A vágó durbincs (Gymnocephalus cernua) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj. Népies nevén: paptetű.
Előfordulása A vágó durbincs Európa és Ázsia nagyobb folyóinak, tavainak és lagúnáinak lakója. Magyarországon folyókban, tavakban helyenként gyakori. Ez a faj nem található Írországban, Skóciában, Nyugat- és Észak-Norvégiában, valamint a Balkánon.
Megjelenése A hal testhossza 12-15 centiméter, legfeljebb 25 centiméter. Testtömege 400 gramm. 35-40 fésűs pikkelye van egy hosszanti sorban. A fej alsó felén kerek, sekély nyálkagödröcskék vannak. Kopoltyúfedőin hosszú, erős tüskék találhatók; az elő-kopoltyúfedőn rövid tüskék vannak. 35-36 csigolyája van.
Életmódja A vágó durbincs szívós, a vízszennyezésre kevésbé érzékeny sügérféle, amely rendszerint csapatokban él a mélyebb, homokos aljzatú vizekben. Tápláléka férgek, vízibolhák, rovarlárvák, apró puhatestűek, valamint halikra és ivadék. A nőstény legfeljebb 10, a hím 7 évig élhet.
Szaporodása Március-májusban ívik, amikor a vízhőmérséklete eléri a 10-15 Celsius-fokot.
Felhasználása Az ember csak kismértékben halássza; általában csaliként használják ragadozóhalakra való horgászatnál. A sporthorgászat járulékos hala, speciálisan nem horgásznak rá.
Források
Gymnocephalus cernua (Linnaeus, 1758) FishBase Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
További információk
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 294. , "Gymnocephalus ambriaelacus, a new species of ruffe from Lake Ammersee, southern Germany", Spixiana 33 (1): 119-137
Kategória:Sügérfélék Kategória:Halfajok Kategória:Európa halai Kategória:Ázsia halai Kategória:A Kárpát-medence halai Kategória:Magyarország halai Kategória:Románia halai Kategória:Ausztria halai Kategória:Azerbajdzsán halai Kategória:Fehéroroszország halai Kategória:Belgium halai Kategória:Bosznia-Hercegovina halai Kategória:Bulgária halai Kategória:Kína halai Kategória:Horvátország halai Kategória:Csehország halai Kategória:Dánia halai Kategória:Észtország halai Kategória:Finnország halai Kategória:Franciaország halai Kategória:Grúzia halai Kategória:Németország halai Kategória:Olaszország halai Kategória:Kazahsztán halai Kategória:Lettország halai Kategória:Liechtenstein halai Kategória:Litvánia halai Kategória:Luxemburg halai Kategória:Észak-Macedónia halai Kategória:Moldova halai Kategória:Mongólia halai Kategória:Montenegró halai Kategória:Hollandia halai Kategória:Norvégia halai Kategória:Lengyelország halai Kategória:Oroszország halai Kategória:Szlovákia halai Kategória:Szlovénia halai Kategória:Szerbia halai Kategória:Svédország halai Kategória:Svájc halai Kategória:Ukrajna halai Kategória:Az Egyesült Királyság halai Kategória:Üzbegisztán halai Kategória:1758-ban leírt állatfajok