bélyegkép|jobbra|250px|A Thalassocnus koponyája közelről. bélyegkép|jobbra|250px|Hapalops ruetimeyeri
Az óriáslajhár-félék (Megatheriidae) az emlősök (Mammalia) osztályának vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe, ezen belül a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe tartozó, kizárólag fosszilis család, amelynek tagjai a földtörténeti közelmúltig Dél- és Észak-Amerikában éltek.
Tudnivalók Az első óriáslajhár-félék Dél-Amerika területén, az oligocén korban, mintegy 30 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A család legismertebb tagjai közé tartozik a hatalmas testű óriáslajhár és az Eremotherium, amelyek jelentős méretükkel kitűntek az ősi fauna között. A család további tagjai jóval kisebbek voltak, de még így is nagyobbak a ma élő lajhároknál. A Nothrotheriini öregnemhez tartozó Hapalops és Nothrotheriops például körülbelül 1,2 méter hosszúak voltak. Napjainkban a Nothrotheriini öregnemet önálló családként, a Nothrotheriidae családként ismerik el.
Az óriáslajhár-félék csontváza robusztus testfelépítésű állatokra utal. A különösen vastag csontok, valamint az erős ízületek, főként a hátsó végtagokon, jelentős testtömeg mozgatását és nagy fizikai erőt tettek lehetővé. Ezeknek az állatoknak a hosszú, erős karmaik védekezésre és ásásra egyaránt alkalmasak voltak, és segítették őket a növényzet elérésében, valamint a ragadozók elleni önvédelemben.
A legkorábbi észak-amerikai óriáslajhár az Eremotherium eomigrans volt, amely mintegy 2,2 millió évvel ezelőtt vándorolt át Dél-Amerikából, az akkor kialakuló Panama-földszoroson keresztül. Ez az állat akár 6 méter hosszú is lehetett, tömege meghaladta az 5 tonnát, és két lábra állva elérhette az 510 centiméteres magasságot, ezzel nagyobb volt, mint egy hím afrikai elefánt. Az E. eomigrans megtartotta az ősibb, ötujjú végtagfelépítést, miközben a többi Eremotherium-fajnál csak 4 ujj fejlődött ki, 2-3 karommal, ezzel szemben E. eomigransnak 5 ujja és 4 karma volt. A karmok hossza meghaladhatta a 30 centimétert is.De Iuliis and Cartelle (1999)
A legutolsó észak-amerikai óriáslajhár-félék a Nothrotheriopsok voltak. Ezek megkövesedett ürülékei még ma is megtalálhatók egyes barlangokban. Új-Mexikóban, a Kilbourne Hole melletti Aden Crater-ben egy olyan csontváz is előkerült, amelyen a bőr és a szőrzet is részben fennmaradt. Ezt a kivételes leletet a Yale Peabody Múzeumban őrzik. A New York-i American Museum of Natural Historyban egy olyan óriáslajhár-ürülék látható, amelynek címkéjén az áll: „Theodore Roosevelt gyűjtötte”. A legnagyobb Nothrotheriops ürülékgyűjtemény a Smithsonian Intézetben (Smithsonian Institution) található.
A Jégkorszak animációs filmek mókás lajhárja, Sid is egy óriáslajhár inspirációjára született. Egyes feltételezések szerint Dél-Amerikában élhet egy rejtélyes kriptid, a mapinguari, amely emlékeztet a kihalt óriáslajhárokra. – Paranormális enciklopédia (angol)
Rendszerezés A családba az alábbi alcsaládok, nemzetségek, öregnemek és nemek tartoztak:
†Megatheriinae †Megatheriini †Prepotheriina †Proprepotherium †Planops †Prepotherium †Megatheriina †Megathericulus †Promegatherium †Plesiomegatherium †Megatheridium †Pyramiodontherium †Megatherium †Eremotherium †Ocnopus †Perezfontanatherium †Nothrotheriini †Pronothrotherium †Xyophorus †Chasicobradys †Gilsolaresia †Diheterocnus †Synhapalops †Nothropus †Thalassocnus †Nothrotherium †Nothrotheriops †Schismotheriinae †Hapaloides †Schismotherium †Hapalops †Pelecyodon †Parapelecyodon †Analcimorphus †Hyperleptus †Neohapalops
Jegyzetek
Források CTD: Megatheriidae Memidex: Megatheriidae
Fordítás
Kategória:Szőrös vendégízületesek Kategória:Emlőscsaládok Kategória:Dél-Amerika állatvilága az oligocénben Kategória:Dél-Amerika állatvilága a miocénben Kategória:Dél-Amerika állatvilága a pliocénben Kategória:Észak-Amerika állatvilága a pliocénben Kategória:Dél-Amerika állatvilága a pleisztocénben Kategória:Észak-Amerika állatvilága a pleisztocénben Kategória:Fosszilis méhlepényesek