Johann Jakob Breitinger (Zürich, 1701. március 1. – Zürich, 1776. december 14.) svájci filológus és író.
Breitinger teológiát és filológiát tanult és 1730-ban újra kiadta a feledésbe merült Septuagintát. 1731-ben kezdett el abban a zürichi gimnáziumban héber nyelv és görög nyelvet tanítani, ahol Johann Jakob Bodmer - későbbi barátja - történelemtanár volt. Bodmerrel közösen vált ismertté, közösen írt és szerkesztett egyháztörténeti művükben gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy kitől származnak az írások. A Thesaurus Historicae Helveticae (1735) című történelmi gyűjtemény szerzőjeként azonban azonosítható Breitinger. Breitinger legfőbb műve a "Critische Dichtkunst" (Kritikus Költészet) 1740-ből a természet utánzása helyett a művészetben az alkotó fantáziát helyezné a középpontba. Ezzel nagy befolyása volt a német irodalomelméletre és irodalomtörténetre. Ehhez kapcsolódik a szintén irodalomtörténeti jelentőségű vita, melyben Bodmer Breitingerrel közösen érvelt Johann Christoph Gottsched ellenében és amely „a zürichi irodalmi vita” néven vonult be az irodalomtörténetbe.
Művei
Kritische Abhandlung von der Natur, den Absichten und dem Gebrauche der Gleichnisse, 1740 Critische Dichtkunst, 1740 Verteidigung der schweizerischen Muse Herrn D. A. Hallers, 1744
Források Wolfgang Bender: Johann Jakob Bodmer und Johann Jakob Breitinger. Metzler, Stuttgart 1973. (= Sammlung Metzler; 113) Uwe Möller: Rhetorische Ueberlieferung und Dichtungstheorie im frühen 18. Jahrhundert. Studien zu Gottsched, Breitinger und Georg Friedrich Meier. Fink, München 1983.
További információk Johann Jakob Breitinger életrajza németül a Neuez Zürcher Zeitung írta Johann Jakob Breitinger háromszázadik születésnapja alkalmából
Kategória:Svájci költők, írók Kategória:Zürichiek Kategória:1701-ben született személyek Kategória:1776-ban elhunyt személyek Kategória:Filológusok Kategória:Irodalomkritikusok