Francia Polinézia Franciaország tengerentúli területe, amely a Csendes-óceánban található öt földrajzi szigetcsoportot foglal magában.
Fejlődésének fő ága továbbra is a turizmus, amely Polinézia kivételes természeti és kulturális örökségén alapul. Legismertebb szigete Tahiti, ahol a terület fővárosa, Papeete is található.
Története
thumb|left|220px|Tikehau, ahogy Louis Choris látta 1816-ban
A Francia Polinéziát alkotó szigetcsoportok hivatalosan csak a francia protektorátus megalapítása után egyesültek 1889-ben. A szigetek közül a polinézek a Marquises-szigeteket hódították meg először i.sz. 300 körül, majd később, 800 körül a Társaság-szigeteket is. A polinézek laza törzsi szerveződésben éltek.History of Polynesia, before 1797 - Alexander Ganse
Az európaiakkal való kommunikáció 1521-ben kezdődött, amikor Ferdinand Magellan, a portugál hajós felfedező először pillantotta meg a mostani Tuamotu-Gambier-szigetekhez tartozó Pukapuka szigetet. 1722-ben a holland Jakob Roggeveen jutott el először Bora Bora szigetére Európából, 1767-ben pedig a brit Samuel Wallis Tahitire jutott el. Egy évvel később Louis Antoine de Bougainville francia felfedező, majd még egy évvel később a híres James Cook kapitány is kikötött Tahitinél. A keresztény hittérítés spanyol papokkal kezdődött, akik 1774-től jelentek meg Tahitin. A protestánsok jelenléte 1797-től folyamatos a térségben.[url=http://www.historyofnations.net/oceania/frenchpolynesia.html Francia Polinézia története]
thumb|left|A Társaság-szigetek királyságai
II. Pomare, Tahiti királya 1803-ban menekülésre kényszerült Moorea szigetre. Családjával együtt 1812-ben erőszakosan átkeresztelték protestáns vallásra. 1834-ben francia hittérítők érkeztek a szigetekre. Mivel a helyiek nem nézték jó szemmel a misszionáriusokat 1836-ban Franciaország hadihajót küldött a régióba. 1842-ben Tahiti és Tahuata francia protektorátus alá került, hogy a katolikus hittérítők zavartalanul dolgozhassanak. A fővárost, Papeetét 1843-ban alapították. 1880-ban Franciaország magához csatolta Tahitit, így a protektorátusi cím helyett a Francia gyarmati birodalom részévé vált.
Az 1880-as években Franciaország igényt tartott a Tuamotu-szigetekre, amely korábban a Pomare-dinasztiához tartozott, bár formálisan nem csatolta magához. Továbbá a franciák Tahuata szigetet 1842-ben protektorátusba vették és az egész Marquises-szigetekre úgy tekintettek, hogy az Franciaország része. 1885-ben Franciaország kinevezett egy kormányzót és létrehozott egy általános tanácsot, amellyel létrejött egy igazi gyarmati kormányzás. 1888-ban Rimatara és Rurutu szigeteket a briteknek nem sikerült lobbizás révén protektorátus alá vonni, így egy évvel később a Franciák ezeket is magukhoz csatolták. 1892-ben adták ki az első helyi bélyegeket a tartományban. A tartomány első hivatalos elnevezése az Établissements de l'Océanie (Óceaniai Telepek) volt. 1903-ban az általános tanácsot tanácsadó testületre változtatták és a gyarmat nevét megváltoztatták Établissements Français de l'Océanie (Óceaniai Francia Telepek) kifejezésre.{History of French Polynesia, 1889 to 1918 -Alexander Ganse
1940-ben Francia Polinézia kormányzata elismerte a Szabad Francia Erők katonai szervezetét és sok polinéziai szolgált a második világháborúban. Nem tudtak arról sem a franciák, sem a polinézek, hogy a japán Konoe kabinet 1940. szeptember 16-án úgy döntött, hogy több terület mellett Francia Polinéziára is igényt tart. A háború során aztán a japánok képtelenek voltak megszállni a francia szigeteket.
1946-ban a polinézek francia állampolgárságot kaptak és a szigetek hivatalos elnevezése megváltozott tengeren túli területre. 1957-től használatos a Francia Polinézia (Polynésie Française) elnevezés. 1962-ben, a korábban Algériában végzett nukleáris kísérletek helyszínét áttették a Tuamotu-szigetekhez tartozó Mururoa közelébe. A teszteléseket 1974 után már föld alatt végezték.History of Polynesia, 1939 to 1977 - Alexander Ganse 1977-ben Francia Polinézia részleges belső autonómiát kapott, amelyet 1984-ben kibővítettek. Francia Polinézia 2003-ban vált teljes egészében Franciaország tengerentúli részévé. 1995. szeptemberben hatalmas tüntetések voltak, hogy Franciaország ismét nukleáris kísérleteket kívánt folytatni a Fangataufa atoll közelében egy hároméves moratóriumot követően. A legutolsó tesztet 1996. január 29-én hajtották végre a térségben. Ekkor jelentette be Franciaország, hogy csatlakozik a nukleáris teszteket tiltó nemzetközi egyezményhez, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetéhez (Comprehensive Test Ban Treaty) és nem tesztel többé atomfegyvereket.New York Times - France Ending Nuclear Tests That Caused Broad Protests - Craig R Whitney - 1996.01.30.
Természeti földrajza
Szárazföldjei egy 2 500 000 km²-es óceáni területen vannak elszórva. Összterületük 4167 km². található Francia Polinéziában.Kingfisher Geography Encyclopedia. . Page 546 Legmagasabb pontja: Mont Orohena, 2241 méter.
Földrajzi helyzete, részei
A Csendes-óceán délkeleti részén található szigetvilág öt jól elkülöníthető szigetcsoportból áll. A legnagyobb és legnépesebb sziget a Társaság-szigetekhez tartozó Tahiti.
Zászló Térkép Név Szigetek száma Terület Lakosság (fő) 70px 60px Társaság-szigetek 13 sziget 1647 km² 163 000 70px 60px Tuamotu-szigetek 76 atoll 850 km² kb. 15 000 border|70px 60px Marquises-szigetek 10 sziget 1274 km² 8632 border|70px 60px Ausztrál-szigetek 7 sziget 148 km² 6669 border|70px 60px Gambier-szigetek 26 sziget 31 km² 986
Francia Szél felőli szigeteken (Îles du Vent) nemcsak Tahiti nevezetes, de néhány további sziget, atoll és szigetcsoport is: Ahe, Hiva Oa, Maiao, Mehetia, Moorea, Nuku Hiva, Tetiaroa, Tubuai.
A Francia Szélcsendes-szigetek (Îles Sous-le-Vent) fontosabb tagjai: Huahine Raiatea Tahaa Bora Bora Tupai Maupiti Motu One (Bellinghausen) Manuae
Marquises-szigetek Nuku Hiva Ua Pou Ua Huka Eiao Hatutu Motu Iti Motu One Hiva Oa Tahuata Fatu Hiva Fatu Huku Mohotane
Ausztrál-szigetek Mária-szigetek (Îles Maria) Rimatara Rurutu Tubuai Raivavae vagy Raevavae Bass-szigetek: Rapa Iti és Marotiri.
Gambier-szigetek Acteon szigetcsoport Tenararo, Vahanga, Tenarunga, Matureivavao és a közeli Temoe-atollcsoportot Tenararo, Vahanga, Tenarunga, Matureivavao is.
A szűkebb értelemben vett Gambier-szigetek közül vulkán eredetű: Mangareva, Akamaru, Angakauitai, Aukena, Kamaka, Kouaku, Makapu, Makaroa, Manui, Mekiro és Taravai.
Korallszigetek például: Papuri, Puaumu, Totengengie és a Tokorua-szigetcsoport.
A fenti csoportokba be nem sorolt szigetek: Dél-Marutea, Kelet-Maria, Morane és Temoe
A Tuamotu-szigetek és a Gambier-szigetek együtt Tuamotu-Gambier-szigetek (fr: (les) (Îles) Tuamotu-Gambier vagy hivatalosan la subdivision administrative des (Îles) Tuamotu-Gambier) néven ismertek.
A Tuamotu-szigetek csoportja nyolc kisebb csoportot foglal magába.
Éghajlata
A térségben előfordulhatnak viharos ciklonok, főleg januárban. A szigetek között vegyesen van lapos, amelynek zátonyos a partja, illetve van amelyik felszíne egyenetlen, magas hegyekkel tarkított. A Tuamotu-szigetek az egyetlen olyan csoport, amelynek mindegyik szigete lapos.
Élővilága
Közigazgatása
A szigetcsoport közigazgatásilag 5 részből áll: Marquises-szigetek — (franciául: (les) (Îles) Marquises, vagy hivatalosan la subdivision administrative des (Îles) Marquises) Szélcsendes-szigetek — (franciául: (les) Îles Sous-le-Vent vagy hivatalosan la subdivision administrative des Îles Sous-le-Vent) (a Társaság-szigetek része) Szél felőli szigetek — (franciául: (les) Îles du Vent vagy hivatalosan la subdivision administrative des Îles du Vent) (a Társaság-szigetek része) Tuamotu-Gambier-szigetek — (franciául: (les) (Îles) Tuamotu-Gambier vagy hivatalosan la subdivision administrative des (Îles) Tuamotu-Gambier) (A Tuamotu-szigetek és a Gambier-szigetek) Ausztrál-szigetek — (franciául: (les) (Îles) Australes vagy hivatalosan la subdivision administrative des (Îles) Australes) (ide tartoznak a Bass-szigetek)
Népessége, nyelvek, vallások
thumb|Tahiti lányok thumb|Protestáns templom, Papeete
Népessége
A lakosság 78%-a polinéz. A polinézek különböző törzsekből állnak. Ők az eredeti őslakosság leszármazottai. A többiek mindannyian bevándorlók. Az ázsiaiak aránya 12%, főleg kínai. Az európaiak mind francia származású fehérek. A franciák aránya 10 %. A franciákon belül az úgynevezett helyi franciák 6, míg a városi (később bevándorolt) franciák 4 %-ot tesznek ki.Forrás: A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2008) Francia Polinézia teljes lakosságának 61%-a Tahitin, Papeetében vagy környékén él. A legritkábban lakottak az Ausztrál-szigetekhez tartozó Gambier-szigetek, amelyek többsége lakatlan.www.worldatlas.com - French Polynesia - olvasva: 2013.02.21.
2010. január 1-jén az össznépesség fő volt, ami a 2007-es népszámlálás adataihoz képest () növekedésnek számít. A 2007-es népszámláláskor a lakosság 68,6%-a Tahiti szigetén élt. A főváros, Papeete város lakossága volt.
A lakosság 87,3%-a született Francia Polinéziában, 9,3% Franciaországban, 1,4% Franciaország egyéb tengerentúli területein és 2,0% külföldi országokban. Az 1988-as népszámláláskor feltett etnikai hovatartozást kérdező kérdésre a lakosság 66,5%-a vallotta magát tiszta polinéznek, 7,1% keveredett polinéznek, 11,9% európainak (főleg franciának), 9,3% francia és polinéz keveréknek (ún. "demis"-nek (szó szerint "fél") és 4,7% kelet-ázsiainak (főleg kínainak).
Az európaiak, a demik és a kínaiak főként Tahiti szigetére koncentrálódtak, azon belül is főleg Papeete városba, így itt sokkal magasabb az arányuk, mint Francia Polinézia egyéb területein. Annak ellenére, hogy a különböző kisebbségek keveredésének már hosszú történelme van, az elmúlt években megnőttek az etnikai feszültségek azáltal, hogy a politikusok idegenellenes beszédeket tartanak és nacionalista zászlókat lebegtetnek.Temaru-Flosse: le rebond du nationalisme tahitien Rue89.com
A népesség alakulása 1907 1911 1921 1926 1931 1936 1941 1946 1951 1956 30,600 31,900 31,600 35,900 40,400 44,000 51,200 58,200 63,300 76,323 1962 1971 1977 1983 1988 1996 2002 2007 2010 84,551 119,168 137,382 166,753 188,814 219,521 245,516 259,596 267,000 Korábbi hivatalos népszámlálási adatok.1971, 1977, 1983, 1988, és 1996 népszámlálásNépszámlálás 1907-1962, 1972, #4–5, pp. 705–706, Kiadó: INED
Nyelvek
thumb|250px|Tauna a Gambier-szigetek közül
Polinézia hivatalos nyelve a francia.Le tahitien reste interdit à l'assemblée de Polynésie , RFO, 6 October 2010 Egy 1996. április 12-ei organikus törvény értelmében "a hivatalos nyelv a francia, a tahiti és más polinéz nyelvet is lehet használni". A 2007-es népszámlálás szerint a 15 évesnél idősebb lakosság 68,5% leginkább a franciát használja otthon, és ez a szám az egyéb polinéz nyelvek esetében csak 29,9% (ennek 80%-a tahiti). 1,0% jelezte otthon használatos nyelvnek a kínait és 0,6% volt az egyéb nyelv.
Ugyanekkor a 15 évesnél idősebb lakosság 94,7 %-a vallotta, hogy beszél, ír és olvas franciául, amit csupán 2,0 % nem ért. Ugyanezen emberek 74,6 %-a vallotta, hogy ért valamilyen polinéz nyelven, de 13,6 %-uk nem egyetlen polinéz nyelven sem tud.
Vallások
A kereszténység a szigeteken élő emberek fő vallása: a többség (54%) különböző protestáns egyházhoz tartozik és egy jelentős kisebbség (30%) római katolikus. Francia Polinézia lakosságának több mint a fele a Maohi protestáns egyházhoz tartozik. A Jehova tanúi 2656 hívőt számlált Tahiti szigetén 2011-ben.
Politikai rendszere
bélyegkép|jobbra|250px|Papeete
Francia Polinéziában a politika Franciaország tengerentúli területeihez tartozó parlamentáris képviseleti demokrácia, amelyben Francia Polinézia elnöke a kormányfő, és egyben egy többpártrendszer vezetője is. A végrehajtó szerv a kormány. A törvényhozó szerv a kormány és a Francia Polinéziai Gyűlés (a területi gyűlés).