A környezet állapotának felméréséhez környezeti hatásvizsgálatot készítünk. Gyakran felmerülő kérdések a hatásvizsgálattal kapcsolatban, hogy miért, ki, mikor, hogyan és mivel készíti. A hatásvizsgálatban a kidolgozóknak az a fontos, hogy a jellemző és tartós maximális hatásintenzitás hogyan viszonyul a hatásviselő érzékenységéhez. Az értékelésnél a tartósan legrosszabbnak számító helyzetből kell kiindulni.
Környezeti hatásvizsgálat Alapelvei Elővigyázatosság, megelőzés Legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel Megelőzi a környezetszennyezést Kizárja a környezetkárosítást Leghatékonyabb megoldás Felelősség Együttműködés Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság
Miért készítik? Jogszabály tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek esetében Hatásvizsgálat készítése kötelező. Ilyen feladat például A környezet állapotának mennyiségi, minőségi jellemzőinek feltárásának, terhelhetőség és igénybevétel mértékének, valamint további elérendő állapotainak meghatározására. Nemzeti környezetvédelmi program keretein belül a környezet állapotának bemutatására Éves beszámoló a környezet állapotáról Országos környezetvédelmi információs rendszer működtetése Dokumentációk, tanulmányok készítése
Továbbá önkéntesen végzett vizsgálatokhoz is készíthetők hatásvizsgálatok. Például mikor egy gazdálkodási szervezet meg szeretné ismerni, hogy a tevékenysége milyen hatással van a környezetre, vagy éppen tudományos kutatás keretein belül is készíthető.
Kik készítik? A környezeti hatásvizsgálatot az közigazgatás készíti, amely további alegységekre bontható. Államigazgatás: Országgyűlés, kormány, környezetvédelmi miniszter Önkormányzatok: Települési és területi Területi környezetvédelmi hatóság Gazdálkodó szervezetek: ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás
Mikor készítik? Erre a kérdésre három válasz lehetséges. Adott időszak eredményeinek értékelésekor, új szabályozás bevezetésekor, valamint a közvélemény tájékoztatásakor, amely időszakos.
Mivel készítik? Szükséges alapadatok a tevékenység, a környezeti állapot és nem utolsósorban a terjedési viszonyok Az értékelés több típusú lehet többek között irodalom, modellek, statisztikai, térképek valamint fizikai és kémiai ismeretek
Hatástanulmányok A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek előzetes környezeti hatástanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy a baleset miatt várható környezeti hatásokat is
Előzetes környezeti hatástanulmány Egy tevékenység megkezdésének a szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. Ennek a tanulmánynak az alábbiakat kell tartalmazni: A tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai tervezés leírását, a létesítmény szükségességének indoklását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti követelmények leírását az első pontban foglaltak megvalósításából származó környezetterhelés és környezeti igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását Környezetre gyakorolt várható hatások előzetes becslését Azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása csak további hatásvizsgálatok készítésével válaszolhatók meg Azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek a törvény értelmében államtitkot képeznek.
Részletes környezeti hatástanulmány Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott hatástanulmány, amelynek a következőket kell tartalmaznia. Részletes leírást, a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással A hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásokat is, és a területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben A környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését A lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását Részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, az alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait A felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzáférés módját azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek a törvény értelmében államtitkot képeznek A nyilvánosság számára közérthető összefoglalót
A hatásvizsgálat lépései A hatásvizsgálati folyamat 4 fázisra tagolódik:
Előkészítő fázis: A megvalósítást kizáró okok keresése, a lehetséges műszaki-technológiai és telepítési alternatívák értékelése, a KHV további sorsának meghatározása és ezeknek az előzetes KHT-ban való összefoglalása. Tanulmány készítő fázis: A KHT elkészítése. Áttekintő-értékelő fázis: Az elkészült hatástanulmány szakmai vitája, az érintett lakosság bevonása, a vélemények feldolgozása és a kiegészítések elkészítése. Eredmény értékesítő fázis: Döntés születik és további feladat a döntés következményeinek utólagos ellenőrzése.
Hatásvizsgálati módszerek Ellenőrző jegyzék Mátrixok Kvantitatív módszerek Hálózatok Térképfedvények
Források Cserey Balázs: Fejlesztések környezeti hatásvizsgálata, 1994. Dr. Rédey Ákos- Módi Mihály – Tamaska László: Környezetállapot értékelés, 2002. L.W.Canter: Enviromental Impact Assessment, McGraw Hill Publ., New York, 1996. J. Glasson: Introduction to Enviromental Impact Assessment, University College, London Press C. Wood: Enviromental Impact Assessment, A Comparative Review, Longman Scientific & Technical
Kategória:Környezetvédelem Kategória:Vizsgálati módszerek