New Jersey (kiejtése: ) az Amerikai Egyesült Államok egyik állama keleten, a Közép-atlanti régióban. Az Egyesült Államok legsűrűbben lakott állama, területének nagy része a New York-i és philadelphiai agglomerációs régió része. Az 1950-es évektől kezdődően a régióban óriási népességgyarapodás ment végbe a külvárosokba való kiköltözés révén.
Földrajz Északról New York állam határolja (a Hudson folyó, a Felső New York-i öböl, a Kill Van Kull- és az Arthur-szorosok, valamint a Newarki-öböl révén), keletről az Atlanti-óceán, délnyugatról Delaware állam (a Delaware-öböl révén), nyugatról pedig Pennsylvania állam a Delaware folyó révén.
Úgy 180 millió évvel ezelőtt New Jersey területe Észak-Afrikával volt határos, ennek az összeütközésnek a nyomán született meg az a domborzati forma, amit mi Appalache-hegység néven ismerünk. Körülbelül 18 000 évvel ezelőtt érte el az eljegesedés a területet, emiatt sok helyen gleccserek képződtek. Ezek elolvadása után jött létre a Passaic-tó a hasonló nevű folyó mentén, amely mára teljesen eltűnt, emellett rengeteg folyó, mocsár és szoros alakult ki.Geological History by Great Swamp Watershed Association. Hozzáférés ideje: December 22, 2005.
Az állam öt régióra osztható fel természetföldrajza, illetve népessége alapján. Északkelet New Jersey a New York-i agglomerációs körzet része, a lakosság nagy része ott dolgozik. Északnyugat New Jersey, ellentétben az előbbivel, sokkal erdősebb és vidékiesebb, de szintén sűrűn lakott terület. A partvidéknek az Atlanti-óceán mentén, az állam közép-keleti és délkeleti részén sajátos természeti, lakossági és életviteli jegyei vannak. Az ötödik régió, a Fenyőföld (angolul: Pine Barrens) nagyrészt erdős terület, az állam legkevésbé lakott területe. thumb|left|New Jersey állam felosztása Földrajzi szempontból a terület három részre osztható: Észak-, Közép- és Dél-Jersey. Néhány lakos nem ismeri el Közép-Jersey-t mint különálló régiót, de az állam igen, mivel a terület kultúrája eltér többi régiótól. Az Egyesült Államok Költségvetési és Irányítási Irodája New Jersey-t hét nagyvárosi statisztikai régióra osztja fel, ezeket pedig felosztotta aszerint, hogy a New York-i agglomerációs körzet vagy a philadelphiai agglomerációs körzethez tartoznak-e. Gazdasági szempontból az állam hat részre osztható fel.
Az állam legmagasabban fekvő pontja a Sussex megyei 550 méteres Magaspont domb. A legalacsonyabb pontja az Atlanti-óceán partján található. Legfontosabb folyói a Hudson, Delaware, Raritan, Passaic, Hackensack, Rahway, Musconetcong, Mullica, Rancocas, Manasquan, Maurice és Toms folyók. A keleti részen fekvő Sandy Hook nevű strand népszerű fürdőhely. Összesen tíz nemzeti park van az államban.
Éghajlat Mint ahogy más témákban is, éghajlatilag az állam több részre osztható fel. Az állam déli, középső és északkeleti területén nedves szubtrópusi éghajlat az uralkodó, míg az északnyugati területen nedves kontinentális éghajlat uralkodik, érezhetően hidegebb hőmérséklettel, köszönhetően a magasabb fekvésének.
A nyarak jellegzetesen forróak és nedvesek, a legmagasabb átlaghőmérséklet 28–31 °C között mozog, a legalacsonyabb pedig 16–21 °C között, bár minden nyáron a hőmérséklet szinte egy hónapon át legalább 32°C, de ritkán eléri a 38 °C is. A téli hónapok általában hidegek, a téli legmagasabb hőmérséklet átlagosan 3–8 °C között, a legalacsonyabb −3–0 °C között mozog. A leghidegebb időkben sincs kevesebb −12 °C-nál, ez is főleg az északnyugati, hidegebb területre jellemző. Tavasz idején nagyon szélsőséges tud lenni az időjárás, bár a tél átlagosan szárazabb, mint a nyár.Weather.com
Az évi csapadékmennyiség átlagosan 1 100 és 1 300 mm között mozog, a hóesés átlaga pedig 28–30 cm évente, de a hegyvidéki területeken az 1 m-t is meghaladhatja. Egy évből átlagosan 120 nap esős, és 25-30 vihar van évente, ezek nagy része nyár idején.
Történelem Több mint 2 800 évig az őslakos amerikaiak lakták, a legelső fehér telepesek svédek és hollandok voltak az 1600-as évek első felében. Az őslakosok között a lenape törzs volt a domináns, akik gyengén szervezett csoportokban éltek, nagyrészt mezőgazdasággal (főleg kukoricatermesztéssel), vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. Matriarchális törzs volt (azaz a nők örökölték a vezető címeket) és három részre osztották önmagukat jelképeik alapján: a pulyka, a farkas és a teknős törzsre.
Legkorábban holland fehérekkel találkoztak, az 1600-as évek első felében, ekkor indult meg a kereskedelem is közöttük, nagyrészt a szőrmékre alapozva.
Telepes időszak Megalakulása óta New Jersey-re jellemző az etnikai és vallási sokszínűség. Az új-angliai kongregacionalisták mellett telepedtek ide skót presbiteriánusok és holland reformátusok, főként New Yorkból. Bár a lakosság nagy része ekkor átlagosan 0.4 km² területen lakott, néhány gazdagabb lakosnak óriási területe is lehetett. Az angol barátok és anglikánok például óriási területekkel rendelkeztek. A telepes időszakban New Jersey főképp mezőgazdasági állam volt, a lakosság nagy része pedig falvakban élt, elszórtan foglalkoztak csak kereskedelemmel. Ennek ellenére az olyan parton fekvő városok, mint Burlington és Perth Amboy fontos kikötők voltak New York és Philadelphia számára. New Jersey termékeny talajának, illetve az állam vallási toleranciájának köszönhetően 1775-ben már 120000 lakossal rendelkezett.
A terület nagy része holland uralom alatt volt. A 17. században létező Új-Hollandia tartomány magába foglalta a mai New York (akkor New Amsterdam) város területét, illetve New Jersey állam nagy részét is. Annak ellenére, hogy a lenape indiánok nem ismerték el az európaiak földvásárlási jogát, a holland hatóságok elrendelték a területeladásokat. Ennek keretében legelőször a mai Manhattan területét vásárolta meg Peter Minuit, Új-Hollandia kormányzója.
A teljes terület Anglia irányítása alá került, amikor 1664-ben Richard Nicolls tábornok vezetésével egy angol flotta elhajózott a mai New York kikötőjébe és elfoglalta a kolóniát, amivel szemben nagyon kis ellenállást tanúsított mind a lakosság, mind a holland hatóságok.
Az angol polgárháború idején a Csatorna-szigetek, és ezen belül Jersey-sziget elöljárói hűek maradtak a Koronához, illetve menedéket nyújtottak a király számára, ezért II. Károly később két jersey-i, a királysághoz hű vezető, Sir George Carteret és John Berkeley között felosztotta a Hudson folyó és Delaware folyók közötti földet, a későbbi New Jersey területét. Ezért a terület a New Jersey tartomány nevet kapta.
Az első tíz évben csak a Hudson folyó völgyében létesültek angol települések, ezek lakossága pedig Új-Anglia területéről érkezett. 1673. március 18-án eladta területének felét a kvékereknek, akik a Delaware völgyében telepet hoztak létre.
New Jersey elég egyszerűen volt kormányozva 28 éven keresztül, 1674–1702 között, amikor két kis területre volt felosztva. Edward Hyde személyében New Jersey első királyi kormányzója egy nagyon korrupt és gyenge vezető volt, aki megvesztegethető volt, ezért Anglia 1708-ban visszahívta. Ezek után New Jersey területét a New York-i kormányzók irányították, ez viszont feldühítette a jersey-i lakókat, akik Lewis Morris vezetésével 1738-ban kivívták, hogy New Jersey-t New Yorktól függetlenül kormányozzák.Streissguth pp. 30–36
A függetlenségi háború időszakában thumb|right|Egyetem abból az időszakból New Jersey egyike volt annak a 13 gyarmatnak amelyek a függetlenségi háború alatt háborúba léptek Nagy Britanniával. Az 1776-os New Jersey-i alkotmány két nappal a második kontinentális kongresszus megszervezése előtt (amely kimondta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét) lett elfogadva.
Az állam képviselői kivétel nélkül aláírták a függetlenségi nyilatkozatot. A háború alatt számtalanszor lépett New Jersey területére brit sereg, és fontos csaták is voltak az állam területén, emiatt néha New Jersey-t mint „A forradalom útkereszteződését” említik. Az állam északi részén levő Morristown pedig fontos támaszpont volt az amerikai seregek számára.
1776. december 25-én George Washington átkelt a Delaware folyón (amit megfestett Emanuel Leutze is), majd meglepte a britek szolgálatában álló német segédcsapatokat (a hesseineket), és Trentonban csatát nyert. Egy héttel később ugyanitt újra csatát nyert, majd később Princetonban is meglepetéssel győzte le a briteket. Később Monmouthban vívtak az amerikaiak George Washington vezetésével döntetlen csatát a britek ellen. 1783 nyarától a szeptember 3-áig, a párizsi béke megkötéséig Princetonban székelt a Kontinentális Kongresszus, azaz Princeton volt az Egyesült Államok fővárosa.
1787 decemberében New Jersey lett a harmadik állam amelyik ratifikálta az Egyesült Államok Alkotmányát, amely rendkívül népszerű volt az államban. 1789-ben az első állam volt amely hivatalosította az Alkotmánykiegészítéseket.
Tizenkilencedik század 1804. február 5-én , és törvénybe iktatta annak tiltását. Emiatt nagymértékben lecsökkent a rabszolgák száma, de még a polgárháború előtt is sok volt az újonnan felszabadítottak száma. Az állam vezetése kezdetben elutasította a rabszolgaságot tiltó rendelkezéseket és megtagadta jogok adását az afroamerikaiak számára.
A függetlenségi háborúval ellentétben polgárháborús csaták nem zajlottak az állam területén. Ennek ellenére 80 000 katona harcolt a Konföderáció ellen akik New Jersey államból kerültek a seregbe.
Az ipari forradalom idején az olyan városok, mint Paterson robbanásszerű fejlődésnek indultak, és megváltoztatták az állam gazdaságát, amely azelőtt a mezőgazdaságra alapozott, ezáltal nagyban függött az évi termés minőségétől és mennyiségétől. Ekkor váltott át az állam inkább az iparra, azon belül főleg a selyem- és egyéb textil termékek előállításával és megmunkálásával foglalkoztak a nagyobb városok lakói. Thomas Edison, az ipari forradalom prominens alakja találmányainak legnagyobb részét abban az időben fejlesztette ki, amikor New Jersey-ben lakott. Edison gyárai Menlo Parkban és West Orange-ben voltak a világ első kutatási központjai. Menlo Park főútvonala, a Christie Street volt az első a világon, amely elektromos világítással rendelkezett. A szállítás ebben az időszakban nagyrészt vasúton és gőzhajókon keresztül volt lebonyolítva.
Az 1800-as évek közepétől végéig a vasbányászat is fontos része volt az állam gazdasága. Az olyan bányász települések mint Mt. Hope, Mine Hill és a Rockaway-völgy növekvő ipart eredményeztek, és ennek köszönhetően több tucat új település jött létre.
Huszadik század Mindkét világháború idején New Jersey-ben fontos hadiipari létesítmények voltak, kiemelkedőek ezek közül a hajógyárak. Az első világháború ideje alatt három óriási támaszpontot építettek az államban ( Camp Merritt (1917)Camp Merritt és Camp Kilmer (1941)Camp Kilmer), amelyeket a másodikban is használtak. A hidegháború ideje alatt pedig védelmi szempontból volt fontos New Jersey: tizennégy rakétaállomást telepítettek az állam területére, főleg a két közeli nagyváros, New York és Philadelphia védelmére. A későbbi elnök, John F. Kennedy által vezetett PT-109-es torpedónaszádot (amely a csendes-óceánon volt szolgálatban) szintén New Jersey-ben építették. A USS Enterprise (CV-6) repülőgép-hordozó is Bayonne-ben, New Jersey keleti részében állomásozott egy ideig. 1962-ben Camdenből hajózott ki a világ első nukleárisan meghajtott hadihajója, az NS Savannah.
Az 1920-as években New Jersey hatalmas fejlődésnek indult: 1921-ben megtartották az első Miss America szépségversenyt, 1927-ben átadták a Holland Alagutat, 1933-ban Camdenben nyitották meg az első autós mozit. Az állam koldulási engedélyeket adott ki aGerdes, Louise I. The 1930s, Greenhaven Press, Inc., 2000. gazdasági világválság idején a munkanélkülieknek. Lakehurst város mellett zuhant le a Hindenburg léghajó, az SS Moro Castle luxuscirkáló pedig Asbury Park partjainál kötött ki miután tűz keletkezett fedélzetén.