Jézus tanítása és beszédei az 1. század első felében, Palesztina területén hangoztak el. A keresztény evangéliumok alapján a küldetése és szolgálata azzal kezdődött, hogy megkeresztelkedett a Jordán folyóban, majd mintegy három év múlva, Jeruzsálemben ért véget, az utolsó vacsorát követően.

Jézus nem akart semmilyen új vallást alapítani,Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem. Mt 5,17 hanem csak erkölcsi útmutatásokat adott a követőinek. Félretéve minden nehezen érthető filozófiai elméletet, azt tanította az embereknek, hogy másképp tekintsenek a dolgokra és hogy az életről alkotott anyagias szemléletüket lelki szemlélettel váltsák fel.Mt 6. rész Nem intézett az emberekhez zengzetes szónoklatokat, de tanításaiból erő áradt. A gyakorlati igazságok, melyeket elmondott, meggyőző erejűek voltak és megragadták az emberek figyelmét. Spirituális tanítását gyakran egyszerű történetekbe és példabeszédekbe öltöztette.

Új és csak egy témára összpontosító parancsot adott, a szeretet parancsát, de nem törölte el a Tízparancsolatot. A tanításai kifinomultabbak voltak a zsidó Tóra útmutatásánál. Beszédei az embereket úgy érték, mint új kinyilatkoztatás és a törvény tanítói, az írástudók, a farizeusok, valamint a hétköznapi emberek is meglepődve hallgatták Krisztus tanításait. Szavai nem voltak újak, és mégis a meglepetés erejével hatottak, mivel a vallást az annak megfelelő világosságában mutatta be, és nem úgy, ahogy a zsidó tanítók előtte az emberek elé tárták.E. G. White: A keresztény nevelés alapjai

Tanításának az alapja a vallás gyakorlati megélése, a feltétlen szelídség, képmutatásmentesség, az embertársi szeretet, az Isten-szeretet, az alázat és szerénység, a béketűrés, amelyekről gyakran prédikált. Beszédeinek célja az emberek gondolkodásmódjának és életvitelének megváltoztatása volt. Stílusában nem volt bizonytalanság, és kijelentéseiben kételynek nyoma sem. Úgy beszélt, mint aki a témának minden részét érti. Új szemléletet adott követőinek az örök élet, az üdvösség elnyeréséről.

Az evangéliumok alapján megjósolta tanítványainak, hogy nemsokára eltávozik közülük, és annak körülményeit. Ezzel igyekezett felkészíteni őket az eseményekre, valamint igazolni küldetését. Tanította őket a Szentlélekről, aki majd eszükbe juttatja tanításait, amikor ő már nem lesz köztük. Beszélt arról is, hogy nemsokára vissza fog térni, valamint az utolsó napokról és hogy milyen előjelei lesznek mindezeknek.

Hegyi beszéd jobbra|250px|thumb|A Hegyi beszéd A hegyi beszéd Jézus első nyilvános tanítása. Ötezer emberhez szólt, és – a későbbiektől eltérően – itt könnyen érthető, egyértelmű beszédet mondott. Kinyilvánította, hogy nem megszüntetni jött a törvényeket, hanem teljessé tenni (Máté 5,17). Ezekre példákat is mondott: Aki eltöröl a legkisebb parancsok közül, Ne ölj, Aki haragot tart, Ne törj házasságot, ezeket a parancsolatokat szigorúbban értelmezte, mint kortársai. A ne esküdj hamisan, hanem tartsd meg az Úrnak tett esküdet parancs felidézése után a szent vagy a nem hatalmunkban álló dolgokra (Isten trónjára, Jeruzsálemre, az ember saját életére) tett esküt megtiltott, helyette az egyenes beszédre adott parancsot (megbízható „igen”, vagy „nem”). A szemet szemért, fogat fogért szabályra azt mondta ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, tartsd oda a másikat is! (Máté 5,40). A rosszat jóval kell viszonozni (lásd: felebaráti szeretet) Beszélt a nyolc boldogságról; Tanította a népet a Miatyánk imára; Tanított a képmutatásról, a földi és mennyei kincsgyűjtésről, az Atya gondviseléséről, ítélkezésről, szent dolgokról, a böjtről, az ún. aranyszabályról, a kárhozat és üdvösség útjáról, a hamis prófétákról; Hasonlatot mondott a két úr szolgájáról.

Beszéde végén a tanítását megtartókat sziklára építkezőkhöz, az elvetőit homokra építkezőkhöz hasonlította. A beszéde után Máté megjegyzi: „A nép ámult tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, s nem úgy, mint az írástudók”.

Joó Sándor református lelkipásztor szerint „Nem valószínű, hogy egyetlen alkalommal mondott prédikáció volt ez, hanem talán többször is kiment Jézus egy bizonyos dombtetőre, valahol Kapernaum vagy Názáret közelében, vissza-visszajárt ugyanarra a helyre, és ott tanította az embereket. Ezeknek a tanításoknak a gyűjteménye az ún. hegyi beszéd.”

Példabeszédei Jézus példabeszédei egy része hasonlatokat tartalmaz a mennyek országáról. Felszólítás a bűnre-hajlás és a tévelygés ellen.

elveszett bárány (Mt 18,12-14; Lk 15,1-7) A száz juhból egy eltévedt, gazdája az egy keresésére indult, hagyván a többit. Amikor megtalálja, jobban örül az egynek, mint a hátrahagyott kilencvenkilencnek, amint a mennyben is jobban örülnek egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak. gyöngykereső kereskedő (Mt 13,45-46) A mennyek országát igazgyöngykereső kereskedőhöz hasonlítja, aki amint megtalálta az igazit, amit keresett, eladja mindenét, és megveszi azt. a háló (Mt 13,47-52) A tengerbe dobott hálóhoz hasonló Isten országa, mindenféle halat összefog. Csak partra húzás után válogatják szét őket. A hitványakat kiszórják, a megfelelőt edényekbe rakják. Így választják szét a jókat a gonoszoktól a világ végén. jobbra|thumb|Rembrandt: A tékozló fiú mustármag (Mt 13,31-32) Minden magnál kisebb, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Hasonlat a mennyek országáról. magvető (Mt 13,18-23 és Mk 4,1-9) Csak a jó földbe került mag hoz sokszoros termést. A magvető által elszórt magok egy része köves talajra, más része tövisek közé vagy az útra is szóródik. A magvető példa az Isten országáról szóló tanításról, mely arról szól, melyik ember hogyan fogadja el a tanítást, a hitet, mert akikben jó földre hull, azok meghallják a tanítást. Konkoly (Mt 13,24-30) A konkolyt az ellenség szórja a búza közé. A szolgák megkérdezik a gazdát, akarja-e, hogy kigyomlálják. A gazda nem akarja, mert kárt tenne a búzában. Hadd nőjön a búzával együtt, majd aratáskor összeszedik és elégetik. Hasonlat a mennyek országáról, ahol a jókat és a rosszakat szétválogatják. kincs a szántóföldben és az igazgyöngyöt kereső kereskedő (Mt 13,44-45) A szántóföldben talált kincsért az ember eladta mindenét, és megvásárolta azt a földet. A kereskedő is így tett, amikor egy nagyon értékes gyöngyöt talál, mindenét eladta és megvette. A mennyek országa hasonlít az elrejtett kincshez és az igazgyöngyöt kereső kereskedőhöz. jó pásztor (Jn 10,1-21) A juhok és a jó pásztor számára Jézus a kapu, aki rajta keresztül megy be, üdvözül, és a juhok megismerik hangját. Aki nem a kapun megy be, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló, idegen után nem mennek, hanem elfutnak. A béres, akinek nem sajátjai a juhok, elfut, ha jön a farkas. A jó pásztor, Jézus életét adja a juhokért. hűtlen sáfár (Lk 16,1-9) Amikor a sáfárt bevádolták uránál, hogy eltékozolja vagyonát, a sáfár azt találja ki félelmében - ahogy elküldte az ura -, hogy az ura adósait összehívja, és elengedi a tartozásaiknak egy részét, hogy amikor majd már nem lesz sáfár, majd azok az adósok hálából befogadják. A példabeszéd lényege, két urat nem lehet egyszerre szolgálni, Istent és a mammont. „Ha máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket?"

tékozló fiú (Lk 15,11-12) Ugyanazt az üzenetet hordozza, amit az eltévedt bárány megtalálása után érzett öröm, hogy az apa jobban örül a megtért fiúnak, mint az otthonmaradó fiának. Ünnepséget tart, mert visszatért. Ez az üzenet a családon belül kialakult féltékenykedő emberekhez szól. Máshogy magyarázza Kelszosz (Celsus), aki szemére vetette a kereszténységnek, hogy más vallásokkal ellentétben, nem a tisztességeseket, jókat és tanult embereket gyűjtötte össze, hanem a korhelyeket.Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. 256 oldal. Ebből a szempontból Kelszosznak már Jézus megadta a választ. „Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek." (Lk 5.32) az irgalmas szamaritánus (Luk 10,30-37) A pap és a levita nem segített a véresre vert emberen. A szamaritánus gondját viselte, ápolta, sőt amikor elment, gondoskodott felőle akkor is. Példa a felebaráti szeretetre, a barát a legnagyobb bajban segít, akár ismeretlenül, viszonzás nélkül is. a dúsgazdag és a szegény Lázár (Luk 16,19-31) A gazdag semmit sem adott a szegény Lázár koldusnak. Betekintést ad az égi igazságosztásba, az égben a koldus vigasztalódik Ábrahámmal, a gazdag méltatlankodik a pokolban. Példázat azokra, akik nem hallgatják meg, és nem cselekszik azokat, amelyeket a próféták és az egyházatyák már elmondtak. a tíz hajadon (Máté 25,1-13) A kitartó virrasztásra való felkészülés Jézus Második Eljövetelére utal, a jeles napokra való felkészülés példáján keresztül. az esztelen gazdag (Luk 12,16-21) A bőséges termés miatt meggazdagodott évekre előre elraktározná a megnagyobbított csűrbe, hogy pihenjen szórakozzon. De ha Isten még éjjel elkéri lelkét, kié lesz a gazdagság? Ne a világi dolgokat gyűjtse az ember és ne aggódjon, mit eszik, iszik, Isten gondoskodik erről, mint ahogy a mező madarait is eteti. a farizeus és a vámszedő (Luk 18,10-14) Jézus világosan foglalja össze: "mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázkodik, felmagasztaltatik". a terméketlen fügefa (Luk 13,6-9)

a hitelező és a két adós (Luk 7,41-43) Aki jobban szeret, a bűneit jobban megbocsátják. a szívtelen szolga (Mt 18, 23-24) A ház ura haladékot adott a szolgának tartozásáért, de a szolga nem adott haladékot a neki tartozónak, ezért az ura visszavonta a haladékot. a királyi menyegző (Mt 22,2-14) Példázat a mennyországról. Az elvilágosodott emberek nem törődnek a mennyországba hívással, ezért bárki, aki felkészült rá, részt vehet, akik nem felkészülten érkeznek, sötétségbe kerülnek.

Szegények - gazdagok Tanítása a fáradozóknak, megterhelteknek szólt. A sors számkivetettjeinek túlvilági kárpótlást ígért.

Egy fiatal kérdésére válaszolta: „Ha tökéletes akarsz lenni, add el vagyonodat, oszd ki a szegényeknek, és kincseket szerzel a mennyben" (Máté 19,21). „És mindenki, aki az én nevemért elhagyja házát vagy testvéreit, vagy nővéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjét, százszorosát nyeri vissza, és örök életet kap örökségül". (Máté 19,21) „Ne aggódjatok életetekről, hogy mit esztek, vagy mit isztok, hogy mibe öltöztök... Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak..." (Máté 6,25) A gazdagokat figyelmeztette: „Könnyebb a tevének a tűfokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni Isten országába." (Máté 19.24) „De jaj nektek, akik most jól vagytok lakva, mert éhezni fogtok. Jaj, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok." (Lukács 6,24). A sorokból kitűnik, hogy elsősorban azokról van szó, akik a gazdagságot csak saját javukra fordították.

Legfőbb törvények

A legfőbb törvény az Isten iránti feltétlen szeretet (ld. az igazi istentisztelet), mely cselekvő, s amelyet kiegészít a felebaráti szeretet. (Mt 12,30-31). Az evangéliumok szerint nincs ennél nagyobb parancsolat. Ez teljes összhangban van Mózes törvényeivel.Ne légy bosszúálló, és ne gyűlölködj néped fiaival. Szeresd embertársadat úgy, mint önmagadat. Én vagyok az Úr. – 3. Móz 19,18 „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből" (5 Mózes 6,5) és „embertársadat pedig mint saját magadat" (3 Mózes 19,18). „Csak aki szeretetben marad, az marad bennem, és én őbenne"Bertha Dudde:A szeretet a legfőbb parancs „Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, Istenben marad és Isten őbenne marad” (Jn 4,16)XVI. Benedek Deus caritas est kezdetű enciklikája a püspököknek, a papoknak és diakónusoknak, az Istennek szentelt személyeknek és minden krisztushívőnek a keresztény szeretetről

„Aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszek; és nagyobbakat is cselekszik azoknál" (János 14,12).