A Szent László Gimnázium (teljes nevén Kőbányai Szent László Gimnázium, 2011-ig Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Szent László Gimnázium) a főváros egyik nagy múltú, híres gimnáziuma, az ELTE gyakorlóhelye.http://geniuszportal.hu/node/7723 Kőbányai Szent László Gimnázium a geniuszportal.hu-n Kőbánya központjában található. 2008 óta Tehetséggondozó középiskola, 2009 óta a Természettudományok kiváló középiskolája. A Fővárosi Közgyűlés 2014-ben Budapest Márka elismeréssel jutalmazta.http://budapest.hu/Lapok/Szentes-Tam%C3%A1s-Budapest-M%C3%A1rka-elismer%C3%A9seket-adott-%C3%A1t.aspx Az intézmény a HVG országos középiskolai tanulmányi rangsorában a 43. helyen áll.
Az épület leírása bélyeg|bal|250px|A Szent László Reálgimnázium 1915-ben bélyeg|bal|250px|A gimnázium udvara tavasszal bélyeg|bal|250px|A gimnázium udvara ősz elején bélyeg|bal|250px|A gimnázium udvara télen bélyeg|bal|250px|Füves focipálya
A gimnázium épülete 1914–15-ben épült, Lechner Ödön és Vágó József tervei alapján, szecessziós stílusban.
A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. Földszintjén egy nyitott előcsarnok (aula), míg fölötte a két emeletnyi magas Díszterem található.
A sarokszárny udvar felőli oldalán található a főlépcsőház. Az Ónodi-szárny végén az épület már csupán egyemeletes, míg a Kőrösi-szárny végén az udvar felől három, az utcafront felől kétemeletes. Ehhez a szárnyhoz csatlakozik az 1993-ban átadott tornatermi szárny is.
A belső és külső tereket is kő tagolóelemek, valamint magyaros motívumok díszítik.
Az épületben a földszinttől a harmadik emeletig mindkét szárnyon az első ajtó mosdóhoz vezet: az Ónodi-szárnyban férfi, a Kőrösi-szárnyban női mosdó található. A földszinti tantermek nem közvetlenül a talaj szintjén helyezkednek el; az aula két oldaláról egy-egy egyenes lépcső vezet a félemelet magasságában kialakított folyosóra.
A Kőrösi-szárny végén elhelyezkedő lépcsőn megközelíthető egy biológia előadóterem, amely az épület egyetlen, félemeleten található helyisége. Innen érhető el az Ónodi-szárny 4. emeleti folyosója, ahol fejlett, részben légkondicionált számítástechnikai termek, valamint biológiai gyakorlóterem található.
Az Ónodi-szárny harmadik emeletéről induló lépcső vezet a padlástérbe, amely a média tagozat diákjainak fő kreatív alkotóközpontja. Itt rádióstúdió, vágószoba, tanári helyiség és televízióstúdióként funkcionáló műterem kapott helyet.
Noha a padlástér és a negyedik emelet közel azonos magasságban, a tetőtérben helyezkedik el, közöttük a diákforgalom számára nincs közvetlen átjárás; a két szintet egy raktárfunkciójú, padlástéri folyosó köti össze, amely nem hozzáférhető a diákok számára.
Érdekességként említhető, hogy a gimnázium egyetlen tantermének sincs utcára nyíló ablaka, ezzel biztosítva az utcai zajok beáramlásának csökkentését.
Története Kőbánya lakossága a 19. század közepétől kezdve rohamos növekedésnek indult, azonban a fővárosban itt volt a legrosszabb az iskolai helyzet: a főváros 167 elemi iskolájából csupán három működött a kerületben, középiskolája egyáltalán nem volt. 1873-tól kezdve azonban a városházán egyre fontosabbnak tartották középiskola alapítását. Ez az alkalom 1904-ben jött el: gimnáziumot kapott Kőbánya, ami a Tisztviselőtelepen nyílt meg. Az Elnök utca és a Rezső utca sarkán álló gimnázium azonban igen rövid életűnek bizonyult.
1907-ben jött el a kőbányai gimnázium alapításának ideje. Az iskolaalapító okirat így rendelkezett:
„Tekintettel arra, hogy a X. kerület kőbányai részében az ifjúság középiskolai képzéséről nincsen kellően gondoskodva, tekintettel viszont a területnek ilyen irányú képzés tekintetében ténylegesen meglevő szükségletére, a VIII. kerületi Állami Gimnáziumnak egy új párhuzamos osztálya a X. kerület kőbányai részében nyíljék meg.”
Az új intézményt a Füzér utca 10., 12. és 13. számú házakban helyezték el, 1907-ben. Ekkor a gimnázium hivatalos neve: X. kerületi Állami Főgimnázium. Ebben az évben 119 tanuló fejezte be itt a tanévet, két elsős és egy másodikos osztályban. 1914-ben tartották az első érettségi vizsgákat.
Az iskolának azonban lassan már túl szűkösek voltak az épületek, ezért Lechner Ödön tervei szerint épült fel a mára már műemlék épület, ahol 1915 óta folyik a tanítás. Az első világháború idején nagy volt a tanárhiány, s a diákság körében is gyorsan terjedtek a forradalmi eszmék, éppen ezért 1919 őszén kemény fegyelmi tárgyalások folytak mind a tanárok, mind a diákok politikai tevékenysége miatt. A háború és a kommün pusztításai után sikerült helyreállítani a rendet, az intézmény visszanyerte tekintélyét.
Az iskola 1921-ben vette fel Szent László király nevét, így Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar Királyi Állami Szent László Főgimnázium, majd 1924-től Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar Királyi Állami Szent László Reálgimnázium lett. A két világháború között fiúgimnáziumként működött, általában két párhuzamos osztállyal.
1938-tól kezdve a latin nyelv mellett német–francia, illetve német–olasz nyelveket tanulhattak a diákok. A helyreállt rendet azonban a második világháború megzavarta. A gimnázium épületébe német katonaság költözött, majd a szovjetek autójavító műhelyt rendeztek be benne. Az iskola hatalmas károkat szenvedett, a tető ledőléssel fenyegetett, minden ablak betört. Az újjáépítésre az államtól 16 000, az üzemektől 20 000 magyar forintot kapott a gimnázium. Egy ideig általános iskola is működött az épületben. Az akkori igazgató, Józsy Ferenc felvette az összes környéken lakó tanárt, akik nem tudtak bejárni régi munkahelyükre, s minden közeli diákot beírattak. Ekkortájt akadt 100 fősnél többet számláló osztály. Először vettek fel leánytanulókat, s egy tanárnőt. A háború utáni pusztítások ellenére befejezték az 1944/1945-ös tanévet, s érettségi vizsgákat is tartottak.
1946-ban megalakult a szülői munkaközösség. Ugyanezen évtől a gimnázium négyosztályossá alakult át. Szerkezete fokozatosan átalakult, melyben a tagozatok kiemelt szerepet kaptak: 1958-ban indult az orosz, majd német, angol és francia tagozat, 1962-től az olasz és a spanyol, 1964-től a lengyel, 1965-től a biológia–kémia, 1967-től a matematika–fizika.
1959-től kezdve konszolidálódott az iskola 1956-os forradalom utáni helyzete. A bukások aránya az 1959-es 16,8%-ról 1974-re 0,9%-ra csökkent.
1969-ben kezdődött meg az első nagy felújítás a második világháború óta: rendbe hozták a tantermeket, előadókat, szertárakat, a tornatermet és az öltözőket. Ekkor vezették be az épületbe a távfűtést is. Minden idegen nyelvnek külön tantermet alakítottak ki, s a kémiának külön laboratóriumot hoztak létre. Ekkor alakult meg a III. emeleti könyvtár is a kupolában.
1969-ben a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság a gimnázium rendelkezésére bocsátott egy területet Balatonmáriafürdőn, azonban ezt 1978-ban kisajátították. A kárpótlási összegből másik telket vásárolt az intézmény Balatonszepezden.
1974-ben hívta életre a gimnázium osztrák és német (később olaszországi német) iskolákkal a Nemzetközi Sporttalálkozót, amelyet azóta minden év őszén, változó helyszíneken, 2011-ig megrendeztek.
Az 1970-es években kezdődtek meg a fakultációk, s ennek első eredménye volt a speciális angol nyelvi tagozat létrehozása, a B szekcióban (1979-ben). A speciális rajz és vizuális kultúra tagozat 1987-ben indult (D szekció). Az egykori biológia–kémia tagozat nyomdokain haladva 1988-ban létrejött a biológia–kémia fakultációs osztály (E szekció).
Az intézményből 1986-ban vált ki a Zrínyi Miklós Gimnázium, amelynek épületében 1984–1986 között a gimnázium kihelyezett tagozatai (G, H, I osztályok) működtek. A különálló épületre (a mai Zrínyi Gimnáziumra) azért volt szükség, mert a '80-as években tetőzött a magyar népesség, s így az 1985–1986-os tanévben az I. László Gimnázium lett az ország legnagyobb létszámú iskolája, 1158 diákkal.
Az iskola ugyan pályázott az olasz két tanítási nyelvű osztály indítására 1987-ben, ezt azonban a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium nyerte el. 1988-ban itt is elindult a kísérleti olasz nyelvoktatás az A szekcióban. Az eredmények hatására 1995-ben hivatalosan is magyar–olasz két tanítási nyelvűnek minősítették a szekciót. 1996-ban az iskola vendégül láthatta Oscar Luigi Scalfaro akkori olasz államelnököt.
Az intézmény második rekonstrukciója 1988 és 1995 között volt, a Kőbányai Önkormányzat segítségével, ennek eredményeként adták át 1993-ban az új tornacsarnokot, valamint kialakították a tetőtéri stúdiókat.
A Szent László Gimnázium igazgatóiA budapesti Szent László Gimnázium [X. kerület (Kőbánya), Kőrösi Csoma Sándor út 28–32.] évkönyve az 1994-95. tanévről, az iskola fennállásának 88. évében Dr. Viszota Gyula (1907–1917) Sajó Sándor (1917–1919) Bíró Károly (1919) Sajó Sándor (1919–1930) Sebes Gyula (1930–1938) Józsy Ferenc (1938–1945) Faludi Ferenc (1945–1948) Dr. Babos Ernő (1948–1950) Kertész Dezső (1950–1953) Dr. Fekete József (1953–1959) Dr. Kovács Péter (1959–1974) Farkas István (1974–1992) Sárkány Péter (1992-2022) Lissák Bertalan (2022-)
Híres tanárok Bodócs István (1915–1984) történelem-földrajz szakos pedagógus Haász István (1946) rajztanár Tihanyi Károly (1914–2006) magyar–latin szakos tanár Bognár József (1926-2008) biológia-földrajz szakos tanár; Földes Ferenc-díj (1977), Rátz tanárúr-életműdíj (2005)
Az intézmény nevének változásai X. kerületi Állami Főgimnázium (1907–1921) Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar Királyi Állami Szent László Főgimnázium (1921–1924) Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar Királyi Állami Szent László Reálgimnázium (1924–1946) I. László Gimnázium (1946–1993) Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Szent László Gimnázium (1993–2011) Kőbányai Szent László Gimnázium (2011 óta)
Képzés bélyeg|250px|Az épület az udvar felől bélyeg|250px|A Kőrösi-szárny bélyeg|250px|A gimnázium egyik folyosója bélyeg|250px|Kémiagyakorló
Ötéves képzés A osztály Magyar-olasz két tanítási nyelvű E osztály Emelt szintű természettudományi (biológia, kémia) F osztály Emelt szintű informatika Tömegkommunikáció
Négyéves képzés B osztály Speciális angol csoport Emelt szintű matematika és angol nyelvű csoport D osztály Emelt szintű angol csoport Emelt szintű rajz és vizuális kultúra csoport Emelt szintű német nyelvi csoport
Osztályok A Az 'A''' osztályok magyar–olasz két tanítási nyelvű osztályként működnek. A képzési idő 5 év, mely úgynevezett nyelvi előkészítő évvel indul, amelynek során a diákok egy biztos alapot kapnak olasz nyelvből. A nyelv oktatása kezdő szintről indul, az első évben heti 12 órában, majd másodikban heti 7 órában, s az utolsó három évben 4-4 órában.
A magas szintű olasz oktatás mellett idegen nyelven tanulják az ide jelentkező diákok a történelmet, földrajzot, matematikát, a civilizációs ismereteket és a művészettörténetet. A nyelvtanulást segítik olasz anyanyelvű tanárok is.
Kötelező legalább két olyan tantárgyból érettségit tenni, melyet a tanulók olaszul tanulnak. Ezzel, s az emelt szintű olasz érettségivel felsőfokú olasz nyelvvizsgát szereznek a diákok, s kétnyelvű érettségit, amelyet Olaszországban is elfogadnak.
A tagozat sikerességét mutatja, hogy az 1970 májusában látogatást tett az intézményben Aldo Moro később meggyilkolt olasz miniszterelnök (külügyminiszterként), majd az 1997-ben Oscar Luigi Scalfaro, akkori olasz államelnök.
B A 'B osztályokban három tagozat működik. A speciális angol nyelvi csoportban magas szintű angoloktatás folyik, haladó szintről, heti 6-8 órában. Cél a felsőfokú angol nyelvvizsga. A képzést angol anyanyelvű tanár is segíti. Az emelt szintű matematika és angol nyelvi csoportban a matematikán van a hangsúly. Az ide jelentkezőknek mindig heti 2-vel több matematikaórájuk van a héten, mint az általános képzésűeknek. Az angol nyelv kötelező mindenki számára, átlagosan heti 5 órában.