Illés Erzsébet (idegen nyelvű publikációiban Erzsébet Illés-Almár, Illes-Almar E.) (Szekszárd, 1936. november 15. – 2026. április 2.) magyar csillagász, űrkutató, a fizikai tudomány kandidátusa,Az MTA köztestületének tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének emerita kutatója. Úttörő jelentőségű, hogy első volt a csillagászok között, aki számítógépes programok segítségével dolgozott. Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díj tulajdonosa 2010-től, nevét az 191857 Illéserzsébet nevű kisbolygó őrzi. bélyegkép|jobb|250px|Ural-1 számítógép

Tanulmányai

Paraszti családba született, ahol a gyermekek közül ő tanulhatott elsőnek tovább. Már 10 éves kora körül rendkívüli módon érdekelte a csillagászat, TIT füzeteket olvasott, kedvenc csillagászai Róka Gedeon és Kulin György voltak. Középiskolai tanulmányait a Szekszárdi Garay János Gimnáziumban végezte. 1954. május 30-án az iskola diákjaként túlélője volt a Pajtás hajó felborulásának Balatonfüreden. Nagyon jól tanult, és kitűnő eredménnyel érettségizett. Mivel érdeklődése a csillagászat felé fordult, és ahhoz fizikát és matematikát kellett tanulnia, tanácsot kért az Élet és Tudomány újság szerkesztőitől, hogy mit tegyen. Budapesten akkoriban már létezett az MTA Csillagvizsgáló Intézete, ezért nem Szegedre, hanem Budapestre kellett jelentkeznie. A jó tanácsot egy az újság által kijelölt személy adta neki, aki későbbi férje, Almár Iván volt. Ő akkor már aspiráns volt a Csillagvizsgáló Intézetben Detre László professzor mellett.

Az egyetemi évek alatt Földes Istvántól, a Csillagászati tanszék tanszékvezető tanárától elméleti égi-mechanikát tanult és minden ismeretterjesztő előadást meglátogatott, ami a csillagászattal összefüggött. Az áttörést a szélesebb csillagászati ismeretek felé azonban az 1956 nyarán Budapesten tartott változócsillag-konferencia jelentette, ahol szovjet tudósokkal ismerkedhetett meg, Kukarin és Maszevics professzorokkal. Maszevics professzorasszony azután egész tudományos életútján is végigkísérte, segítette. A szovjet tudósnő csillagfejlődéssel foglalkozott, és a konferencia után nem sokkal azt a feladatot kapta, hogy szervezze meg a szovjet mesterséges holdak megfigyelését az egész világon.

Még az egyetem befejezése előtt egy egyetemi nyári gyakorlat alkalmával Illés Erzsébetnek is volt lehetősége szputnyikmegfigyelésre egy AT-1 nevű kis távcsővel. 1957-től Magyarország is bekapcsolódott a Szovjetunió felkérésére a műholdak megfigyelésébe. A felkérést a Magyar Tudományos Akadémia kapta, az pedig a Csillagvizsgáló Intézetet bízta meg a feladattal. A cél egy megfigyelő hálózat megszervezése és működtetése volt. A holdak vonulásáról adatokat kaptak a csillagászok a KOZMOSZ központból. Később amerikai holdakról is érkeztek adatok és ezeknek a megfigyelésére egy EFEM nevű program is érkezett a Smithsonian Intézetből. Ehhez a tudományos munkához kapcsolódott azután a légkörkutatás is, ami a későbbiekben komoly tudományággá nőtte ki magát.

1959-ben Illés Erzsébet az ELTE TTK-n matematika-fizika szakon középiskolai tanári diplomát szerzett. Detre László a Csillagvizsgáló Intézetbe felvette és a változócsillagok megfigyelését bízta rá. 1961-ben a csillagászok között elsőként számítástechnikai tanfolyamot végzett el. URAL-1 – még elektroncsövekkel működő – számítógépen tanultak programozni a tanfolyamvezető Kiss György segítségével. Ekkor indult be az INTEROBS műholdmegfigyelő program, amit számítógépek nélkül nem is lehetett volna működtetni. A féléves számítástechnikai tanfolyam után sikeresen megírta élete első programját. A téma a két pontban szögtartó térképhálózat rácspontjainak kiszámítása volt, ez a mesterséges holdak megfigyelésének feldolgozását segítette elő. A rácspontok kiszámításához szükséges képleteket Érdi Krausz György biztosította számára, aki foglalkozására nézve geodéta volt. Érdekesség, hogy a hálózat, melyet asztralonNedvesség hatására nem, hő hatására pedig egyenletesen táguló műanyag. lapra vittek fel, ma is megtalálható az MTA csillagvizsgáló Intézetében.

Munkássága Tagja volt annak a néhány főből álló csillagász-csoportnak, melynek tevékenységével 1958-ban megkezdődött Magyarországon az űreszközök alkalmazásával történő űrkutatás, valamint a Nap-Föld fizikai kapcsolatok kutatásával és a Naprendszer égitesteinek összehasonlító planetológiai vizsgálatával foglalkozott. Ennek során öt új jelenséget fedezett fel a felső légkörben: kettőt a fűtésével kapcsolatban (gyűrűáram-fűtés és az éjszakai kompressziós fűtés), amelyekre a nemzetközi referencia-légköri modellhez javítást is adott, hármat pedig az ionoszféra és a semleges légkör közötti finomszerkezeti változással kapcsolatban, amelyet a nemzetközi irodalom úttörő jelentőségű felfedezésnek tart. Összehasonlító-planetológiai témakörben új modellt javasolt az üstökösmagokra, új megvilágításba helyezte a bolygógyűrűket, valamint már nagyon korán domináló vulkáni tevékenységként jelölte meg a jeges holdakon a gejzíraktivitást.

Az egyetemi oktatásban meghívott előadóként az 1990-es évektől 2020-ig folyamatosan részt vett saját koncepciójú összehasonlító-planetológiai előadásaival, ahol a „miértekre” és az „összefüggésekre” helyezte a fő hangsúlytIllés Erzsébet: Összehasonlító planetológia. https://planetologia.elte.hu/ie/planetologia2001.pdf ELTE Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest 2001.

bélyegkép|jobb|250px|A róla elnevezett kisbolygó (a kép alsó szélénél villogó pici pont)

Száznál több, pontosabban 159 idegen nyelvű tudományos dolgozat szerzője. Továbbá legalább ötven, önálló áttekintést adó ismeretterjesztő cikke a Csillagászati évkönyv és a Fizika Évkönyv köteteiben, valamint a Magyar Tudomány, a Természet Világa, az Élet és Tudomány, a Meteor, a Föld és Ég, az Andromeda és a Földgömb folyóiratokban jelent meg. Mintegy száz ismeretterjesztő előadást tartott, köztük sokat a Csillagászati Heteken.

Díjak és elismerések 2002. Fonó Albert-díj, mint az ELTE Planetológiai körének tagja, sokéves nemzetközi és hazai munkájáért 2004 „Az év cikke 2004” díj „Sarki fény Magyarország felett”, Élet és Tudomány 2004 No.3 és No. 4, Magyar Szabadalmi Hivatal és Élet és Tudomány 2010. A Tudományos Újságírók Klubja által 2010-ben Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjat kapta, és Sárneczky Krisztián egy általa felfedezett kisbolygót nevezett el róla. 2011.12.09-én a Nemzetközi Csillagászati Unió jóváhagyta a névváltozást, azóta nevét az 191857 Illéserzsébet kisbolygó őrzi.Illés és Almár elnevezésű kisbolygók a világűrben 2016. Bay Zoltán-díj, a hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés 2017. Szabó Imre-díj, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Szenior Klub

Családja Férjezett, dr. Almár Iván felesége, két gyermekük van.

Jegyzetek

Források Illés Erzsébet életrajza, Részlet a "Tudomány születik: Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel, (MANT 2014)" című kötetből. Dr. Illés Erzsébet publikációs listája

Előadások

Illószférák a Naprendszerben A külső Naprendszer: gázbolygók, holdjaik és gyűrűik Az űrkutatás hőskora Magyarországon Holdak a Naprendszerben Miben és miért olyan különleges bolygó a Föld? Az óriásbolygók A Naprendszer folyadékszférái A Tunguz-meteor A Naprendszer keletkezése

További információk Kisbolygókat neveztek el a magyar házaspárról Illes-Almar E. publikációs lista a Harvard Egyetem adatbázisában.

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Magyar csillagászok Kategória:Űrkutatási személyek Kategória:1936-ban született személyek Kategória:Magyar nők Kategória:Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjasok Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Szekszárdiak Kategória:Budapestiek