A kávakötések a fakötések olyan csoportjába tartoznak, ahol az elemek nem legkeskenyebb lapjukkal, mint a keretkötések, hanem egy hosszabb élükkel vannak egymáshoz illesztve. Mivel ezeknek térbeli kiterjedése a másikhoz képest viszonylag nagy, térbeli fakötések-nek is nevezhetők. Az elemek általában egymásra merőlegesen helyezkednek el, a kötés lehet oldható és ragasztott is.
Kávakötések fajtái
Szegezett kávakötés Egyszerű szerkezetű, esztétikai szempontból igénytelen kötés. Ládák, dobozok, ólak esetén népszerű. Figyelembe kell vennünk, hogy a fa különböző irányból más- más erősséggel tartja a szeget. A bütü szegzése igen gyenge kötést ad, éle és lapja viszont erőset. Ennek megfelelően a szegezett kávakötésben egy saroklécet kell elhelyezni, amihez az oldallap elemeit szegezzük. bélyegkép|200px|jobbra|Szegezett kávakötés Kávakötés beeresztéssel Kávakötés egyenes beeresztéssel Kávakötés aljazásba Fecskefark alakú beeresztés Kávakötés idegencsappal Köldökcsapos kávakötés Kávakötés 45°-os sarokillesztéssel, külön csappal Kávakötés fogazással Egyenes fogazás bélyegkép|200px|jobbra|Kávakötés egyenes fogazással bélyegkép|200px|jobbra|Félig takart kávakötés egyenes fogazással Fecskefark alakú fogazás Félig takart fecskefark alakú fogazás Teljesen takart fecskefark alakú fogazás Ujjas csapozású kávakötés Kávakötés sarokoszloppal Köldökcsappal Vésett csappal Szakállas vésett csappal
Források Csornai-Kovács Géza: Faipari Szakrajz; Műszaki kiadó, 2008
Kategória:Faipar