Ungbükkös () település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése A Nagyberezna-Sóháti úton, Sóháttól délkeletre, 8 km-re fekvő település.
Nevének eredete A település Bukoc neve szláv eredetű. Nevét a Bukóc-patakról kapta, amely mellett települt. A patak neve a szláv bukovъ (bükk) fanévből ered, melynek Bukóc alakja után szlovák névadókra következtethetünk, mivel az ukránban a patak és a falu neve Bukovec. Az Ungbükkös névváltozat 1904-ben, az országos helységnévrendezés során jött létre utaló „Ung-” előtaggal, a szláv név tükörfordításával. A nevében szereplő „Ung-” előtag a megyére utal.
Története Ungbükkös (Bukóc) nevét 1582-ben „Bukóc” néven említette először oklevél. 1768-ban „Bukócz”, 1773-ban „Bukocz” formában írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUKÓCZ. Bukovcze. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosa Gróf Szirmay Uraság, férfiak Ispotállya is van benne, határja soványas, negyedik Osztálybéli.”
1800 körül „Alsó Bukócz”, „Felső Bukócz”; 1808-ban „Bukócz”, „Bukowec”, „Bukowce”; 1851-ben „Bukócz” formában említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bukócz, orosz, falu, Ungh vármegyében, N. Bereznához keletre 3 1/2 mfdnyire: 366 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. a kamara.”
1913-ban „Ungbükkös” néven találjuk. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1925-ben „Bukovec”, „Bukoc”, „Bukocova”; 1930-ban „Bukovcová” alakban írják. 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták. 1944-ben „Ungbukóc” formában nevezik meg.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1983-ban „Буківцеве”, „Букoвцевo” alakban található. 1991 óta a független Ukrajna része. 1995-ben „Буківцьовo” néven írták.
Népessége
1910-ben 727 lakosából 7 magyar, 10 német, 710 ruszin volt; ebből 710 görögkatolikus, 13 izraelita volt. 1991-ben körülbelül 670 lakosa volt. 2001-ben 227-en lakták.
Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma 1792-ben épült. Szent Anna tiszteletére szentelték fel.
Források Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma, 1991) A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései