Dunkófalva () falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól északkeletre, Kockaszállás, Csabina és Szentmiklós közt, az Obava-patak partján fekvő település.
Nevének eredete A Dunkófalva helységnév magyar eredetű, a Dunkó személynévnek és a birtokos személyjellel ellátott falu főnévnek az összetételével keletkezett. A Donkó személynév délszláv (bolgár Думко, illetve Дунко személynév). A családnevet Bereg megyében románok terjeszthették el. A párhuzamosan használt, hivatalos ruszin~ukrán Обáва név víznévből jött létre névátvitellel [1270: riv. Olbua (GYörffy 1: 519), Обáва (SHU. 392)]. Mizser Lajos szerint a víznév jelentése kétágú patak (szl. oba dъva: kettő, mindkettő). Kiss Lajos azonban egy szláv Olъba névből magyarázza, amiben talán egy óorosz olъ, azaz sörféle szeszes ital található.
Története A falu a 16. század második felében települt kenézi alapítású helység. A beregi főispán 1568 február 4-én adott kenézi meghatalmazást Koczán Dankónak, hogy az „Ubova pataka” nevű víz mentén, a kijelölt erdőirtáson „Dumkofalva” nevű falut alapítson. A kenéz neve az oklevél további részében is „Dumko” alakban szerepel, így elképzelhető, hogy a „Danko” téves olvasat eredménye.
1568-ban „Dumkofalva”, 1603-ban „Danko Falwa”, 1620-ban „Dankofalua”, 1715-ben „Dunkofalva”, „Dunkófalva” néven írják. A falu a Munkácsi vár birtokai közé tartozott. Birtokosai a munkácsi vár mindenkori urai, később pedig a Rákócziak, majd a Schönborn család tagjai voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUNKAFALVA. Obava. Obava. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Munkácsi járásban, ambár Munkácsi piatzozástól tsak egy órányira fekszik, ’s fája mind a’ kétféle vagyon, szőleje is; egy vas hámortól is tsak fél mértföldnyire fekszik, a’ hol kézi munkával pénzt kereshetnek, fuharozással is valami hasznot hajthatnak; malma helyben; de mivel a’ határja követses, és sovány, ’s zabon kivül semmit sem terem, kukoritzát pedig néhol a’ belső földgyeikben termeszthetnek, azon felöl tsekély réttye, és szoross legelője van, negyedik Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dunkófalva, (Obáva), Beregh v. orosz falu, 149 gör. kath., 5 zsidó lak. paroch. templom. Rétje, legelője csekély; tölgyes, bikkes erdeje szép; sovány, köves földe zabot s kevés kukoriczát terem; szőleje, vizimalma van. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Munkács.”
Nevét 1877-ben „Dunkófalva”, „Obáva”; 1913-ban „Dunkófalva” formában említették. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1983-ban „Обава” alakban találjuk. 1991 óta a független Ukrajna része. Lakói görögkatolikus vallású ruszinok.
Népessége 1910-ben 694 lakosából 17 magyar, 51 német, 626 ruszin volt; ebből 21 római katolikus, 633 görögkatolikus, 38 izraelita volt.
Nevezetessége Görögkatolikus fatemploma a 18. században épült. A templom hosszúhajós elrendezésű, a hajót körülvevő faoszlopos tornácú és hármas tagozódású tetőzetű. Padozatszerű tetőzete van, mely a szentély felé csökkenő magasságú és osztású. A bejárat fölötti négyzetes tornyát kettős hagymasisak fedi. Források Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára
Jegyzetek
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései