Az indium egy kémiai elem, amelynek rendszáma 49 és a vegyjele In. A p mező fémeinek egyike. Szürke színű fém. Lágy, késsel vágható, hajlításakor hallható az ún. ónzörej. Vegyületeiben általában +3 oxidációs számú.
1863-ban fedezte fel és színképelemzéssel. Kék lángfestése alapján az indigóról nevezték el.
Kémiai tulajdonságai Magas hőmérsékleten reakcióba lép oxigénnel, illetve vízgőzzel. Feloldódik nemoxidáló savakban és lúgoldatokban is.
Előfordulása Az indium nagyon ritka elem. Csak nagyon kevés indiumtartalmú ásvány létezik. Megtalálható egyes cinkércekben (szfalerit).
Előállítása A cinkércek kohászati maradékaiból nyerik ki.
Felhasználása Főként a korrózió ellen védő fémbevonatok, illetve korrózióálló, nagy keménységű ötvözetek készítésére alkalmazzák. Az ólommal, cinkkel, illetve kadmiummal alkotott ötvözeteit alacsony olvadáspontjuk miatt forrasztásra használják. Optikai tükrök készítésére is alkalmas, mert viszonylag egyenletesen veri vissza a különböző hullámhosszú sugarakat. Fontos szerepet játszik a félvezetőtechnikában. Germániummal ötvözve annak félvezető tulajdonságait javítja. A modern LCD-monitor és televízió képernyők továbbá az érintőképernyők készítésének egyik kulcsfontosságú anyaga.
Galéria
Jegyzetek
Források Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret Nyilasi János: Szervetlen kémia Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
További információk a magyar Wikipédia indiumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel
Kategória:Fémes elemek