bélyegkép|380px|A Mátra látképe

A Mátrai Tájvédelmi Körzet területe 12178,6 hektár,137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700137.kvv ebből szigorúan védett 2 191 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése A tájvédelmi körzet két különálló területe a Mátra középső és nyugati részén található. A tájvédelmi körzet közigazgatási határai Heves vármegyében Kisnána, Domoszló, Markaz, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Parád, Parádsasvár, Recsk és Mátraszentimre, Nógrád vármegyében Hasznos és Nagybátony. A tájvédelmi körzethez tartozik két országos jelentőségű természetvédelmi terület, a gyöngyösi Sár-hegy és a siroki Nyírjes-tó.

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet az 5/1985. (XI. 22.) OKTH rendelkezés létesítette 11862,7 hektár kiterjedésű területen. A védetté nyilvánításának célja: a TK területén a földtani értékek, a táj jellegét meghatározó földfelszíni formák, a felszíni vizek, a védett növény- és állatfajok, a természetes növénytársulások, a természetszerű erdők megóvása és fenntartása, valamint az ember felüdülését szolgáló kedvező természeti környezet fenntartása.

Jellemzői bélyegkép|180px|Csörgő-patak

A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 m-es Kékes és a 965 m magas Galyatető. A Mátrában az elsődleges vulkáni formákból az erős lepusztulás miatt csak kevés maradt fenn. A legismertebb ilyen képződmény a verpeléti Vár-hegy, mely egy 35 méter magas vulkáni kúpot képez. A Mátrában 69 barlangról van tudomásunk, melyeknek a zöme kicsi, hosszuk 6–10 m közötti.

A Mátrai Tájvédelmi Körzet két nagy részre szakadt, az észak-északkeleti és a nyugati tömbre. A nyugati tömb határa Mátraszentimre község belterület határán indul, majd a Csörgő-patak völgyétől a Bánya-patakon halad Fallóskút felé. A kegyhelyéről híres üdülőtelep után fő közlekedési úton egészen Mátrakeresztesig, majd észak felé fordulva az Óvárat érintve Ágasvárig húzódik a határa. A központi-Mátrában a TK határa a Kisnána úsztatói erdészháztól indulva az erdő és szőlőtelepítések határán éri el a markazi várromot, majd észak felé fordulva a Kékes csúcsa felé tart. Gyöngyös – Gyöngyössolymos községhatárán halad Mátrafüred irányában, majd a Nagy-patak völgyén Lajosházát, Nyesettvárt érintve Galyatetőre visz. Keleti irányban Parádsasvárt érintve Parádot és Parádhutát elkerülve halad a Somhegy és Pálbükk-patak völgyén. Recsk Csákánykő működő kőbányát kikerülve Sirok Csikójárás erdészházat még magába ölelve a Mátra főgerinc Jóidőnyak részén zár vissza Kisnána községbe a TK határa.

Növény- és állatvilág 200px|bélyegkép|jobbra|Szibériainőszirom 200px|bélyegkép|jobbra|Foltos szalamandra

A hegység gazdag élővilággal rendelkezik. Kiemelkedik a növény- és állatvilágával a Magas-Mátra tömbje, amely több kárpáti magashegyvidéki növény- és állatfajnak nyújt menedéket. A melegebb oldalak tölgyeseit magasságtól és kitettségtől függően felváltják a bükkösök, de megtalálhatók az extrém, speciális termőhelyek egyedi fás társulásai is. Az összefüggő erdők hangulatát időnként sziklakibúvások, rajtuk kialakult gyepek, gyöngyvesszős cserjések, irtásrétek, kisebb-nagyobb tavak és lápok díszítik. Ezek a változatos élőhelyek gazdag élővilággal rendelkeznek, amelyből a patakok ízeltlábúi éppúgy figyelmet érdemelnek, mint a színes lepkék, vagy a különleges madarak.

A Tájvédelmi Körzet területén előforduló legfontosabb növénytársulások: Montán bükkös Szubmontán bükkös Mészkerülő bükkös Sziklaerdő Szurdokerdő Görgeteg-sziklaerdő Hársas-kőrises sziklaerdő Törmeléklejtő-erdők Hegyvidéki gyertyános-tölgyes Cseres-tölgyes Mészkerülő tölgyes Középhegységi rekettyés tölgyes Melegkedvelő tölgyes Sajmeggyes bokorerdő Északi gyöngyvesszős cserjés Csepleszmeggyes cserjés Északi fodorkás Gyöngyperjés szilikátsziklagyep Mészkerülő lejtősztyeprét Magyar perjés sziklagyep Északi lejtősztyeprét Hegyi rétek Podagrafüves égerliget Puhafás ligeterdő Fűzlápok Égeres láperdő Mészkerülő kékperjés láprét Töviskés cserjés

Jellemző magashegységi fajok: havasalji rózsa, havasi iszalag, havasi ribiszke, pávafarkú salamonpecsét és piros mécsvirág. A forráslápok, valamint az azokat kísérő kisvízfolyások védett különlegessége a hegyi perje, amelynek valamennyi hazai előfordulása Mátrában található, a Galya déli előterében, illetve a Kékes tömb északi lábánál. Szintén ezekhez az élőhelyekhez kötődik a hússzínű ujjaskosbor, az erdei ujjaskosbor és a sugárkankalin. A régi erdőirtások helyén legelők, majd kaszálók, mára pedig fajgazdag hegyi rétek, kékperjés láprétek alakultak ki. Ezeken a réteken él például a szibériai nőszirom, az osztrák tárnicska, a kornistárnics, a fekete kökörcsin és a gömböskosbor.

A hegység ritka, védett kétéltű fajai az alpesi gőte, a sárgahasú unka, az erdei és gyepi béka, a levelibéka és a foltos szalamandra. A mátrai melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők igen ritka, fokozottan védett hüllőfaja a pannon gyík. A nagy területű, zárt erdőknek, illetve a környező peremterületeknek igen gazdag a madárvilága: vándorsólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv, a fehérhátú fakopáncs és a fekete harkály figyelhető meg a területen. A Mátrában számos védett emlősfaj is élőhelyet talál, pl: vadmacska, hiúz.

Kulturális értékek 250px|bélyegkép|jobbra|Hasznosi vár

A Mátra és környéke már az időszámításunk előtti korokban is lakott volt. Ennek bizonyítékai a főleg a Mátra déli lábánál fekvő települések közelében feltárt kő, réz és bronz eszközök. Fontos lelet a Gyöngyösön 1907-ben feltárt i.e. IV. századi szkíta urnatemető és a nagyrédei nagy kiterjedésű avar temető

A hegység kultúrtörténeti emlékei közül kiemelkednek a középkori várak, a domoszlói Oroszlánvár, a gyöngyössolymosi Nyesettvár, a markazi vár és a mátraszentimrei Ágasvár.

Tanösvények Ilona-völgyi tanösvény (Parád) 250px|bélyegkép|jobbra|Gyöngyös - Mátra Múzeum A 6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. Állomások: Parádfürdő — Etelka-feltárás — Etelka-táró — Vaskapu-ereszke — Mélyszinti kutatás, az Rm-104 sz. fúrás — Timsós-táró — Szent István-csevice — Ördöggátak — Ilona-völgyi homokkőfeltárás — Ilona-völgyi-vízesés.

Sár-hegyi tanösvény (Gyöngyös) A tanösvény hossza: 9 km, 12 állomással. A táblák színes növény- és állatábrákkal mutatják be a Sár-hegy Természetvédelmi Terület gyep, erdő, mocsár társulásait, geológiáját. Állomások: Gyomtársulás — Fenyőelegyes tölgyes — Cseres-Tölgyes — Kaszált taposott gyep — Melegkedvelő tölgyes — Mocsár — Bokorerdő — Sárhegy geológiája — Sziklagyep-társulás — Árvalányhajas gyeptársulás — Felhagyott szőlők — Törpe mandulás

Szénégetők útja (Mátraszentimre) A tanösvény hossza 600 méter 13 táblával. A fotók mellett rövid ismertető szöveg olvasható többek között az alábbi témákról: fák, ehető és mérgező gombák, emlősök, madarak, erdőművelés, vadgazdálkodás, aktív pihenés. Kiindulópontja Cserkő-bánya pihenő, végállomása Bőgős-rét.

Külső hivatkozások A Bükki Nemzeti Park honlapja A Bükki Nemzeti Park honlapja - A Mátrai TK leírása A Bükki Nemzeti Park interaktív térkép mátrahegy.hu mátrainfo.hu

Jegyzetek

Források Csák L. (1984): Adatok a Mátra madáréletéhez.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9: 141-147. Endes M. (1987): A Mátra és a Mátraalja halfaunája.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 12: 81-85. Keve András (1976–77). Újabb jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 4: 125-130. Molnár Cs. (2001): Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I. - Kitaibelia 6(2): 347-361. Soó R. (1937): A Mátrahegység és környékének flórája. Magyar flóraművek I. - Editio Instituti Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 89 pp. Berki Zoltán – Habán Ildikó (szerk.) (2002): A Mátra. Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kft., Bp., 128 p.  Láng Sándor (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák I., Akadémiai Kiadó, Bp., 512 p. 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

Kategória:Magyarország tájvédelmi körzetei Kategória:Bükki Nemzeti Park Kategória:Heves megye földrajza