A NépiratkákDr. Diós István: Magyar katolikus lexikon Szent István Társulat, Budapest 1993-2009 a Szent István Társulat füzetsorozata volt, mely 1886 és 1919 között jelent meg.
A kiadványokkal a ponyvairodalmat kívánták ellensúlyozni. Károlyi Sándor, a Szent István Társulat akkori elnöke a nép szellemi nívójának emelését jelölte meg küldetésként, s szorgalmazta egy, a népnek szóló irodalmi sorozat elindítását.Kiss Mária Rita: A tudás fegyvereinek könnyelmű hordozói (Századvég) Ez lett a Népiratkák, melyből összesen 329 füzetet jelent meg, s melynek terjesztését főként falusi plébánosok segítségével végezték.
A zömmel tanulságos, erkölcsnemesítő elbeszélések mellett alkalmanként mezőgazdasági, állattenyésztési, egészségügyi útmutatókat, vagy épp a magyar történelmet taglaló ismeretterjesztő, az egyházi évet ismertető, politikailag károsnak tartott jelenségektől (szocializmus) óta intő műveket, karácsonyi színjátékot, szentéletrajzokat, zarándokkönyvet stb. is közreadtak.
A gerincmagasság többnyire 16 cm volt, a terjedelem zömmel 20-40 oldal között mozgott, de előfordult 10-nél kisebb, ill. 90-es oldalszámú kiadvány. A történetek főleg prózában íródtak, de alkalmanként verses elbeszélések is megjelentek. 1907-ben, ill. 1915-ben néhány kiadvány szlovákul is napvilágot látott. Számos Népiratkának volt második/többedik kiadása, de a címlapok tanulsága szerint akadt, amelyik 20-szor jelent meg (Páduai szent Antal és a szegények kenyere) – ezek valójában utánnyomások voltak.
Szerkesztői A Népiratkák szerkesztője Maszlaghy Ferenc, Winkler József, Kisfaludy Zoltán Lajos, Sziklay János, Kriston Endre volt. Kisfaludy csak 1891-ben kapcsolódott be a szerkesztői munkába, attól kezdve viszont több mint 100 füzetet jegyzett.Zalai életrajzi kislexikon A Népiratkák szerzői főként lelkészek, valamint a korabeli katolikus egyházhoz kötődő személyek voltak. Számos füzet jelent meg a szerző feltüntetése nélkül vagy álnéven jegyezve. Ahol biztosan lehet tudni, kit takar az álnév, ott jeleztük.
A megjelent Népiratkák 1–50. 1. Másfél nap Boldogfalván, v. egy valláserkölcsös és hitbuzgó kat. falu hogyan szenteli meg a vasárnapot? 2. Könnyű az asszonynak, v.: mindenki végezze a maga dolgát. 3. Egy porció pálinka, v.: Tóth Bálint uram hogyan utálta meg a pálinkát? 4. Krumpli Miska, v.: a takarékosság jutalma. 5. Kristóf János: A vén Rókáné, v.: hogy gyógyít a javasasszony? 6. A fejszének a nyele, v.: nem ver Isten bottal. 7. Rozgonyi György: Galambos Bálint ártatlansága, v.: Isten megbünteti a hamis tanúságot. Elbeszélés 8. Nyulassy Antal: Remete Péter a derék földmíves. Elbeszélés 9. Egy délután Antal bácsiéknál. (Vegyes házasságok) 10. A czinkotai kántor, v.: Fején találta a szöget. Hogyan boldogulunk? 2 elbeszélés 1891. 11. Derék Bálint kántor uram beszélgetései az ünnepek és vasárnapok megszenteléséről. 1891. 12. Nagyravágyó v.: aki tovább nyújtózkodik a takarónál. 1888. 13. Pólya Jakab: A szövetkezetek előnyei. 1891. 14. Németh Gellért: A drága méreg. 2. kiad. 1891. (A szerző teljes neve: Németh Imre GellértSzinnyei József: [ Magyar írók élete és munkái], Arcanum, Budapest, 2000, ) 15. Rozgonyi György: Virág András tört., v.: az ördög bibliája. 16. Szt László kelyhe, v.: hogyan bünteti az Isten az álnokságot? 1891. 17. Eldorádó, v.: a boldogság orsz-a. 1894. 18. Németh Ignác: Egy szem barackmag, v.: segít az Isten és az értelmes munka. 1893. 19. A nagy lutri, v.: az igérvény-játék bolondsága. 1894. (Ezt a füzetet Oltványi Gáspár írta) 20. Szívet szívért. 3. kiad. 1899. 21. Gyürky Ödön: Mester uram a nevelésről. 2. kiad. 1894. 22. A gárdonyi bíró. Elbeszélés 2. kiad. 1893. 23. Az árvák atyja. 2. kiad. 1893. (Ezt a füzetet Oltványi Gáspár írta) 24. Oltványi Gáspár: A pórul járt irigy. 2. kiad. 1893. 25. Amit nálunk még kevesen tudnak. Elbeszélés 2. kiad. 1892. 26. Hogyan lett Lajtor uram módos emberré. 2. kiad. 1893. 27. A szántásnak és vetésnek titkai, v.: hogyan szántson és vessen, aki boldogulni akar? 2. kiad. 1894. 28. Mi a m. gazda büszkesége, v.: kinek lehet szép lova, szép szarvasmarhája. 2. kiad. 1894. 29. Máté bátya és a kísértetek. Oktató elbeszélés 2. kiad. 1894. 30. Az én szívem ilyen, hát a tied milyen? 3. kiad. 1900. 31. A két szomszéd. Mulattató elbeszélés 2. kiad. 1893. 32. Az ígéret adományt vár. 2. kiad. 1894. 33. Kámpis János: Fehér Örzse szomorú esete, v.: mire visz a babonaság. 2. kiad. 1894. 34. Németh Gellért: Isten jutalmaz és büntet. 2. kiad. 1894. (A szerző teljes neve: Németh Imre Gellért) 35. Gyürky Ödön: A gyermek – Isten áldása. 2. kiad. 1894. 37. Rozgonyi György: Faragó uram baja, v.: mit szül a pörlekedés. 2. kiad. 1893. 38. Mátyás kir. a nép barátja. 3 tört. versekben. 2. kiad. 1898. 39. Végházi: Mit izen a róm. p. minden kat. embernek? 2. kiad. 1894. (Ezt a füzetet Végházi néven Kisfaludy Zoltán Lajos írta) 40. Amire Isten áldást nem adott. Elbeszélés 2. kiad. 1893. 41. Szt Alajos élete. Halálának 300. é. évford-jára írta egy csanádi pap. 2. kiad. 1891. 42. Németh Sándor: A tp. tiszt-ben tartásáról. 1892. 43. Németh Sándor: A pokol útja, v.: ne dobd el, amit te szereztél. 1892. 44. Lévay Mihály: A szelényi kút. 1892. 45. Szekrényi Lajos: A Balaton tündérei, v.: a kincs nem boldogít. 1892. 46. Németh Sándor: Beszélgetés a kántor-tanítói hiv. fontos voltáról. 1892. 47. Krauszhaár Károly: Mária-Radna rövid tört. Néhány megjegyzéssel a búcsújárásról. 1892. 48. Rozgonyi György Menjünk Amerikába? v.: Varjas Pál gazd'uram esete. 1892. 49. Bandi. Bogár Böske, v.: ne játsszál a szerencséddel. 1892. 50. Kontur Béla: A jó egészség kv-e. 1892.
51–100.
51. Végházi: A bucsuki kőkereszt, v.: ne járj a fonóba. 1892. 52. Isten áld, Isten ver, v.: el ne bízd magadat. 1892. 53. Rozgonyi György Simor János hgprím. élettört. 1892. 54. Ségur: Rövid bizalmas feleletek a ker. vallás ellen leginkább elterjedt ellenvetésekre. 3. kiad. 55. Végházi: A róm. p. izenete a munkások állapotáról. 1892. 56. Szabó Imre: Rozzant szekér, sánta ló. Elbeszélés 1892. 57. Kuthen: Fehér Bandi. 1892. (Kuthen Barina Vendel írói álneve volt) 58. Rozgonyi György Deres Mihály sorsa, v.: mit terem a vadházasság. 1893. 59. Janics Ferenc: A ker. ellenség-szeretet, v.: aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel. Elbeszélés 1893. 60. Petheő József: A gonosz szomszéd, v.: hogyan bünteti az Isten a hamis esküt? Elbeszélés 1893. 61. Cseszkó Antal: A két cinkos. Elbeszélés 1893. (Cseszkó Antal álnéven Prónai Árpád írta) 62. Murk István: A becsületesség jutalma, v.: legjobb az egyenes út. Elbeszélés 1893. 63. Cenner Lajos: Borúra derű, v.: az 1867-iki kiegyezés tört. 1893. 64. Czobor Béla: A m. sztkorona és a koronázási jelvények. 1893. 65. Végházi: Szt László kir. 1893. 66. Kontur Béla: A koleráról. 3. kiad. 1892. 67. Novák Lajos: Falusi rossz szokások. 3. kiad. 1893. 68. Faludy Kálmán: Az Isten keze. Elbeszélés 1893. 69. Bognár Ádám: Kender Imre uram mulatságos esete, v.: csak lassan a testtel! 1893. 70. Az új pénz, v.: a koronaérték népszerű ismertetése. 1893. 71. Rozgonyi György A falu árvája, v.: az irgalmas szív irgalmasságot lel. 1893. 72. Demény Dezső: János gazda boldogsága, v.: mire visz az úrhatnámság? Elbeszélés 1893. 73. Újabb falusi levelek a polg. házasságról. 1893. 74. Sz...i Lajos: XIII. Leó p. élete. 1893. 75. Végházi: A róm. p-ról. 1893. 76. Novák Lajos: Mit kell tudnunk a parancsolt böjtökről? 1893. 77. Rozgonyi György: Nem mind arany, ami fénylik, v.: hogyan váltotta be pénzét Csapó gazda? 1893. 78. Muzslai: Bús Pál tört., v.: szeresd a felebarátodat! Elbeszélés 1893. (Muzslai néven (Muzslai János) jegyezte műveit) 79. Vörösváry Ernő: A hazúgság útja, v.: hogyan járta meg Miksa legény? 1893. 80. Nagy Lajos: Dura Miklós, v.: ne essél te kétségbe. 1893. 81. Bartha István: A léleklátó, v.: ki tudja hol vannak a mi kedves halottjaink? 1893. 82. Mosdósy Imre: Az ölyvedi kántor. 1894. 83. Petheő József: A fekete kenyér, v.: becsüld meg az Isten áldását. 1894. 84. Tihanyi Aladár: Meszes János bűne, v.: mire jut a tp-kerülő? 1894. 85. Szemlér Ferenc: Szerencsés András v.: mit tehet az igaz buzgóság? 1894. 86. Mohl Adolf: Jézus születése. Karácsonyi pásztorjáték. 1894. 87. Vörösváry Ernő: A szegény assz., v.: mit művel a polg. házasság. 1894. 88. Szokoly István: A falu bírája, v.: a községi dolgoknak hű tükre. 1894. 89. Molnár Géza: Más felesége, v.: vigyázz az Isten 9. parancsára. 1894. 90. Szabó Ignác: A szegény és a gazdag, v.: uralkodjál szenvedélyeiden. 1894. 91. Hegedűs József: A jámbor társulatokról. 1894. 92. Szűcs József: A szomorúak vigasztalója. Elbeszélés 1894. 93. Kubinyi Viktor: Mariska, v.: okosan keresd a boldogságot. 1894. 94. Rozgonyi György A 2 testvér, v.: a viszálykodás romlásra vezet. 1894. 95. Nagy Lajos: A balásfalvi bankócsinálók, v.: mi a kölcsönsegélyző egylet? 1894. 96. Neymayer Kornél: A káromkodó nyelv. 97. Kincs István: A tehetetlen Gangos, v.: az Isten ha lassan is, de biztosan ver. 1894. 98. Mosdósy Imre: A csőregi tiszta szűr. 1895. 99. Egri Dezső: Az apai átok. 1895. 100. Müller Ernő: Lelki patika, v.: orvosságok azok számára, akik örökké akarnak élni. Ford. Várady L. Árpád. 1895.
101–150.
101. Bartha István: Karácsony. Szj. 3 fv. 1895. 102. L. M.: Szt Filomena szűz vt. 1895. 103. Martonossy: Kincses András, v.: jó az Isten, jót ád. 1895. 104. Mosdósy Imre: A Pista gyerek apja, v.: tiszteld atyádat, anyádat. 1895. 105. Petheő József: A talált kincs, v.: add vissza az idegen jószágot. 1895. 106. Hahnekamp György: Megsegít a boldogságos szűz. 1895. 107. Pokorny Emánuel: Megszentelt idők. Az egyh. év ismertetése. 1896. 108. Tóth Mike: Fő veszedelmünk. 1896. 109. Károly Ignác: Szép András álma, v.: nyugodjunk meg Isten akaratában. 1896. 110. Páder Rezső: A házasság szentsége a ker. nép tájékozására. 1896. 111. Kincs István: Barcsa Bálint kv-ei, v.: veszedelmes a rossz olvasmány. 1896. 112. Faludy Kálmán: Cseppekből áll a tenger, v.: mire visz a kocsmázás? 1896. 113. Vargányi Kálmán: Kurucz Tamás, v.: akit az Isten meglátogatott. Elbeszélés 1896. (A szerző Szinnyei szerint Vagányi Kálmán) 114. Végházi: Ezer esztendő, v.: a m-ok honfoglalása. 1896. 115. Kudora Ödön: 3 szt testvér. B. Margit, b. Jolánta és szt Kunigunda élete. 1896. 116. Janics Ferenc: A féllábú koldus, v.: Isten se nem siet, se nem felejt. 1896. 117. Prónai Antal: 2 falusi tört. 1896. (Prónai Antal álnéven Prónai Árpád írta) 118. Kincs István: A szomolányi kísértet. 1896. 119. Dominkovich János: A gyilkos, v.: még a tyúk is kikaparja. 1896. 120. Rózsa József: A hamis próf-k, v.: szó a nazarénusokról. 1896. 121. Wenninger Mátyás: Hogyan gazdálkodjunk? 1896. 122. Seregély László: Imádság a boldogságnak kulcsa. 1896. 123. Oppitz Sándor: A bűn büntetése. Karácsonyi játék, 3 fv. 1896. 124. Oppitz Sándor: A pogány megtérése. Karácsonyi játék, 3 fv. 1896. 125. Czuczor Gergely: Paprikás versek. 1896. 126. Reutter Sándor: A szocialista. 1897. 127. Herman József: Hamar tanács, hamar bánás, v.: Piroska házassága. 1897. 128. Páduai Szt Antal és a szegények kenyere. Új orvosság az élet bajaira. 1897. 129. Petheő József: A néma gyermekek, v.: ne kínozd az állatot. 1897. 130. Horváth Sándor: Akasztófa-virág. Elbeszélés 1897. 131. Marczinka Imre: A babona. 2 elbeszélés 1897. 132. Cziráki Gyula: A mi ap-aink. Czimmermann István és Menyhárt László m. hithirdetők élete és működése. 1897. 133. Kincs István: Egy miatyánk v.: ne röpülj, ha nincsen szárnyad. 1897. 134. Dániel Illés: A népbolondítók, v.: ne vigy minket a kísértésbe. 1897. 135. Horváth János: Okos Bálint uram esze, v.: hogyan találtak kincset a kőfalusiak. 1897. 136. Dominkovich János: A kölcsönpénzen vett birtok. Elbeszélés 1898. 137. Filó Károly: Szt Erzsébet assz. élettört-e. 1898. 138. Hegedűs Ferenc: A korcsmahősök, v.: az apja meg a fia. 1897. 139. Oppitz Sándor: Békesség az embernek. Karácsonyi játék. 1897. 140. Brevits Vilmos: Isten 4. parancsa, v.: hogyan bűnhődött meg Farkasné assz.? 1898. 141. Márton bácsi: Új veszedelmünk (a szocializmusról). 1898. 142. A mezőhelyi nagy ribillió, v.: legyünk-e cucilisták? Írta egy igazi cucilista. 1898.