A kútbörtön fogva tartás céljára használt kiszáradt ásott kút vagy olyan, eleve börtönnek készült, általában tégla- vagy terméskő boltozattal és földdel fedett építmény, amely egy ásott kutat és köpenyének talajvíz feletti, kibővülő részénél egy vagy több cellát foglal magában.
Kútbörtönök a bibliai Dóthántól a rábaközi Egyed községig
Az első kútbörtön talán a bibliai Józsefé volt, akit fivérei – mert irigyelték tőle álmait, s azt, hogy atyjuk, Jákob „minden fiánál inkább szereti vala Józsefet, mivelhogy vén korában nemzette vala őt” – egy kiszáradt kútba dobtak Dóthánban, majd amikor kereskedőkaraván haladt át a vidéken, „kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: azok pedig elvivék Józsefet Égyiptomba”.Mózes I. könyve 37.3-28.; Károli Gáspár fordítása.
Ószövetségből Újszövetségbe: a keresztény hagyomány szerint Pál apostol – kivégzése előtt – Kr. u. 66-ban a római Tullianum börtön föld alatti részéből írta Timóteushoz szóló második levelét: "Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangyéliomom szerint: A melyért mint egy gonosztevő, szenvedek mind a fogságig; de az Istennek beszéde nincs bilincsbe verve."2Tim. 2.8-9. Károli Gáspár fordítása.
Kútbörtönöknek, kutaknak (pozzi) hívták a velencei Dózse-palota börtönének földszinti celláit is, bár ezek természetesen nem egy ásott kút körül helyezkedtek el.
Franciaországban oubliette-nek hívták a kútbörtönt – azt sugallva ezzel, hogy akit oda egyszer lebocsátottak, azt ott is felejtették (oublier = elfelejteni). A valóság azért nem volt ily sötét: a bibliai József testvéreinek példáját általában abban is követték, hogy megfelelő váltságdíj ellenében szívesen felhozták a kútból az értékes foglyokat. Az ismertebb francia kútbörtönmaradványok a párizsi Bastille-ban, Pierrefonds (itt a híres építész, Eugène Viollet-le-Duc rekonstruálta), l'Herm és Rouffignac-Saint-Cernin-de-Reilhac kastélyaiban, valamint a Blaye-ben lévő citadellában találhatók.
A kútbörtön a magyar várakban, főúri kastélyokban sem volt ismeretlen. Az erdélyi BálványosvárA Magyar Nagylexikon helyesírásával Bálványos vár. kútbörtönéről érdekes leírás olvasható például az azt feltáró Ferenczi Sándor régész Barangolás Háromszék vármegye régi váraiban c. kéziratban maradt művében.[ A Rábaközben, Egyed községben, ahol a XVIII. század közepétől a XIX. század végéig egy barokk Festetics-kastély állt a jelenlegi neogótikus kastély helyén, a kastélyparkban egészen a második világháború végéig megvolt a hajdani többcellás, téglából épült, de terméskő boltozattal és vastag földréteggel fedett kútbörtön. (A földosztás után a parcella új tulajdonosa elbontotta és betemette, a Nagykút téglájából több, a háború aknatüzében megrongálódott lakóház, istálló és pajta épült újjá a faluban...)Szemtanúk elmondása szerint.
Kútbörtönök a szépirodalomban
Gótikus és historizáló regények és versek szívesen használták fel a várbörtönök és a kútbörtönök nyomasztó hangulatát.Például: Alexandre Dumas, Margot királyné (La Reine Margot), XIII Oreste et Pylade; Friedrich Schiller: Tell Vilmos 4,2 Edgar Allan Poe: A kút és az inga c. novellája.
Megjegyzések
Hivatkozások
Források
Illusztrációk
Kategória:Büntetés-végrehajtás