX jelű zsebszámítógépét: ez egy MS-DOS operációs rendszert futtató NEC V20 CPU-val és többsoros (16x40 karakteres) LCD képernyővel szerelt gép, ROM-jában Lotus 1-2-3 táblázatkezelő, kalkulátor, előjegyzési napló, kommunikációs és szövegszerkesztő programokkal. 1991 szeptemberében a Psion is jelentkezik egy hasonló eszközzel: elindítja a Psion Series 3 sorozatot. Ezekben a gépekben SIBO operációs rendszer, NEC V30H processzor és 480×160 pixeles monokróm LCD képernyő van. thumb|right|upright|MessagePad 100, Apple 1992 – megszületik a PDA kifejezés, az Apple bejelenti a Newton platformot. Megalakul a Palm, Inc.
1993. április: megjelennek a később az AT&T által felvásárolt GO/Eo cégek EO Personal Communicator modelljei.
1993. augusztus 3-án: megjelenik az Apple Newton platform első modellje: Newton MessagePad (H1000).https://en.wikipedia.org/wiki/MessagePad#Newton_device_models Ebben Newton OS működött ARM 610 processzor fölött, 336×240 pixeles zöld-fekete LCD érintőképernyője volt, amin virtuális QWERTY billentyűzeten vagy kézírásfelismerőn keresztül lehetett adatokat bevinni.
1993 – Casio: Zoomer PDA (Tandy Z-PDA, Casio Z-7000).http://www.8bit-micro.com/tandy-zoomer-z-pda.htm - dátum valójában 1993
1996 – a Palm első PDA-i: májusban a Palm Pilot 1000 és a Pilot 5000.
Ez a felsorolás csak a PDA-k fejlődésének jelentősebb mérföldköveit sorolta fel. A fejlődés a mai napig tart, az újabb eszközök adatai megtalálhatók pl. a pdadb.net adatbázisában.
Jellemzők PDA-k beviteli eszköze korábban billentyűzet, vonalkód és más szabványos csatlakoztatás volt. Az újabbaknál az érintőképernyő jellemző beviteli eszköz. Memóriakártya-bővítőhely (opcionális, korábban egyedi kártyatípusokkal, később szabványos CF, SD kártyákkal) Vezetékes (soros, USB) és/vagy vezeték nélküli (pl. IrDA, Bluetooth vagy WiFi) csatlakozási lehetőség Szinkronizálási lehetőség számítógéppel.
Operációs rendszerük általában lehetővé teszi további szoftverek telepítését is. A szoftverek között általában van előjegyzési naptár, szervező, címjegyzék és jegyzettömb, ezek a PDA ROM-jába égetve, az operációs rendszer részét képezik (PIM alkalmazások). A hálózatokhoz vagy gazdagéphez csatlakozó PDA-kon van e-mail és web támogatás is.
Hardver Processzor
Az idők során számos különböző processzortípus került alkalmazásra, de mindig fontos szempont volt az alacsony energiafogyasztás, gyakoriak az ARM, processzorok.
Néhány processzortípus és az azokat tartalmazó jellemző eszközök felsorolása:
Texas Instruments OMAP processzorcsalád: az OMAP processzorok is ARM magot tartalmaznak, videó és jelfeldolgozó processzorokkal bővítve. Nokia (Nokia 9000, Nokia 9500) és Palm (Palm Pre) eszközökben találhatók. Intel StrongARM: 32 bites Intel-féle ARMv4 implementáció. Apple Newton MessagePad 2000 és 2100 eszközökbe kerültek beépítésre. Intel XScale processzorok: ez az Intel saját ARM implementációja, az XScale processzorok ARMv5 architektúrára épülnek. Ilyen processzort tartalmazó eszközök: Palm TX, Palm LifeDrive, Palm Tungsten és Zire sorozatok, Sony Clie NX és NZ sorozatok, Asus MyPal család stb. Intel kontrol-processzor család, 80xx, a 8 bites gépeken. Motorola / Freescale Semiconductor Dragonball processzor: a 68000-es magra épülő mikrokontroller, speciálisan kézi eszközök igényeihez kialakítva. Órajelek: , , . Palm OS eszközökbe kerültek, pl. Sony CLIE PEG, Handspring Treo, Palm m515, Palm Tungsten W. Hitachi SH3 és SH4: a Hitachi 32 bites RISC processzorcsaládja. Hewlett-Packard Jornada, Casio Cassiopeia típusú modellekben.
Érintőképernyő
thumb|right|200px|Érintőképernyő használata stílussal Már a kezdeti PDA-k, mint pl. Apple Newton és Palm Pilot, egyik jellemzője volt az érintőképernyő. Az érintőképernyő egymagában adatmegjelenítő és adatbeviteli eszköz is, emiatt a készülékeken csak igen kevés kezelőgomb található, a leggyakrabban használt programok indítására. Az érintőképernyős PDA-k, a Windows Mobile eszközöket is beleértve, általában rendelkeznek érintőpálcikával (stílussal, ceruzával). thumb|right|200px|Stílusok avagy ceruzák A stílus általában a készülék oldalán kialakított nyílásába rejthető tollszerű eszköz, a képernyőn való kijelölésre és írásra szolgál, és úgy van kialakítva, hogy ne karcolja össze a képernyő felületét. Szövegbevitel az alábbi négy módon lehetséges: virtuális billentyűzet segítségével: ekkor a billentyűzet képe megjelenik az érintőképernyőn, és a betűk megérintésével lehet a szöveget beírni, külső billentyűzeten, amely USB-n, infravörös porton vagy Bluetooth adapteren kapcsolódik a géphez, kézírás-felismerő szoftver segítségével: ebben az esetben szavakat és betűket írnak a képernyőre és azt a szoftver alakítja át karakterekké és illeszti be az éppen aktív beviteli mezőbe. A kézírás-felismerés pontossága a fejlesztések ellenére még nem tökéletes. egyszerűsített karakterfelismerő használatával (ilyen pl. a Palm Graffiti szoftvere): a betűk egyszerűsített formáihoz egy előre meghatározott, könnyen megjegyezhető vonalkészlet tartozik; karakterek beviteléhez a felhasználónak a megfelelő ábrát kell berajzolni egy elkülönített beviteli mezőbe, amit a szoftver felismer.