thumb|250 px|A második világháborúban használt Tu–2 bombázót bebörtönzött, kényszermunkás mérnökök tervezték
A saraska (шарашка, orosz szleng kifejezésből) a gulag – a sztálini Szovjetunió kényszermunkatábora – egy speciális formája, melyet kifejezetten a jelentős tudósok és mérnökök részére alakítottak ki, titkos tervezőiroda. Politikai okok miatt számos kiváló értelmiségit ítéltek sok év kényszermunkára. Ugyanakkor a Szovjetuniónak szüksége volt az elítéltek alkotómunkájára, különösen, ha szakterületük szorosan kapcsolódott a hadiipari fejlesztésekhez. Ezt az ellentmondást oldotta fel a saraska, ahol az elítéltek a külvilágtól és családjuktól elzárt rabként tudományos kutató-fejlesztő csoportokat hoztak létre, és érdemi munkát folytattak.
A saraskákban az életkörülmények jobbak voltak, mint a Gulag többi táborában. Nem volt fizikai munka, és az államnak érdeke volt, hogy a rabok életét és munkaképességét fenntartsa. A rabok által írt tudományos publikációk rendszerint a valódi szerzők nevének feltüntetése nélkül jelentek meg. Szerzőként más, a rendszer által kegyelt tudósok neveit tüntették fel. A valódi szerzők gyakran máig ismeretlenek.
Néhány ismert fogvatartott Roberto Oros di Bartini, az Osztrák–Magyar Monarchiából származó repülőgép-tervező Szergej Pavlovics Koroljov, a szovjet rakéta- és űrprogramok első vezetője Valentyin Petrovics Glusko rakétatervező mérnök, a szovjet űrprogram kiemelkedő alakja Andrej Nyikolajevics Tupoljev repülőgép-tervező, a Tupoljev tervezőiroda alapítója és vezetője Vlagyimir Petljakov, a Petljakov katonai repülőgépek tervezője Vlagyimir Mihajlovics Mjasziscsev, a Mjasziscsev katonai repülőgépek tervezője Helmut Gröttrup német rakétamérnök a Peenemünde laboratóriumból Nyikolaj Tyimofejev-Reszovszkij, genetikus és radiobiológus Mihail Levin sugárfizikus Lev Zilber, a rák vírusos eredetéről szóló elmélet megalkotója
Jelentősége A második világháború alatt és után több jelentős szovjet katonai repülőgéptípust rabszolgaságban élő, bebörtönzött tudósok csoportjai terveztek. Hasonlóképpen, a szovjet atombomba- és hidrogénbomba-fejlesztés is nagyrészt a gulagrendszer terméke, hiszen ez tartotta kézben a teljes uránipart.
Magyar vonatkozások Határ Győző 1956-os angliai emigráns író, költő, műfordító eredeti szakmáját tekintve építészmérnök volt. 1950 elején tiltott határátlépés bűntettével fogták el és mintegy 11 hónapra a Szegedi Fegyház és Börtönbe (Csillag) került, onnét pedig a budapesti Gyűjtő Kisfogházába, ahol egy titkos mérnöki irodában dolgozott hónapokig. Önéletírásában így emlékezik vissza a titkos tervezőrészlegre:Határ Győző: Életút II. Minden hajó hazám (1994); 18. fejezet
Jegyzetek
További információk Kerber, Von Hardesty, Mitchell 1996. Stalin's Aviation Gulag: Memoir of Andrei Tupolev and the Purge Era, Smithsonian Institution Press. 396 old. Birstein VJ 2001. The Perversion of Knowledge: the true Story of Soviet Science. Westview Press, USA Szolzsenyicin, Alekszandr, 1968. A pokol tornáca (В круге первом)
Kategória:A Szovjetunió tudományos élete Kategória:Gulag