Lakótelep

A lakótelep olyan lakóépületek összessége, melyek időben és stílusban egységesen épülve, az adott település, településrész egyéb épületeitől megkülönböztethetően alkotnak egységes telepet. Ferkai András Lakótelepek című könyvében etimológiai megközelítést is ad: a telepít ige lakatlan terület benépesítését, nincstelenek földhöz juttatását jelentheti, mely szó rokonértelmű a kolóniával is.Ferkai András - Lakótelepek (Fővárosi Önkormányzat, 2005)

Fogalma bélyegkép|250 px|Budapest, Kispesti lakótelep A lakótelep fogalmának meghatározására jelenleg is több definíciót használnak, amelyek az elmúlt évtizedekben többször változtak. Ennek oka, hogy a lakótelepeket építészeti és szociológiai szempontból is lehet vizsgálni, s a többféle megközelítés többféle definíciót kíván.

Ferkai 2005-ben megjelent általános, befogadó jellegű meghatározása alapján olyan épületegyüttest tart lakótelepnek, mely egyetlen építési akció során, viszonylag rövid idő alatt jön létre, általában meghatározott társadalmi réteg vagy népességcsoport számára, s mely a település, vagy településrész kialakult szövetétől elkülönül. Lakótelepnek tekinthető a néhány családi ház felépítésével kialakult telep (pl.: Budapesten az angyalföldi – a városrész régi nevén: magdolnavárosi – OTI-kertváros, vagy a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep), az állami vagy vállalati lakótelepek (pl.: a budapesti Pongrác úti lakótelep vagy a MÁVAG-kolónia). Attól függően, hogy milyen társadalmi csoport számára épült, lehet munkástelepet, vasutastelepet, tisztviselőtelepet, bányásztelepet, rendőrtelepet stb. említeni.

A KSH a 2005-ös népszámláláskor az alábbi meghatározást rendszeresítette: Az utóbbi évtizedekben (1960-1990 között), többnyire házgyári technológiával épített, középmagas és magas lakóházak, házsorok együttese..KSH: A mikrocenzus fogalmi rendszere Szociológusok a mai napig ezt a meghatározást fogadják el.

Szintén a KSH – de 1980-ban – a lakótelep fogalmát így határozta meg: lakótelep az az önálló névvel rendelkező, a település közigazgatási területén elkülönülő – többnyire forgalmi utakkal határolt – településrész, amelyben összefüggő egységet alkotó lakóházcsoport van, és amelyhez általában magas és mélyépítésű létesítmények kapcsolódnak. Az 1980-as évek második felében a definíció már így szólt: A lakótelep egységes terv alapján, szervezett formában, általában típustervek alapján megvalósuló lakásépítési forma, rendszerint közös telkeken elhelyezkedő többszintes lakóépületekkel.Dr. Egedy Tamás: A lakótelep fogalma Magyarországon és Németországban

bélyegkép|250px|Komárom (Szlovákia): Eötvös utcai lakótelepOlaf Gibbins német építész meghatározása szerint a lakótelep olyan lakóterület, amelyet önmagában funkcionális egységként terveztek és hoztak létre. Négy-, illetve többemeletes házaiban legalább 500 lakás található, túlnyomórészt a hatvanas évek után épült és a nagy lakáshiány csökkentését szolgálta. Jellemzői közé tartozik még a sűrű beépítettség, meghatározott számú ház, illetve lakástípus.Csizmady Adrienne: LAKÓTELEP ÉS TÁRSADALMI SZEGREGÁCIÓ

A Budapest Enciklopédia kifejezett különbséget tesz az 1945 előtt épült telepek (barakkvárosok) és a második világháború utániak között, lakótelepként csak ez utóbbit fogadva el.Tóth Endréné (szerkesztő): Budapest Enciklopédia Corvina Könyvkiadó 1981

Lakótelepek a köztudatban bélyegkép|250px|Budapest, Kelenföld bélyegkép|250px|Budafok, József Attila utcai kísérleti lakótelep bélyegkép|250px|Pápa bélyegkép|250px|Kőszeg A szakma változó definíciói dacára a lakótelepeket bárki felismeri és azonosítja: olyan, zömében betonból (eleinte tégla, később monoblokk és csúsztatott- illetve alagútzsalus technológia, a végén már dominánsan nagypanel) készült épületek alkotják, amelyek lakószintjei a leggyakrabban négy és tízemeletesek. A köztudatban tehát a lakótelep fogalmától már elkülönülnek a kertvárosi és koloniális jellegű beépítések. A lakótelepen élők kiszolgálására épült infrastruktúra változatos: a lakótelepek méretétől függő mennyiségű kiszolgáló és kiskereskedelmi létesítmény található. A lakótelepek tömegközlekedése Magyarországon általában megoldott, a parkolásra azonban gyakran panaszkodnak az ott élők: az 1990-es évek előtt a gépkocsiállomány a töredéke volt a mainak, a parkolók férőhelyeit az akkori igényekhez illeszkedően alakították ki, ami mára a legtöbb helyen szűkösnek bizonyul.

A Kádár-korszakban épült lakótelepeken – a köztudattól eltérően – az építésük idején érvényben lévő - 25 százalékos beépítettségi arányt engedélyező - előírások betartása miatt sokkal nagyobb az egy lakosra jutó zöldfelületek aránya és a helyi közszolgáltatások népsűrűséghez igazított kapacitása (bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő és egyéb szociális intézmények).Torontáli Zoltán - Húszemeletes lakóházakat építhet Újbudán Jellinek Dániel cége (G7, 2025.12.02.) Az azóta eltelt évtizedek alatt megnövekedett növényzet miatt lényegesen parkszerűbb a városrészek látványa, mint a rendszerváltás óta létesült, sokkal zsúfoltabb beépítettségű, úgynevezett lakóparkokban.Bardóczi Sándor: A panel lakótelepek zöldfelületi aránya általában sokkal jobb a mai lakóparkokénál (Zubreczki Dávid honlapja, 2022.10.01.)

Lakótelepek keleten, nyugaton

Európában megközelítőleg 56 millió lakótelepi lakásban közel 176 millió ember él. Míg Nyugat-Európában a lakótelepek gyakran a marginális helyzetben lévők lakóhelyének számítanak, Kelet-Európában – és köztük Magyarországon – a lakótelepeket szinte minden társadalmi réteg lakja.Mészáros Mónika: Lakótelepi élet egy debreceni lakótelep tükrében

Érdekes magyar vonatkozású adalék, hogy az Egyesült Királyságban a második világháborút követő újjáépítési koncepciónak része volt a lakótelepépítés is. A lakáshiányra a kormányzat a magasházakban látta a megoldást. Egy magyar származású építész, Goldfinger Ernő brutalista stílusú toronyházai nemcsak London városképének részévé váltak, de olyan közfelháborodást okoztak, hogy az építész neve negatív hősként került be Ian Fleming egyik James Bond-filmjébe is. Goldfinger két híres tornya, az 1960-as években épült a Trellick és a Balfron Tower megítélése azonban az elmúlt negyven évben jelentősen változott: ma már mindkettő védett épület, és reklámajándék-tárgyakon is előfordulnak.

Németországban – a Német Demokratikus Köztársaság lakótelepeiből kiindulva a lakótelep fogalmát jelentősen szűkítették. Eszerint lakótelep a második világháború után, túlnyomórészt az 1960-as és 1970-es években a szocialista lakókomplexum (Sozialistisches Wohnkomplex) egységes koncepciója szerint épült, a lakások száma meghaladja a 2500-at, homogén jellegénél és több- vagy sokemeletes épületeinél fogva környezetétől egyértelműen lehatárolható, rendszerint a város szélén fekszik, komplex lakásépítési program keretében épült fel, s túlnyomórészt bérlakásokból áll.

Budapesti lakótelepek

bélyegkép|jobbra|250px|A Víztoronyház Újpalotán 250px|thumb|Kohóhabsalak blokkokból épült teraszos lakóépületek Rákoskeresztúr központjában Az 1961 és 1975 között a fővárosban átadott 187 000 lakás 74 százaléka lakótelepszerűen épült. A Budapest Enciklopédia 1981-es kiadása 33 lakótelepet sorol fel. A Studio Metropolitana urbanisztikai kutatóközpont 2005 októberében adta ki A budapesti lakótelepek megítélése című kutatási jelentését. Eszerint a főváros lakóinak mindössze harmada nem élt soha lakótelepen, a többség tehát valamilyen formában közvetlen benyomást, tapasztalatot szerezhetett már a lakótelepekről. Nem véletlen, hogy a fővárosban élők többsége szerint a lakótelepekre szükség van, s nem azok lebontását, hanem felújítását szorgalmazza – annak ellenére, hogy a megkérdezettek csupán egy százaléka élne panelházakból épült lakótelepen. Az 500 18 évnél idősebb fővárosi polgár megkérdezésével készült felmérés szerint a nagyobb fővárosi lakótelepek megítélése az alábbiak szerint alakul:Studio Metropolitana: Budapesti lakótelepek megítélése (tanulmány) (2010. január 22.)

Gazdagréti lakótelep (15%) Pók utcai lakótelep (12%) Káposztásmegyer (6%) Őrmező (5%) Békásmegyer, Újpesti lakótelep (4%) Kelenföldi lakótelep, József Attila-lakótelep, Újpalota, Kispesti lakótelep, Rákoskeresztúri lakótelep (3%) Füredi utcai lakótelep, Fiastyúk utcai lakótelep (2%) Havanna lakótelep (1%)

* Zárójelben azoknak a válaszadóknak az arányát tüntettük fel, akik ha választhatnának, szeretnének ott élni

bélyegkép|jobbra|250px|Budapest, Thomán István utca bélyegkép|jobbra|250px|A budapesti Fiastyúk utcai lakótelep 1964-ben Budapest, Füredi utcai lakótelep – 58 315 lakos Budapest, Kelenföldi Városközpont – 53 332 lakos Budapest, Újpalotai lakótelep – 38 402 lakos Budapest, Óbuda-Békásmegyer lakótelep – 38 169 lakos Pécs, Megyer lakótelep – 35 478 lakos Budapest, Óbudai lakótelep – 33 836 lakos Miskolc, Avas lakótelep – 28 441 lakos Budapest, Újpest-Városközpont – 23 055 lakos Debrecen, Tócóskert lakótelep – 21 118 lakos Kecskemét, Széchenyiváros lakótelep – 20 455 lakos Tatabánya, Újvárosi lakótelep – 20 333 lakos Debrecen, Újkerti lakótelep – 20 096 lakos Veszprém, Jutasi úti lakótelep – 19 219 lakos Szeged, Északi városrész – 18 330 lakos Győr, Marcalváros lakótelep – 18 264 lakos Székesfehérvár, Vízivárosi lakótelep – 17 367 lakos Győr, Adyváros lakótelep – 17 156 lakos Zalaegerszeg, Landorhegyi-lakótelep – 16 976 lakos Budapest, Újhegyi lakótelep – 16 464 lakos Székesfehérvár, Palotavárosi lakótelep – 16 160 lakos Miskolc, Győri kapu lakótelep – 15 836 lakos Szeged, Felsővárosi lakótelep – 15 576 lakos Budapest, József Attila-lakótelep– 15 362 lakos Szeged, Rókusi lakótelep – 14 556 lakos Szolnok, Széchenyi lakótelep – 14 106 lakos Szombathely, Derkovits-lakótelep – 13 302 lakos Kaposvár, Kinizsi-lakótelep – 12 755 lakos Pécs, Uránváros lakótelep – 12 327 lakos Nyíregyháza, Jósaváros lakótelep – 12 273 lakos Eger, Felsővárosi lakótelep – 12 144 lakos Békéscsaba, Belvárosi lakótelep – 11 271 lakos Szeged, Tarján városrész – 10 724 lakos Miskolc, Vörösmarty lakótelep – 10 644 lakos Nyíregyháza, Örökösföld lakótelep – 10 420 lakos Sopron, Jereván lakótelep – 10 402 lakos Pécs, Szigeti külváros – 10 122 lakos

Magyarország legnagyobb lakótelepei 2011-benhttp://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=13578 Budapest, Füredi utcai lakótelep – 58 386 lakos Budapest, Kelenföld – 52 474 lakos Budapest, Újpalotai lakótelep – 38 530 lakos Budapest, Óbuda-Városközpont – 36 835 lakos Budapest, Békásmegyer lakótelep – 34 418 lakos Pécs, Megyer lakótelep – 33 932 lakos Szeged, Tarján városrész – 26 922 lakos Miskolc, Avas lakótelep – 25 313 lakos Budapest, Újpest-Városközpont – 23 178 lakos Debrecen, Tócóskert lakótelep – 20 298 lakos Kecskemét, Széchenyiváros lakótelep – 20 034 lakos Békéscsaba, József Atilla lakótelep – 19 000 lakos Debrecen, Újkerti lakótelep – 19 260 lakos Tatabánya, Újvárosi lakótelep – 18 817 lakos Veszprém, Jutasi úti lakótelep – 18 757 lakos Győr, Marcalváros lakótelep – 18 264 lakos Győr, Adyváros lakótelep – 17 156 lakos Székesfehérvár, Vízivárosi lakótelep – 17 067 lakos Szeged, Északi városrész – 16 526 lakos Budapest, Újhegyi lakótelep – 16 106 lakos Székesfehérvár, Szedreskerti lakónegyed – 15 989 lakos Miskolc, Győri kapu lakótelep – 14 098 lakos Szolnok, Széchenyi lakótelep – 13 216 lakos Szombathely, Derkovits-lakótelep – 12 796 lakos Budapest, József Attila-lakótelep – 12 748 lakos Nyíregyháza, Jósaváros lakótelep – 12 152 lakos

Lakótelepek a kultúrában

Filmművészet Két emelet boldogság (1960) Hattyúdal (1963) Forró vizet a kopaszra! (1972) Zongora a levegőben (1976) Pókfoci (1977) Égigérő fű (1979) Vakáció a halott utcában (1979) Csata a hóban (1982) Panelkapcsolat (1982) Gyerekrablás a Palánk utcában (1985)

Lakótelep

Źródło i licencja