A D’Hondt-módszer vagy más néven Jefferson-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. A legmagasabb átlagok módszerek közé sorolható. Nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta, aki újra felfedezte a módszert, amit Thomas Jefferson amerikai elnök (akkor külügyminiszterként) már korábban feltalált és javasolt az Egyesült Államok képviselőházához a mandátumok elosztására. A D'Hondt módszer a lefelé kerekítési szabálya miatt kevésbé arányos, mint a Sainte-Laguë-módszer, a nagyobb pártoknak kedvez a kisebb pártokkal szemben.
Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos listás mandátumok kiosztásakor, és az Európai parlamenti választásokon is ezen módszer alapján osztják el a képviselő helyeket. Az önkormányzati választási rendszerben is használják, a fővárosi és vármegyei közgyűlések választására.
A módszer rendkívül egyszerű: egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét stb. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-táblázatban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.
Példa 10 mandátum elosztása 6 párt között összesen 100 000 érvényes szavazat alapján D’Hondt-módszerrel: I. Választási eredmény Pártok Sárgák Fehérek Pirosak Zöldek Kékek Barnák Szavazatok száma 47 000 16 000 15 900 12 000 6 000 3 100 II. A D'Hondt-mátrix kiszámítása Osztó Hányadosok 1 47 000 16 000 15 900 12 000 6 000 3 100 2 23 500 8 000 7 950 6 000 3 000 1 550 3 15 667 5 333 5 300 4 000 2 000 1 033 4 11 750 4 000 3 975 3 000 1 500 775 5 9 400 3 200 3 180 2 400 1 200 620 6 7 833 2 667 2 650 2 000 1 000 517 7 6 714 2 286 2 271 1 714 857 443 8 5 875 2 000 1 988 1 500 750 388 9 5 222 1 778 1 767 1 333 667 344 10 4 700 1 600 1 590 1200 600 310 III. Sorbarendezés Mandátum sorszáma Figyelembe vett mátrixelem 1. 47 000 2. 23 500 3. 16 000 4. 15 900 5. 15 667 6. 12 000 7. 11 750 8. 9 400 9. 8 000 10. 7 950 IV. Végeredmény Pártok Sárgák Fehérek Pirosak Zöldek Kékek Barnák Kapott mandátumok száma 5 2 2 1 0 0 V. Statisztika Szavazatok aránya 47% 16% 15,9% 12% 6% 3,1% Szavazatok aránya a mandátumhoz jutó pártokon belül 51,7% 17,6% 17,5% 13,3% – – Mandátumok aránya 50% 20% 20% 10% – –
Tulajdonságai A D'Hondt-módszer nem tartja a kvóta szabályt, bár attól lefelé nem tér el (egy párt nem kaphat kevesebb mandátumot, mint amennyire az egyszerű kvóta szerint jogosult), de felfelé átlépheti a kvóta által indokolt mandátumszámot. Így például egy 35%-os párt 10 mandátumból mindig legalább 3 helyet szerez, de a D'Hondt módszer alatt nem kizárt, hogy akár a kvóta-szabály által indokolt 4-es határt átlépve akár 5 vagy több mandátumot is szerezhet.
Jegyzetek
További információk Mandátumelosztó szimulátor
Kategória:Választási rendszerek Kategória:Arányos választási rendszerek Kategória:Listás választási rendszerek
fr:Scrutin proportionnel plurinominal#Méthode d'Hondt