bélyegkép|Emberi vérkenet fénymikroszkópos képe a - vörösvértestek b - neutrofil c - eozinofil d - limfocita
A vérsejtek a vérben nagy számban keringő sejtek vagy sejt eredetű képletek. Egészséges emberben kb. a 20. magzati héttől kezdve egész életen át csak a vörös csontvelőben képződnek. Valamennyi vérsejt a limfohemopoetikus őssejtekből származik.
A vérsejteknek három fő csoportja különíthető el: vörösvérsejt (eritrocita): a vérben a legnagyobb számban előforduló sejt, melynek fő feladata az oxigén eljuttatása a szövetekhez vérlemezke (trombocita): a csontvelőben a megakariocitákból kiváló képletek, melyeknek a vérzéscsillapításban van szerepük fehérvérsejtek (leukociták): sokféle típusú sejt gyűjtőcsoportja, melyeknek közös tulajdonságuk, hogy a szervezetet hivatottak védeni az azt károsító hatásokkal szemben; feladatukat az érrendszerből kilépve látják el
Emberi vérsejtek Vérsejt Mennyiség a vérben(felnőttben) Élettartam(felnőttben) Vörösvértest 4 500 000 – 5 000 000 /µl kb. 120 nap Vérlemezke 150 000 – 300 000 /µl kb. 10 nap Fehérvérsejtek 4 000 – 10 000 /µl 60% neutrofil granulocita 30% limfocita 6–8% monocita 2–4% eozinofil granulocita 0,5–1% bazofil granulocita granulocita: órák–napok monocita: legfeljebb hónapok limfociták: akár több évtized
Források Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve. 3. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006.
Kategória:Sejtbiológia