A szmolenszki légi katasztrófa 2010. április 10-én történt, amikor a Lengyel Légierő 101-es oldalszámú Tu–154M utasszállító repülőgépe Oroszországban, a szmolenszki katonai repülőtér közelében lezuhant. A gép fedélzetén a lengyel elnök, Lech Kaczyński, valamint az ország politikai és katonai vezetésének számos tagja utazott a katyńi vérengzés 70. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésre. A repülőgép 96 utasa közül senki sem élte túl a katasztrófát.
A katasztrófa Moszkvai idő szerint 10:56, magyar idő szerint 08:56 órakor zuhant le a gép, a lengyel elnökkel a fedélzetén. Kaczyński a katyńi vérengzés 70. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésre igyekezett a lengyel delegáció társaságában. Dmitrij Medvegyev orosz elnök azonnal vizsgálatot rendelt el egy Vlagyimir Putyin miniszterelnök vezette különbizottság felállításával.http://lenta.ru/news/2010/04/10/comission/ A szerencsétlenség a repülőtértől 400 méterre történt. A Szmolenszki terület kormányzója, Szergej Antufjev megerősítette egy orosz hírcsatornának, hogy a katasztrófát senki sem élte túl. Az orosz hírügynökségek jelentései szerint a személyzet hibáját sem zárják ki mint a baleset okát. A holttesteket Moszkvába szállították azonosítás végett, és még aznap délután megtalálták Kaczyński holttestét is.
A baleset okai bélyegkép|jobbra|270px|A gép útvonala bélyegkép|jobbra|270px|A lezuhant Tu–154-es roncsai a Szmolenszk melletti erdőben bélyegkép|270px|A repülőgép leszakadt hajtóművei A balesetet az első vélemények szerint az okozta, hogy a légi irányítás és a repülőtér műszerezettségének korlátai ellenére a sűrű ködben a leszállást megkísérlő repülőgép az ereszkedés során túl gyorsan süllyedt (a talajt futópálya eleje előtt érte el), és hozzáért a szmolenszki katonai repülőtér melletti erdő fáinak koronájához. A repülőtér nem rendelkezett műszeres leszállító rendszerrel, mivel 2009 decemberéig csak katonai bázisként működött. Az irányítás hiába javasolta a kapitánynak, hogy ne Szmolenszkben, hanem Minszkben vagy Moszkvában landoljon, ő mégis megkísérelte a leszállást. Habár az első jelentések még négy leszállási kísérletet valószínűsítettek, valójában csak egy történt.Csak egyszer próbált meg leszállni Kaczynski gépe az oroszok szerint, Origó.hu, 2010. április 15. A süllyedés közben a repülőgép hozzáért a fák csúcsához, majd a futópályától körülbelül 400 méterre lezuhant. Az elmondások szerint a 26 éves repülőgép jó állapotban volt, előtte egy évvel újították fel.Megtalálták a lengyel elnök holttestét a lezuhant gép roncsai között, Origo.hu, 2010. április 10. A tragédiát – egyes feltételezések szerint – az okozhatta, hogy a személyzet nem ismerte eléggé a szovjet típus azon tulajdonságát, miszerint ferdéből vízszintesbe hozva a megkezdett ereszkedés során nagyon hirtelen felgyorsul a süllyedés mértéke.Pilótahiba okozhatta a Kaczyński-tragédiát, Index.hu, 2010. április 15.
2008 augusztusában a gép egy másik kapitányának már volt konfliktusa Lech Kaczyńskival, mert az orosz–grúz háború idején biztonsági okok miatt a háború sújtotta Tbiliszi helyett az attól 350 km távolságban levő azerbajdzsáni Gandzsában (azeri írással Gəncə) szállt le, a fedélzeten lévő Kaczyński (aki elnökként a fegyveres erők főparancsnoka, azaz a gép kapitányának is elöljárója) határozott utasítása ellenére. Lech Kaczyński akkor emiatt parancsmegtagadással vádolta. Említésre méltó az is, hogy ennek a járatnak a másodpilótája volt az a pilóta, aki a 2010-ben lezuhant járat kapitányaként szolgált.
Az első értesülések szerint a balesetben szerepet játszhatott maga az államfő, aki sürgethette a pilótát, hogy itt szálljon le, ne repüljön tovább.Kaczyński sürgethette a pilótát, hogy szálljon le, Index.hu, 2010. április 11. Később az ügyészségi vizsgálatok során nem találtak arra utaló jelet, hogy a fedélzeten ülők közül bárki sürgette vagy kényszerítette volna a gép pilótáját a szmolenszki leszállásra.Nem kényszerből próbált leszállni a lengyel elnök gépe az ügyészek szerint, Origó.hu, 2010. április 12. A feketedoboz vizsgálatából viszont egyértelműen kiderült, hogy nem csak a személyzet tartózkodott a pilótafülkében a lezuhanás előtt:Idegenek is voltak a pilótafülkében – Index, 2010. május 19. a pilótafülkében tartózkodott Andrzej Błasik, a lengyel légierő főparancsnoka és Mariusz Kazana, a diplomáciai protokollszolgálat vezetője, s a gép 15 méterrel a futópálya szintje alatt repült. A részletek terén a lengyel és az orosz fél értékelése több ponton eltér.Túl alacsonyan szállt Kaczynski gépe (Index, 2010. május 20.)
A későbbi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a lengyel légierő főparancsnoka is a pilótafülkében tartózkodott, de nem gyakorolt nyomást a pilótára. Egy másik személy is belépett korábban a pilótafülkébe rövidebb időre, de ki is ment onnan még a katasztrófa előtt.Kaczynski-baleset: a légierő parancsnoka a pilótafülkében volt (Index, 2010. május 25.) A nyomozás végül arra jutott, hogy a tragédia a pilóták hibájából következett be: a repülőgép rendszere automatikusan jelzett nekik, hogy alacsonyan repülnek, ők mégis figyelmen kívül hagyták a jeleket. „A nyomozócsoport lengyel tagja, Edmund Klich elmondta, hogy a gép személyzete figyelmen kívül hagyta a talaj veszélyes közelségét jelző vagy a gép felemelésére utasító automatikus riasztásokat. »Amikor 100 méteres magasságban voltak, fel kellett volna emelniük a repülőt, nem pedig folytatni a leszállást« – mondta Klich a pilótafülkében elhangzottak alapján.” A lengyel légierő parancsnokának jelenléte ugyanakkor jelenthetett némi nyomást a pilótára.A pilóták hibája volt a lengyel elnök balesete – Index, 2010. május 26.
2010. június 1-jén nyilvánosságra hozták a pilótafülkében a lezuhanás előtti 40 percben elhangozottakat.A pilótafülkében elhangzottak átirata – Lengyel Belügyminisztérium Eszerint a fedélzeti automatika az utolsó percben legalább tucatszor figyelmeztette a pilótákat arra, hogy növeljék a repülési magasságot, mert a gép közel került a talajhoz.Tucatszor figyelmeztette az automata Kaczynski pilótáját – Népszabadság, 2010. június 1.
2011 januárjában került napvilágra az orosz vizsgálóbizottság végső jelentése, mely szerint alkoholt találtak Andrzej Błasik tábornok, a lengyel légierő parancsnokának vérében, aki a zuhanás előtt a pilótafülkében tartózkodott, ezenkívül ő és Kaczyński is nyomást gyakoroltak a pilótákra, hogy a köd ellenére Szmolenszkben landoljanak. A bizottság arra jutott, hogy „hiányosságok mutatkoztak meg a pilóták felkészültségében egy kiélezett helyzetben, illetve abban, hogy döntsenek egy másik repülőtér kiválasztásában”: „rossz hatással volt a pilóták döntési képességére az a tény, hogy a lengyel légierő parancsnoka, a protokollfőnök, valamint a repülőgép fő utasa [a lengyel elnök] pressziót fejtettek ki rájuk”. A bizottság vezetője szerint „a különgép pilótái többször kaptak információkat a kedvezőtlen időjárásról a szmolenszki Szevernij repülőtér légi irányítóitól és egy nem sokkal korábban ott landoló” lengyel „Jak–40-es gép személyzetétől”, ám „a Tu–154-es különgép pilótái mégsem amellett döntöttek, hogy egy másik repülőtéren teszik le a gépet, és ez volt a kezdete a katasztrófához vezető eseménynek”.Ivott a Kaczynskival lezuhant légierő-parancsnok (2011. január 12.)
Az RMF FM lengyel rádióadó arról adott hírt 2010 októberében, hogy a gép pilótája, Protasiuk is tapasztalatlan volt: mindössze néhány órát gyakorolt ilyen típusú gépen, azt is csak másodpilótaként, és nem volt tapasztalata a veszélyhelyzetekben.Tapasztalatlan pilóta vezette Kaczyński gépét (Index, 2010. október 13.) A pilóta hibáját már napokkal a katasztrófa után is feltételezték.Pilótahiba okozhatta a Kaczyński-tragédiát (Index, 2010. április 15.) Egyúttal a katonai meteorológusoknak is felrótták 2010 májusában, hogy idejétmúlt jelentést adtak a pilótáknak, és nem értesítették a repülőgép személyzetét a rosszabbodó időjárási viszonyokról, írta a Rzeczpospolita című lengyel napilap.A meteorológusok is hibázhattak a Kaczyński-tragédia előtt – Index, 2010. május 4. Decemberben Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a balesetről készült orosz jelentés elfogadhatatlan, mert a dokumentum hiányos és/vagy tévedéseket tartalmaz, ezért végkövetkeztetései megalapozatlanok.Tusk: Elfogadhatatlan az orosz Szmolenszk-jelentés – Népszabadság, 2010. december 17. A lengyel és az orosz vizsgálat nem tudott dűlőre jutni a felelősség megállapítása terén: mindkét fél a másiknak rótt fel különböző hibákat.A lengyelek szerint az oroszok tehetnek a Kaczynski-gép katasztrófájáról – Index, 2011. január 18.Nem a pilóták okozták a lengyel repülőgépkatasztrófát – Hvg.hu, 2011. július 29.
Reakciók bélyegkép|250px|Putyin orosz kormányfő és Medvegyev elnök gyertyákat gyújtanak az elhunytak emlékére bélyegkép|250px|A tragédia után egy nappal rendezett emlékmenet Varsóban A világon számos vezető részvétét fejezte ki. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint a lengyel elnök „igazi hazafi volt, aki egész életét az országának szentelte”.Polish president killed in plane disaster „Elképzelhetetlen tragédiának” nevezte szombaton a Lech Kaczyński lengyel államfőt szállító repülőgép oroszországi katasztrófáját Lech Wałęsa, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője, volt elnök. „Hetven éve Katyńban a szovjetek likvidálták a lengyel elitet. Ma az a lengyel elit halt meg ott, akik azért utaztak oda, hogy az 1940-ben megölt lengyelek előtt leróják kegyeletüket” – mondta a francia hírügynökségnek Lech Wałęsa. Hasonlóan foglalt állást Aleksander Kwaśniewski volt lengyel elnök is, aki szintén nehezen uralkodott magán. „Az egy elátkozott hely” – mondta Lech Kaczyński elődje. „1940-ben a háború előtti Lengyelország elitjét gyilkolták meg ott, most ott halt meg a Harmadik Köztársaság elitje” – mondta Kwaśniewski.
Sólyom László magyar köztársasági elnök a budapesti lengyel nagykövetségen személyesen fejezte ki részvétét Kaczyński halála miatt. Bajnai Gordon miniszterelnök a kormány nevében arra kérte a magyarokat, hogy másnap, április 11-én vasárnap déli 12 órakor kétperces néma főhajtással emlékezzenek az áldozatokra. Egyúttal Kaczyński temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánította, hangsúlyozva a lengyel-magyar barátság történelmi gyökereit.Nemzeti gyásznap lesz itthon a lengyel elnök temetésének napja, Index.hu 2010. április 11.
Az orosz vezetők, élükön Medvegyevvel és Putyinnal nagyon hamar, a leggyorsabban fejezték ki részvétüket a lengyel nemzet felé. Ez a gyorsaság a korábbi lengyel-orosz viszonyhoz képest mindenképp meglepő volt, hiszen az oroszok nagyon sokáig el sem ismerték a Katyńban történteket. A szovjet-érában egyenesen azt állították, hogy az akció német tömeggyilkosság volt.
A baleset áldozatai thumb|188px|jobbra|Lech Kaczyński (1949–2010) bélyegkép|jobbra|250px|Az áldozatok koporsói a Varsó-Chopin repülőtéren, a háttérben a NATO SAC (magyar felségjelű) C–17-ese A baleset áldozatai között volt a lengyel állami, politikai és társadalmi élet számos vezetője.
A köztársasági elnök és környezete Lech Kaczyński, a Lengyel Köztársaság elnöke Maria Kaczyńska, az elnök felesége Ryszard Kaczorowski, a lengyel emigráns kormány utolsó elnöke Władysław Stasiak, az Elnöki Kabinet vezetője Paweł Wypych, államtitkár az Elnöki Kabinetben Mariusz Handzlik, helyettes államtitkár az Elnöki Kabinetben
Parlamenti képviselők Krzysztof Putra és Jerzy Szmajdziński, a Szejm (képviselőház) alelnökei Leszek Deptuła, Grzegorz Dolniak, Grażyna Gęsicka, Przemysław Gosiewski, Izabela Jaruga-Nowacka, Sebastian Karpiniuk, Aleksandra Natalli-Świat, Arkadiusz Rybicki, Jolanta Szymanek-Deresz, Zbigniew Wassermann, Wiesław Woda, Edward Wojtas, a Szejm tagjai Krystyna Bochenek, a Szenátus alelnöke Janina Fetlińska és Stanisław Zając, szenátorok
Kormányzati tisztségviselők Aleksander Szczygło, a lengyel nemzetbiztonsági hivatal vezetője, volt védelmi miniszter Andrzej Kremer, külügyminisztériumi helyettes államtitkár