Felsőgereben (ukránul: Верхня Грабівниця [Verchnya Hrabivnéca]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Volóctól nyugatra, a Rabonica-patak partján, a Latorca mellett fekvő település.
Nevének eredete A település eredeti Felsőhrabonica neve szláv víznév eredetű. Magyar jelentése gyertyános patak. Felső- előtagja a tőle délnyugatra fekvő, Szentmiklóshoz csatolt Alsóhrabonica nevével állt párban. Mai Felsőgereben neve 1904-ben, az országos helynévrendezés során keletkezett. Eredeti nevével nincs kapcsolatban, akkoriban az ukrán гребень = fésű, gereben főnév képzős alakját látták bele korábbi nevébe.
Története A falut 1543-ban említette először oklevél „Rabonitza” néven. 1600-ban „Rabonica”, „Kis Rabonica”, 1645-ben „Felso-Rabonicza”, 1648-ban „Rabonicha” formában írják a nevét. 1686-ban a falu elpusztult, a 18. század elején azonban újratelepítették.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABOVICZA. Felső, és Alsó Hrabovicza. Tót faluk Bereg Várm. lakosai ó hitűek, az Uraságnak papíros malma, és timsót főzö háza vagyon, az utóbb neveztetettben, legelője, és mind a’ két féle fája van, földgyei soványak, és leg inkább zabot termők.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrabonicza (Felső), orosz f., Beregh vmegyében, Pudpukorcz fil. 74 g. kath. lak. F. u. gróf Schönborn.”
1913-ban és 1918-ban „Felsőgereben” néven írták. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott, majd 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 577 lakosából 3 magyar, 171 német, 321 ruszin volt; ebből 183 római katolikus, 300 görögkatolikus, 93 izraelita volt. A 2001-es népszámlálás során a lakosság elérte a 420 főt, melyből 97,38% ukrán, 1,18% szlovák, 0,95% orosz anyanyelvűnek vallotta magát (0,05% egyéb).
Jegyzetek
Források Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései