Az Altiplano vagy Bolíviai-magasföld a második legnagyobb magashegyi fennsík a Tibeti-fennsík után. Dél-Amerika központi-nyugati részén van, ahol az Andok eléri a legnagyobb szélességét. A Nyugati- és Keleti-Kordillera fogja közre. Legnagyobb része Bolívia területén van, de átnyúlik Peru, Chile és Argentína területére is.
Általános jellemzők Az északkeleti Altiplano nedvesebb, mint a délnyugati terület.Satellite map of the area around the Altiplano tectonic plate A délnyugati területnek a szárazsága miatt több sósivataga van. Ilyen például a Salar de Uyuni sómező. Az Atacama-sivatag, amely a bolygó egyik legszárazabb területe, az Altiplanótól délnyugatra fekszik; míg a magasföldtől keletre, északkeletre nedves, trópusi esőerdők voltak, amelyet mára többnyire kiirtottak.
Maga az Altiplano túlnyomóan fahatár fölé nyúlik, ezért nem találhatók rajta erdőségek. Ritkaság, ha ezen a tájon annyi eső esik, hogy imitt-amott víz is összegyűlik a tómedencékben.
Átlagmagassága 3750 méter, valamivel alacsonyabb, mint a Tibeti-fennsíké. Széleit (Keleti- és Nyugati-Kordillerák) hatalmas, többnyire 6000 méter tengerszint feletti magasságú aktív és kialudt vulkánok uralják, ilyenek az Ampato (6288 m), Tutupaca (5816 m), Parinacota (6348 m), Guallatiri (6071 m), Paruma (5728 m), Uturunku (6008 m) a Licancabur (5916 m), a Illampu (6368 m), Huayna Potosí (6088 m), Janq'u Uma (6427 m) és Illimani (6438 m).
Az Altiplano lefolyástalan.Futó József: Közép- és Dél-Amerika Tavak, időszakos sós mocsarak és kiszáradt tófenekek töltik ki a kismedencék legmélyebb részeit. Legismertebb földrajzi jellegzetessége a Titicaca-tó.
A pleisztocén kor végén az Altiplano teljes egészét az egykori Ballivián-tó foglalta el. Ennek a maradványa a Titicaca-tó, Peru és Bolívia határán, és a Poopó-tó a bolíviai Oruro-tól délre.
Élővilág
Éghajlat
Panoráma
Jegyzetek
Kategória:Andok Kategória:Bolívia fennsíkjai Kategória:Peru fennsíkjai