Középbeszterce (korábban Közép-Bisztricza, , vendül Srejdnja Bistrica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.
Fekvése Muraszombattól 15 km-re délkeletre a Mura bal partján fekszik.
Története Középbeszterce a három középkori Beszterce falu egyike, melyeket ekkor még Belső-, Külső- és Nagybeszterceként említenek. 1381-ben "Belseubezterche, Nogbezterche", 1389-ben "Belseubestriche, Kylseubreztriche", 1411-ben "Utraque Bestricze", 1428-ban "Utraque Byztriche" néven szerepelnek a korabeli forrásokban. Nemti (ma Lenti) várának uradalmához, később a belatinci uradalomhoz tartoztak.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.
Vályi András szerint " BISZTRICE. Bisztricz. Alsó, felső, és köz Bisztricze, elegyes faluk Szala Vármegyében, fekszenek Bellatinczhoz nem meszsze, termésbéli vagyonnyaikra nézve, első Osztálybéliek."
Fényes Elek szerint " Bisztricza (Közép), vindus-tót falu, Zala vármegyében, 304 kath. lak. Mind a 3 a Mura mellékén fekszik, s róna lapályos vidéke igen termékeny. F. u. Gyika. "
1910-ben 522, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 407 lakosa volt.
Nevezetességei A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1823-ban épült.
További információk Cserföld község hivatalos oldala Középbeszterce Szlovénia térképén Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek
Kategória:Muravidék települései Kategória:Zala vármegye települései