Itt megtalálható minden személy, aki Málta szigetén hivatalosan a legfőbb méltóságnak számított. A függetlenné válásig nem az uralkodók, hanem máltai képviselőik szerepelnek a listákban, a megfelelő királylisták hivatkozásokon keresztül elérhetők.
Római uralom (Kr.e. 218 - Kr.u. 455)
A Római Birodalom idején Melita és Gaudos szövetséges városként majd municipiumként Sicilia római provincia részét képezték. A római hatalmat egy megbízott helytartó gyakorolta a szigeten, ám az egyetlen, akit név szerint ismerünk, Az apostolok cselekedeteiben említett Szent Publius, akit Pál apostol máltai tartózkodása alatt keresztény hitre térített.
Vandál és osztrogót uralom (455 – 535)
KirályUralkodottMegjegyzésVandál királyokGeiserich428 – 477. január 25.Máltát elfoglalta 455-benHunerich477. január 25. – 484. december 23.Gunthamund484. december 23. – 496. szeptember 3.Máltát 493-ig uraltaOsztrogót királyokNagy Theoderik488 – 526. augusztus 30.Máltát uralta 493-tólAthalarik526. augusztus 30. – 534. október 2.Theodahad534. október 2. – 536. decemberMáltát elvesztette 535-ben
A bizánci uralom (535 - 870)
Egyetlen helytartó neve ismert: Theophylactos (8-9. század fordulója): neve egy pecsétnyomón szerepel, amelyet ma Victoriában őriznek.)
Arab megszállás (870 - 1091) Az arab időszak uralkodói az Aglabidák, majd a Fátimida-dinasztia tagjai voltak.
EmírUralkodottMegjegyzésAglabidákII. Muhammad ibn-Ahmad863-875870-ben elfoglalja MáltátII. Ibrahim ibn-Ahmad875-902II. Abdullah ibn-Ibrahim902-903III. Ziyadat Allah ibn-Abdillah903-909
KalifaUralkodottMegjegyzésFátimidákAbdullah al-Mahdi Billa909–934Mohamed al-Kaim bi-Amr Allah934–946Iszmail al-Manszúr Billa946–953Mádd al-Muizli-Din Allah953–975Nizar al-Aziz Billa975–996al-Hákim bi-Amr Alláh996–1021Al-Zahir lilzaz Din Allah1021–1036Mádd al-Musztanszir Billa1036–10941091-ben elveszti Máltát
Szicília (1091 - 1800)
A Szicíliai Királyság korai évszázadaiból is kevés az adat. Málta hűbérurairól (grófi rangban) kevés forrásból származnak adatok, és sokszor bizonytalanok vagy ellentmondóak. Három alkalommal visszakerült a koronához. Málta hivatalosan a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend uralma alatt is Szicíliához tartozott.
Grófjai Málta grófjai az egyetlen fellelt forrás alapján: Brindisi Margaritus (ol. Margaritone da Brindisi, 1191-1194/7): Málta első grófja Guglielmo da Brindisi (1194/7 – 1204) Enrico Piscatore (1204 – 1265) Nicola Piscatore (1265 - 1266) nincs adat (1266 – 1285) Ruggiero Flor (1285 – 1296) nincs adat (1296 – 1299) Donna Lucina, Guglielmo Raimondo Moncada felesége? (1299 – 1320) nincs adat (1320 - 1330) Guglielmo de Aragon (1330) Alfonso Fadrique de Aragon (bizonytalan) Pedro Fadrique de Aragon (bizonytalan) Matilda Fadrique de Aragon (bizonytalan) Juan de Aragon (1342-1348) nincs adat (1348-1350) koronabirtok (1350-1357) Nicola Acciajoli / Manfredo Chiaramonte (1357 – 1360) Guido di Ventimiglia (1360 – 1362) Guglielmo d'Aragona (bizonytalan, 1377-ben említik) Jaime Fadrique de Aragon (1387 – 1391) Guglielmo Raimondo Moncada (1391 – 1394) Artale de Aragon (1394 – 1397) koronabirtok (1397 – 1420) Antonio Cardona (1420 – 1425) Consalvo Monroy (sp. Gonsalvo M. 1425 – 1427) koronabirtok (1427 – 1530)
A Szent János Lovagrend uralma (1530 - 1798)
V. Károly német-római császár, Szicília akkori uralkodója a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adta Málta szigeteit hűbérbirtokul. Az államfők névleg továbbra is Szicília királyai, ám a lovagok szinte teljes önállóságot élveztek.
A lovagok neveit gyakran lefordították, így a különböző nyelvű forrásokban nagy összevisszaság van a kereszt- és mellékneveket illetően. A megjegyzés rovatban ezért megtalálhatók az egyéb névváltozatok is.
NagymesterNemzetiségeUralkodottMegjegyzésA Jeruzsálemi Szent János Lovagrend nagymestereiA máltai nagymesterek hivatalos listájaPhilippe de Villiers de L’Isle-Adamfrancia1521. november 13. - 1534. augusztus 21.1530-tól Máltára, Birguba helyezte a rend központjátPietro del Ponteolasz1534. augusztus 26. - 1535. november 17.Didiers de Saint Jaillefrancia1535. november 22. - 1536. szeptember 26.Juan d'Omedesaragóniai1536. október 20. - 1553. szeptember 6.Időnként y Coscon melléknévvel is megtalálhatóClaude de la Senglefrancia1553. szeptember 11. - 1557. augusztus 18.Senglea az ő nevét viseliJean Parisot de La Valetteprovanszi1557. augusztus 21. - 1568. augusztus 21.Málta Nagy Ostromakor ő védte a szigetet. Az ostrom után megalapította Valletta városát, amely a nevét viseli.Pietro del Monte San Savinoolasz1568. augusztus 23. - 1572. január 26.Jean l'Eveque de la Cassièreauvergne-i1572. január 30. - 1581. december 21.Második neve időnként Evesque formában is előfordulHugues Loubens de Verdalleprovanszi1581. január 12. - 1595. május 4.Nevét viseli a Verdala-palota. Keresztneve Huguex alakban is előfordul, középső neve nem minden forrásban szerepel.Martin Garzesaragóniai1595. május 8. - 1601. február 7.Alof de Wignacourtfrancia1601. február 10. - 1622. szeptember 14.Figyelőtornyokat épített a szigetek partjain, és egy vízvezetéket Valletta vízellátásához. Keresztneve időnként Aloph vagy Adolphus formában is megtalálhatóLuís Mendez de Vasconcelloskasztíliai1622. szeptember 17. - 1623. március 7.Antoine de Pauleprovanszi1623. március 10. - 1636. június 9.Jean Paul Lascaris-Castellarprovanszi1636. június 13. - 1657. augusztus 14.Több őrtornyot építtetett a szigetek partjain. Neve számos forrásban Jean vagy Jean Baptiste alakban, illetve spanyolul, Juan formában fordul elő.Martín de Redín y Cruzataragóniai1657. augusztus 17. - 1660. február 6.A legnagyobb szabású őrtorony-építés fűződik a nevéhez: 13 tornyot és kisebb erődítményeket épített a nagy sziget partjainAnnet de Clermont Gessanauvergne-i1660. február 9. - június 2.Néhány forrásban utolsó nevének írásmódja Gessand.Rafael Cotoneraragóniai1660. június 5. - 1663. október 20.Névváltozatai: Raphael, Cottoner.Nicolas Cotoneraragóniai1663. október 23. - 1680. április 29.Az utolsó őrtorony-építő. Nevét viseli a Cottonera-régió. Névváltozatai: Nicholas, Cottoner.Gregorio Carafaolasz1680. május 2. - 1690. július 21.Egyes forrásokban keresztneve Giorgio, vezetékneve időnként Caraffa alakban is olvasható.Adrien de Wignacourtfrancia1690. július 24. - 1697. február 4.Ramón Perellos y Rocafularagóniai1697. február 7. - 1720. január 10.Keresztneve néhány forrásban Raymond.Marc'Antonio Zondadariolasz1720. január 13. - 1722. június 16.Keresztnevét a források majdnem felében Marcantonio alakban írják.António Manuel de Vilhenaportugál1722. június 19. - 1736. december 10.Több építkezés, többek közt a Ricasoli erőd és a Chambray erőd fűződik a nevéhez. Nevét viseli a Manoel-sziget. Névváltozatai: Antonio Manoel, Antnin Manwel, Antoine Manoël.Ramón Despuig Montenègrearagóniai1736. december 16. - 1741. január 15.Manuel Pinto de Fonsecaportugál1741. január 18. - 1773. január 23.Ħal Qormi városa viseli a nevétFrancisco Ximenes de Texadaaragóniai1773. január 28. - 1775. november 9.Emmanuel de Rohan-Polducfrancia1775. november 12. - 1797. július 13.A máltai Żebbuġ városa a nevét viseliFerdinand von Hompesch zu Bolheimnémet1797. július 17. - 1799. július 6.Siġġiewi, Żabbar és Żejtun városai egy évig viselték a nevét. 1798. június 12-én a francia hadsereg elűzte Máltáról a lovagrendet
A francia megszállás időszaka (1798 - 1800) A francia megszállás idején két részre szakadt az ország: a megszállt területeken a francia parancsnok, a felszabadított területen a választott önkormányzat irányított.
Államfői státuszban A Direktórium mint a Köztársaság irányítója (1798. június 12. - 1799. november 10.) Bonaparte Napóleon első konzul (1799. november - 1800. szeptember 5.) Megbízott kormányzó Pierre Jean Louis Ovide Doublet (1799. november 10. – 1800. szeptember 5.) Málta katonai parancsnoka Claude Henri Belgrand de Vaubois tábornok (1798. június - 1800. szeptember 5.)
A máltai önkormányzat Sir Alexander Ball, a Nemzeti Kongresszus létrehozója, a britek szempontjából Málta miniszteri biztosa, a szicíliai király kormányzója (1799. február 9. - 1801)
A brit uralom (1800 - 1964) Miniszteri biztosok (1799 - 1813) Az 1814-es békeszerződésig Málta névleg a lovagok uralma alatt maradt, gyakorlatilag brit miniszteri biztosok (civil commissioner) kormányozták.
Civil commissionerHivatali idejeMegjegyzésSir Alexander Ball1799. február 9. - 1801. februárelőszörHenry Pigot1801. február-májusSir Charles Cameron1801. május - 1802Sir Alexander Ball1802 - 1809. október 25.másodszorSir Hildebrand Oakes1810-1813
Kormányzók (1813 - 1964) 1814-től a Brit Birodalom tengerentúli birtoka.
A brit uralkodót Máltán egy kinevezett kormányzó (governor) képviselte.
KormányzóHivatali idejeMegjegyzésSir Thomas Maitland1813 - 1824. január 17.Francis Rawdon-Hastings1824. március 22. - 1826. november 28.Sir Alexander George Woodford1826. november 28. - 1827. február 15.ügyvivőSir Frederick Cavendish Ponsonby1827. február 15. - 1836. szeptember 30.George Cardew1835. május - 1836. július 4.ügyvivő Ponsonby helyettThomas Evans1836. július 4. - 1836. szeptember 30.ügyvivő Ponsonby helyettSir Henry Bouverie1836. október 1. - 1843Sir Patrick Stuart1843 - 1847. októberRichard More O'Ferrall1847. október - 1851. május 13.Robert Ellice1851. május 13. - 1851. október 27.ügyvivőSir William Reid1851. október 27. - 1858Sir John Gaspard Le Marchant1858 - 1864. november 15.Sir Henry Knight Storks1864. november 15. - 1867. május 15.Sir Patrick Grant1867. május 15. - 1872. június 3.Sir Charles Thomas van Straubenzee1872. június 3. - 1878. május 13.Sir Arthur Borton1878. június 10. - 1884. áprilisSir John Lintorn Arabin Simmons1884. április - 1888. szeptember 28.Sir Henry D'Oyley Torrens1888. szeptember 28. - 1889. december 1.Sir Henry Augustus Smyth1890 - 1893Sir Arthur James Lyon Fremantle1893 - 1899. január 6.Lord Grenfell1899. január 6. - 1903Sir Charles Mansfield Clarke1903 - 1907Sir Henry Fane Grant1907 - 1909Sir Leslie Rundle1909 - 1915. februárLord Methuen1915. február - 1919. májusLord Plumer1919 - 1924Sir Walter Norris Congreve1924 - 1927. február 28.Sir John Philip Du Cane1927. február 28. - 1931Sir David Campbell1931. június - 1936. március 12.Sir Charles Bonham Carter1936. március 12. - 1940Sir William Dobbie1940. április - 1942Lord Gort1942 - 1944. szeptember 26.Sir Edmond Schreiber1944. szeptember 26. - 1946. július 10.Sir Francis Douglas1946. július 10. - 1949. szeptember 16.Sir Gerald Hallen Creasy1949. szeptember 16. - 1954. augusztus 3.Sir Robert Edward Laycock1954. augusztus 3. - 1959. február 13.Sir Guy Grantham1959. február 13. - 1962. július 2.Sir Maurice Henry Dorman1962. július 2. - 1964. szeptember 21.
A független Málta (1964-től) Főkormányzók (1964-1974) A monarchia idején Máltának két főkormányzója volt:
ÁllamfőHivatali idejeMegjegyzésUralkodóII. Erzsébet brit királynő1952-tőlMáltán 1964. szeptember 21. - 1974. december 13.FőkormányzókSir Maurice Henry Dorman1964. szeptember 21. - 1971. július 4.Sir Anthony Joseph Mamo1971. július 4. - 1974. december 13.
Köztársasági elnökök (1974-től) 1974-től Málta köztársaság, államfőit ötévente választják. #KépNévTerminusPártKezdeteVége1keretnélküli|100x100pxSir Anthony Mamo (1909–2008)1974. december 13.1976. december 26.Független2keretnélküli|119x119pxAnton Buttigieg (1912–1983)1976. december 26.1981. december 26.Munkáspárt (Partit Laburista)-keretnélküli|140x140pxAlbert Hyzler (1916–1993)1981. december 26.1982. február 16.Munkáspárt (Partit Laburista)3keretnélküli|115x115pxAgatha Barbara (1923–2002)1982. február 16.1987. február 16.Munkáspárt (Partit Laburista)-keretnélküli|138x138pxPaul Xuereb (1923–1994)1987. február 16.1989. április 4.Munkáspárt (Partit Laburista)4keretnélküli|148x148pxĊensu Tabone (1913–2012)1989. április 4.1994. április 4.Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista)5keretnélküli|140x140pxUgo Mifsud Bonnici (1932–)1994. április 4.1999. április 4.Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista)6keretnélküli|113x113pxGuido de Marco