thumb|200px|Szélfarm Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen (Xinjiang), Kína. Az ország nyugati és északi régiói rendkívül gazdagok szélenergiában. 200px|thumb|Goldwind szélfarm Urumcsi közelében (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Kína). A Goldwind a világ egyik legnagyobb szélturbina-gyártója.
Kína a világ vezetője a szélenergia-termelésben, a legnagyobb beépített kapacitással rendelkező ország és az új szélerőművek gyors növekedésével.
Hatalmas területével és hosszú tengerpartjával Kína kivételes szélenergia-forrásokkal rendelkezik:Oceans of Opportunity: Harnessing Europe’s largest domestic energy resource pp. 18-19. 2021 végén a szélenergia továbbra is Kína harmadik legnagyobb áramforrása volt, az összes áramtermelés 7,5%-át adta.
2020-ban Kína 71,6 GW szélenergia-termelő kapacitással bővült, így a teljes kapacitás 281 GW-ra nőtt. Kína beépített kapacitása és új kapacitása egyaránt messze a legnagyobb a világon 2020-ban, a második legnagyobb piac, az Amerikai Egyesült Államok 14 GW-tal bővült 2020-ban, és 118 GW beépített kapacitással rendelkezik.
A kormány ígéretének részeként, miszerint 2030-ra az elsődleges energiafogyasztásban a nem fosszilis tüzelőanyagok arányát körülbelül 25%-ra növeli, Kína 2030-ra várhatóan 1200 GW kombinált szélenergia- és napenergia-kapacitással fog rendelkezni. 2020 végén a kínai kormány útitervet dolgozott ki, amely szerint 2030-ra a szélenergia és a napenergia teljes beépített kapacitása 1200 gigawatt lesz. Kína a szélenergiát az ország gazdaságának egyik legfontosabb növekedési tényezőjeként azonosította.
Szakértők szerint Kína 2060 előtt elérheti a szén-dioxid-semlegességet, és 2030 előtt elérheti a kibocsátás csúcsát.
A Fitch Solutions 2020-as előrejelzése szerint a szélenergia-termelés 2028-ra várhatóan eléri az 1000 TWh-t Kínában, szemben a korábbi 870 TWh-s előrejelzéssel, ami a technológia hatékonyságának javításával elérhetővé vált alacsonyabb projektköltségeknek köszönhető.
2021-ben Kína az új szélenergia-kapacitás közel 70%-át adta, míg az Egyesült Államok 14%-ot, Brazília pedig 7%-ot..
Legalább 2024-ig Kína a világ legnagyobb szélenergia-berendezésgyártó bázisa. Kína legnagyobb hazai szélturbina-gyártója a Hszincsiang tartománybeli Goldwind. Az 1998-ban alapított Goldwind agresszíven fejlesztette az új technológiát és bővítette piaci részesedését, bár ez 2006-ban 35%-ról 2012-re 19%-ra csökkent. 2019-ben a Goldwind az elsők között csatlakozott egy északkelet-kínai szélenergia-hidrogén projekthez, abban a reményben, hogy Kína jelenleg kihasználatlan szélenergia-termelési potenciálját hasznosítani tudja, és a felesleges szélenergiát olcsó energiaforrássá alakíthatja a hidrogéntermeléshez. A China Guodian Corporation másik leányvállalata, a China Longyuan Electric Power Group Corp. a szélerőműparkok üzemeltetésének korai úttörője volt; egy időben Kína szélerőműparkjainak 40%-át üzemeltette.
Történeti áttekintés és növekedés A 2000-es évek végén Kína már a világ egyik legdinamikusabban fejlődő szélenergia-piacának számított. 2009 végére a kínai szélerőművek összesített kapacitása elérte a 25,1 gigawattot, amivel az ország a világ harmadik legnagyobb szélenergia-termelőjévé vált az Egyesült Államok és Németország mögött.
Az igazi áttörést azonban a 2010-es évek hozták el, amikor Kína egy példátlan léptékű fejlesztési programba kezdett. Az ország az elmúlt évtizedben többször is több szélenergia-kapacitást telepített egyetlen év alatt, mint amennyi számos fejlett ország teljes beépített kapacitása. Ez a robbanásszerű növekedés a tudatos kormányzati politikának, a technológiai fejlődésnek és a csökkenő költségeknek volt köszönhető.
Gyártás és technológia Míg 2008 végén körülbelül 15 kínai cég gyártott szélturbinákat,Caprotti Federico: China's Cleantech Landscape 2010-01-31 addigra mára az ország a szélturbina-gyártás globális központjává vált. Olyan vállalatok, mint a Goldwind, az Envision Energy és a MingYang Smart Energy nemcsak a hazai piacot uralják, hanem a világ legnagyobb gyártói közé tartoznak, és egyre jelentősebb exporttevékenységet folytatnak. A kínai gyártók a technológiai fejlesztésben is élen járnak, egyre nagyobb teljesítményű és hatékonyságú, köztük kifejezetten tengeri (offshore) telepítésre tervezett turbinákat állítanak elő.
Tengeri szélerőművek Kína nemcsak a szárazföldi, hanem a tengeri (offshore) szélenergia terén is vezető szerepet tölt be. Az elmúlt években gigantikus tengeri szélfarmok épültek az ország partjai mentén, különösen a sűrűn lakott és nagy energiaigényű tartományokban, mint Csiangszu (Jiangsu) és Kuangtung (Guangdong). 2021-ben Kína megelőzte az Egyesült Királyságot, és a világ legnagyobb tengeri szélenergia-piacává vált, és azóta is folyamatosan növeli előnyét ezen a területen.
Kormányzati politikák és célkitűzések A szélenergia-ipar páratlan mértékű növekedésének motorja a tudatos kormányzati politika. A kínai parlament által korábban elfogadott törvény kötelezte az áramszolgáltatókat a megújuló forrásokból előállított összes energia megvásárlására, ami stabil piacot teremtett a fejlesztők számára.
A jelenlegi politikát Kína hosszú távú klímavédelmi céljai határozzák meg, különös tekintettel arra a vállalásra, hogy 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, 2060-ra pedig karbonsemlegessé válik. E célok elérésében a szél- és napenergia-kapacitások további bővítése kulcsfontosságú szerepet játszik. Egy, a Tsinghua Egyetem és a Harvard kutatói által készített korábbi tanulmány már rámutatott, hogy Kína képes lehet energiaellátásának jelentős részét szénerőművekről szélenergiára átállítani.
Kihívások A hatalmas kapacitás ellenére komoly kihívást jelent az előállított energia hatékony hálózatba integrálása és eljuttatása a fogyasztókhoz. A legjobb szélviszonyokkal rendelkező területek (elsősorban Észak- és Nyugat-Kína) távol esnek a sűrűn lakott, nagy energiaigényű keleti partvidéktől. Ez gyakran a hálózat túlterheltségéhez és az energia termelésének időszakos korlátozásához (curtailment) vezet. Bár a probléma kezelésére hatalmas beruházások történtek az átviteli hálózatok fejlesztésébe, a hálózati integráció továbbra is az ágazat egyik legfőbb megoldandó feladata.
Jegyzetek
További információk
Chinese Wind Energy Association (Chinese) China Wind Systems Announces Completion of Large Scale Manufacturing Facility for Wind Components China wind power report 2007 (Greenpeace China) China wind power capacity growing China Wind Systems Begins Producing Forged Products at New Facility China Outlines Clean Power Blueprint World Wind Energy Association
Kategória:Energiatermelés Kategória:Kína gazdasága Kategória:Szélenergia