Ecuador

Az Ecuadori Köztársaság egy dél-amerikai ország, amely északon Kolumbiával, keleten és délen Peruval, nyugaton a Csendes-óceánnal határos. Hozzá tartoznak még a Galápagos-szigetek a Csendes-óceánban, 965 km-re a kontinens partjaitól.

Nevének jelentése spanyolul ’Egyenlítő’ (a latin ÆQUATOR szóból), mivel az Egyenlítő vonalán fekszik.

Az ország fővárosa Quito, amely az 1970-es években UNESCO világörökségi címet kapott, amiért egész Latin-Amerikában az itteni történelmi központ őrizte meg legjobban eredeti jellegét.www.nagyutazas.hu Quito, olvasva: 2012.02.11. Az ország harmadik legnagyobb városa, Cuenca 1999-ben szintén világörökségi címet kapott, amiért rendkívül jól illusztrálja a gyarmatosító spanyol reneszánsz várostervezést valamint városképe élénken tükrözi a különböző latin-amerikai társadalmakat és kultúrákat.Historic Centre of Santa Ana de los Ríos de Cuenca - Cuenca történelmi központja az Unesco hivatalos oldalán, olvasva: 2012.02.11.

Három nagy földrajzi régióra oszlik: a Csendes-óceán partvidékére, ahol Guayaquil nagyvárosa is található, az ország Andok magashegységi régiója, ahol a főváros, Quito található, és az ecuadori Amazonas-vidék, az ország keleti részén. E régiók közül az első kettőben összpontosul az ország lakossága és gazdasági tevékenységeinek nagy része, míg a kevésbé lakott amazóniai részt jelentős kőolaj-lelőhelyek, valamint nagy biodiverzitás jellemzi. Ehhez a három nagy kontinentális régióhoz járul még a Galápagos-szigetek csoportja.

Az ország számos állatfajnak ad otthont, amely közül sok az őshonos (endemikus), mint például az egyedülálló állatvilágáról híres Galápagos-szigeteken élő fajok jelentős része.

Történelme

bélyeg|bal|220px|Inka romok, Ingapirca bélyegkép|220px|balra|Az Ecuador, Cundinamarca és Venezuela alkotta Nagy-Kolumbiai Köztársaság

A mai Ecuador őslakosai az indiánok voltak, területe pedig az Inka Birodalom része volt. A spanyolok 1531 és 1533 között hódították meg, és előbb a Perui Alkirálysághoz, majd az Új-Granadai Alkirálysághoz csatolták. A spanyol gyarmatosítók elleni felkelés 1810-ben kezdődött, az ország hosszú és keserves harcok után 1821-ben vívta ki függetlenségét. 1822-ben a pichinchai csata után Ecuador csatlakozott a Simón Bolívar vezette Nagy-Kolumbiához, amely magába foglalta Kolumbia, Venezuela és Panama egészét, valamint Peru, Brazília és Guyana egyes területeit.

Nevét 1830-ban kapta, amikor ugyanazon év májusában Quiotóban összeült gyűlés döntött a Nagy-Kolumbiától való elszakadásról és a terület egyenlítőhöz való közelsége miatt döntöttek a név mellett. Korábban nem volt saját neve a térségnek, amely a perui majd az új-granadai alkirályságokon belül a quiotói királyi audencia és kancellária () közigazgatási egységhez tartozott.

A 19. században Ecuador instabil állam volt, gyorsan követték egymást a diktátorok. Az 1860-as években a római katolikus egyház segítségével a konzervatív Gabriel Garcia Moreno egyesítette az országot. A század végén a világban megnőtt a kakaó iránti kereslet, az lett a fő exportcikk, és vándorlás indult meg a felföldről a partvidék új mezőgazdasági vidékei felé.

1895-ben a partvidékre támaszkodó Eloy Alfaro liberális forradalmat vezetett, korlátozta az egyház és a felvidék konzervatív földbirtokosainak hatalmát. Ez a liberális irányzat maradt hatalmon 1925-ig, a katonák „júliusi forradalmáig”. Az 1930-as és 1940-es években ismét politikai labilitás volt és olyan populista politikusok emelkedtek fel, mint José María Velasco Ibarra ötszörös elnök.

Az Amazonas medencéjének hovatartozásáról hosszú ideig vita volt Ecuador és Peru között. 1941-ben gyorsan nőtt a feszültség a két ország között, majd háború tört ki. Peru álláspontja szerint ecuadori csapatok megszállva tartották a vitatott területet, Ecuador álláspontja szerint Peru a vitatott terület megszállására készült. 1941 júliusában mindkét ország mozgósított. Az ellenségeskedés 1941. július 5-én tört ki. A háború során Peru megszállta az egész vitatott területet. Néhány hetes harc után az Amerikai Egyesült Államok és több latin-amerikai ország nyomására tűzszünet lépett életbe. Ecuador és Peru 1942. január 29-ei megállapodásával helyreállt a nyugati félteke egysége a tengelyhatalmakkal vívott második világháborúban. Győzelme eredményeként Peru magához csatolta a vitatott területet.

Gazdasági válság és népi nyugtalanság a populista politika visszatéréséhez és a katonák ismételt beavatkozásokhoz vezetett az 1960-as években. Közben külföldi társaságok olajat fedeztek fel az Amazonas-medence Ecuadorhoz tartozó részén. 1972-ben elkészült az Andokon átvezető csővezeték. Ezen át jut ki az olaj a keleti vidékekről a partvidékre, így Ecuador lett Dél-Amerika második legnagyobb olajexportőre. Ugyanabban az évben egy „forradalmi és hazafias” katonai junta megdöntötte a kormányt, és hatalmon maradt 1979-ig. A későbbi demokratikus kormányok sem tudták megoldani a gazdasági nehézségeket. 1982-ben Osvaldo Hurtado kormányának kellett szembenéznie a gazdasági válsággal. Ezt magas infláció, költségvetési hiány, pénzromlás, növekvő adósságtörlesztés, versenyképtelen ipar jellemezte, és a kormányzás krónikus instabilitását okozta. A későbbi években sem lett stabilabb a kormányok helyzete, 1996-2006 között három demokratikusan megválasztott elnöke egyike se tudta kitölteni hivatali idejét.

A bennszülött lakosság aránya nő (ma hozzávetőleg 25%) és ez az utóbbi évek belpolitikájára is kihat. A kormányok képtelenek voltak földreformot végrehajtani, magas a munkanélküliség és rosszak a szociális szolgáltatások, történelmét a földbirtokos elit által kizsákmányolva töltötte.

2006-ban a demokratikus választásból Rafael Correa került ki győztesen. Az új ecuadori alkotmányt a 2007-ben felállított Ecuadori Alkotmányozó Gyűlés fogalmazta meg, amelyet 2008-ban fogadott el az ország népszavazás útján. Ecuador az ENSZ és számos dél-amerikai szervezet tagja.

Földrajza

Ecuadornak három fontos földrajzi régiója van és egy szigetcsoport a Csendes-óceánban. A Costa az ország nyugati részén lévő alacsony partvidék A Sierra magas fekvésű, hegyes vidék az ország közepén. Itt halad végig az Andok. Az Oriente (Kelet) az amazoniai esőerdők vidéke a keleti részen, amely a terület mintegy 40%-át teszi ki és a népességnek csak az 5%-a lakik itt. Végül a Región Insular a Galápagos-szigetek környezete a Csendes-óceánban.

Ecuador fővárosa Quito, Pichincha tartományban van a Sierra régióban. Legnagyobb városa Guayaquil, Guayas tartományban a nyugati parton. A Quitótól délre fekvő Cotopaxi (5897 m), a hasonló nevű tartomány mellett sokszor tévesen tartják a világ legnagyobb aktív vulkánjának. Dél-Peruban és Észak-Chilében több magasabb és aktív vulkán van. Ecuador legmagasabb pontja a Chimborazo (6267 m).

Vízrajza

Ecuador szinte összes folyója a Sierra területről fakad és vagy kelet felé folyik az Amazonas irányába, vagy nyugaton a Csendes-óceánba ömlik. Ezek a folyók a hegyekben elolvadó hóból vagy egyéb magaslati csapadékokból keletkeznek. A Sierra területen a patakok és folyók keskenyek és gyors-folyásúak, majd a fennsíkot elérve lelassulnak és kiszélesednek. Később azonban ismét felgyorsulnak az Andok meredek lejtőin, míg legvégül ismét lecsendesednek és kiszélesednek.

A Costa területen a folyókat a heves esőzések táplálják decembertől májusig, míg a száraz évszakban néhány nagyobb folyó kivételével teljesen kiszáradnak mielőtt az óceánt elérnék. Az esős évszakban az óceántól befelé haladva már előfordulnak áradások is.

A Costa területen a Guayas folyórendszer szállítja el a legtöbb csapadékot. A déli Guayaquil-öbölbe érkező vízrendszer négyzetkilométerről gyűjti be a csapadékot. A 60 km hosszú Guayas-folyó Guayaquil északi részén csupán a Babahoyo és a Daule folyók összefolyásától indul és jelentősen kiszélesedve, deltatorkolattal érkezik az óceánba, ahol számos szigetet és csatornát alakít ki.

A második legfontosabb vízgyűjtő folyórendszer az Esmeraldas a Sierra területről érkezik és Esmeraldas város mellett ömlik az óceánba. Az Esmeraldas-folyó hossza 320 kilométer, gyűjtőterülete egy négyzetkilométeres medence.

Az ország keleti részén található legjelentősebb folyók a Pastaza, a Napo és a Putumayo. A Pastaza a Chambo és a Patate folyók összefolyásától indul, amelyek a Sierrából érkeznek. A Pastaza folyón található az Agoyan vízesés, amely 61 méter magas és ezzel Ecuador legmagasabb vízesése. A Napo folyó a Cotopaxi hegycsúcs közeléből indul. Ez a folyó Ecuador legfontosabb szállításra alkalmas folyója a keleti, alacsonyabban fekvő területeken. A Putumayo folyó a Kolumbiával közös határon folyik. A keleti területen lévő összes folyó az Amazonas folyóba ömlik. A Galápagos-szigeteken nincs jelentős folyó, azonban a nagyobb szigeteken édesvízi források találhatók.

Éghajlata Ecuador tengerpartján trópusi éghajlat uralkodik világosan megkülönböztethető esős évszakkal. Ez januártól májusig tart. A felföldön mérsékelt hegyvidéki éghajlat uralkodik. Amazóniában ismét trópusi az éghajlat, mindennaposak az esők. Az országban a legmagasabb hőmérséklet januárban 30-35 °C, míg a legalacsonyabb júliusban 5-25 °C körüli.

Növény- és állatvilága Az ország aránylag kis területe ellenére változatos a felszín és az éghajlat. Ennek következtében állat- és növényfajok sokasága él itt. A Galápagos-szigetek élővilága meg egészen különleges, bennszülött (endemikus) fajokban gazdag. Az itt szerzett tapasztalatai vezették Charles Darwint elméletének kidolgozására.

Nemzeti parkok bélyeg|220px|Cajas Nemzeti park bélyeg|Sangay Nemzeti Park

Sierra Cajas National Recreation Area Chimborazo Reserve Cotacachi-Cayapas Ecological Reserve Cotopaxi National Park El Angel Ecological Reserve Ilinizas Reserve Pululahua Geobotanical Reserve Podocarpus National Park

Oriente Cuyabeno Reserve Limoncocha Biological Reserve Yasuní National Park

Andoki-Oriente Antisana Ecological Reserve Cayambe-Coca Ecological Reserve Llangantes National Park Sangay Nemzeti Park Sumaco-Galeras National Park

Costa, Región Insular Bosque Protector Cerro Blanco Machalilla National Park Mataje-Cayapas Mangrove Reserve Manglares Churute Mangrove Reserve Galápagos-szigetek Nemzeti Park

Természeti világörökség

Galápagos-szigetek Nemzeti Park (a Galápagos-szigeteken), egészen egyedülálló élővilággal Sangay Nemzeti Park

Környezetszennyezés A háztartások több mint 90%-a tiszta üzemanyagot használ főzéshez. A levegő szennyezettsége probléma az ecuadori városokban. Például Quito és Cuenca adatai azt mutatják, hogy a levegőszennyezettség szintje meghaladja a nemzeti és a WHO-értéket.

A városi területeken kívül a kőolajkitermelés és a kőolajfinomítók a szennyezés fő forrásai. Az Amazonas régiójának területein az olajkitermelés során potenciálisan mérgező vegyületek keverékei keletkeznek. Az amazóniai kőolajtermelés egyre nagyobb környezetszennyezéshez vezet a kitermelés és a hibás csővezetékekből szivárgó olaj miatt is. A kőolajkitermeléssel összefüggésben számos, az őslakosok ellen elkövetett emberi jogsértésről is beszámolnak.

A fő nemzeti kőolajfinomítót és a Csendes-óceán északi partján, Esmeraldasban található hőerőművet a levegőszennyezés egyik fő forrásának tekintik.

A természetes édesvíz mikrobiális és kémiai szennyezése másik problémát jelent, mert az országban (2020 táján) még mindig hiányoznak a szennyvíztisztító telepek. A tengerparti, az andoki és amazóniai régiók tizenkét folyójában végzett vizsgálat megállapította, hogy az összes vizsgált folyóban az E. coli és az összes coliform szint a nemzetközi és ecuadori jogszabályok szerint megengedett maximális határérték felett van. A legszennyezettebb folyók a Zamora, az Esmeraldas és a Machángara voltak.

Népessége

Népessége a 2020-as évek elején 17-18 millió fő.Világbank

Népességének változása

Legnépesebb városok