Desze (, jiddisül דעסעשט) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése Máramarosszigettől 23 kilométerre délre, a Mára folyó bal partján található.

Nevének eredete Neve valószínűleg telepítőjére utal, akiről nem maradt fenn adat. A Desa a délszlávban ma is megtalálható Desimir személynév változata. 1360-ban v. olachalis Deszehaza, 1364-ben Dezefalwa, 1442-ben Dese alakban írták.

Története Első említésekor Lajos királytól Drágus kenéz kapta meg vitézségéért nemesi birtokként. Később túlnyomóan kisnemesi falu volt, 1720-ban 25 nemesi és hét jobbágyportát írtak benne össze. 1786-ban lakossága még vegyesen görögkatolikus és ortodox hitet vallott, később teljesen görögkatolikus hitre tért.

1838-ban 723 görögkatolikus és 8 zsidó vallású lakosa volt.

1880-ban 894 lakosából 770 volt román és 84 német anyanyelvű; 877 görögkatolikus, 71 zsidó és 9 római katolikus vallású.

2002-ben 974 lakosából 972 volt román nemzetiségű; 888 ortodox és 40 görögkatolikus vallású.

Látnivalók A Jászvásári Szent Piroska ortodox (korábban görögkatolikus) fatemplom hét másik Máramaros megyei fatemplommal együtt a Világörökség része. A templom 1770-ben tölgyfagerendákból, patakkő alapzatra épült. Szentélye sokszög záródású, héjazata két ereszből áll. A kevés tornác nélküli fatemplom közé tartozik. Belsejét a nemesbudafalvi Radu Munteanu és Gheorghie Vișovan festették ki 1780-ban. Az előtér fő témája az utolsó ítélet. A legérdekesebb kép a tűzfolyamot ábrázolja, amely a kárhozott lelkeket a Leviatán szájába sodorja. A hajó boltozatán Jézus látható angyalokkal és Szűz Máriával, a falakon pedig ószövetségi jelenetek. Szodoma és Gomora városát a festők bűneik miatt fejjel lefelé ábrázolták. 1920-ban, a karzat építésekor a festés egy része is elpusztult. A szentély falainak festményei a rájuk rakódott korom miatt nem látszanak. Az ikonosztázt 1778–80-ban Alexandru Ponehalschi készítette, készíttetője pedig Pop János Părșinar volt. Maria Pop népi textilgyűjteménye.

Híres emberek Többször tartózkodott itt Nichita Stănescu költő. Itt született 1937-ben Petre Got költő.

Jegyzetek

Források Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Budapest, 1943 www.romanianmonasteries.org

További információk A 19. század első felében épült volt Pălăguței-ház a nagybányai szabadtéri néprajzi múzeumban Deszei învârtită ('forgatós')

Képek

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Máramaros megye települései Kategória:Máramaros vármegye települései