Az aposztáziaformák (Apostasioideae) a spárgavirágúak rendjébe és a kosborfélék családjába tartozó öt alcsalád egyike. Csak a Neuwiedia és az Apostasia nemzetség tartozik az alcsaládba 16 fajjal. A többi kosborféle-alcsalád sokkal fajgazdagabb. Az aposztáziaformák talajon élő (terresztris) indomaláj régióban élő fajok.
Jellemzőjük Az összes aposztáziaforma évelő, lágyszárú növény. A gyökereket nem borítja 'velamen' (szivacsszerű, több sejtrétegből álló bőrszövet ami védi a gyökereket). A levelek spirálisan helyezkednek el a vékony száron. A hajtáscsúcsban a levelek szorosan egymásra csavarodnak, de a levéllemez kiterülésekor már egymással átellenesen állnak. A szár és a levéllemez között nincs átmeneti szövet.
Virágzatuk egyszerű, végállású (terminális) vagy szimpodiális elágazású.Traudel Rübsamen: Morphologische, embryologische und systematische Untersuchungen an Burmanniaceae und Corsiaceae (Mit Ausblick auf die Orchidaceae-Apostasioideae). J. Cramer, Berlin 1986. A virágok spirálisan helyezkednek el a virágzat tengelyen, kis méretűek, színük fehér, sárgásfehér, sárga, néha visszahajlók. A virágzat murvalevelei relatíve nagyok, lomblevélszerűek. A szirmok két körben helyezkednek el, körönként 3-3 darab. A magház a kosborfélék családjára jellemzően csavarodott (reszupináció), emiatt egy eredetileg felső szirom alsó ajakká (labellum) differenciálódik, de gyengén (Neuwiedia) vagy erősen csökevényes (Apostasia). A magház alsó állású és háromrekeszű. A bibe vékony. Kettő vagy három termékeny porzó van a virágokban, a középső porzó teljesen kifejlett vagy csökevényes vagy teljesen el is tűnhet. A nem termékeny porzók ún. sztaminódiumot hoznak létre. A sztaminódium alja összenő a bibe aljával és a magházzal. A hosszúkás portokokban termelődnek a pollen szemek, melyek nem ragadnak össze. A termés toktermés, de néhány esetben lehet bogyó is. A magok 300 mikrométer átmérőjűek, gömb alakúak, a maghéjuk kemény.
Az Apostasia nemzetség fajainak 2n=48, a Neuwiedia nemzetségnek 2n=96 kromoszómája van, melyek nagyon kis méretűek.H. Okada: Karyomorphological observations of Apostasia nuda and Neuwiedia veratrifolia (Apostasioideae) Orchidaceae. in: Japanese Journal of Botany. Tokyo 63.1988, 344–350. (Zit. nach Dressler (1993))
Néhány faj öntermékenyülő, de vannak rovarmegporzású fajok is, ezeknél a rovar okozta mozgás hatására nyílnak fel a portokok.
Elterjedésük, élőhelyük Az aposztáziaformák fajai az indomaláj régióban élnek. Ez magába foglalja Nepál, Kína és Japán déli részét, Új-Guineát és Queensland északi részét Ausztráliában. Nedves talajú erdőkben nőnek 200 és 2200 méter közötti tengerszint feletti magasságban.
Rendszerezésük A molekuláris taxonómiai vizsgálatok és a virágszerkezet alapján az aposztáziaformák a kosborfélék egy ősi formájának tekinthetőek. A többi alcsaládnak (kivétel a Cypripedioideae alcsalád) egy porzójuk van (monandrous-egyporzós növények), de az aposztáziaformáknak három van.
Filogenetikai szempontból az aposztáziaformákhoz hasonló "ősi" fajcsoportok fajai nem közvetlen elődei a többi fajcsoportnak, hanem a közös ősnek egy "konzerválódott" taxonja. Sok feltételezett ősi tulajdonság megőrződött a növényekben. Így ez lehetővé teszi, hogy következtetéseket vonjunk le a közös ősről.
Noha a két nemzetség belső rendszertani kapcsolata általában nem vitatott, az alcsalád taxonómiai helyzetét széles körben vitatják. Főként ellentmondásos az a kérdés, hogy vajon az Apostasioideae-t valóban be kell-e illeszteni a kosborfélék családjába, vagy különálló Apostasiaceae vagy Neuwiediaceae családnak kell tekinteni. A molekuláris genetikai vizsgálatok támogatják az kosborfélék családjába történő tartozást és megerősítették a két nemzetség szoros kapcsolatát is.K. M. Cameron u. a.: A phylogenetic analysis of the Orchidaceae: evidence from rbcL nucleotide sequences. in: American Journal of Botany. Columbus 86.1999, 208–224.
Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és fajok tartoznak: ApostasiaBlume Apostasia elliptica Apostasia latifolia Apostasia nuda Apostasia odorata Apostasia parvula Apostasia ramifera Apostasia wallichii NeuwiediaBlume Neuwiedia annamensis Neuwiedia balansae Neuwiedia borneensis Neuwiedia elongata Neuwiedia griffithii Neuwiedia inae Neuwiedia siamensis Neuwiedia veratrifolia Neuwiedia zollingeri
Fordítás
Jegyzetek
Szakirodalom Pridgeon, A.M.; Cribb, P.J.; Chase, M.W. & F. N. Rasmussen (1999): Genera Orchidacearum Vol.1, Oxford U. Press. Robert L. Dressler: Phylogeny and Classification of the Orchid Family. Cambridge University Press, Cambridge 1993, S. 83ff.
Külső hivatkozások Mobot.org-Orchideaceae
Kategória:Kosborfélék Kategória:Növényalcsaládok Kategória:Ázsia növényvilága