Jávor () település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Volóctól északnyugatra, Uzsoktól délkeletre, a Latorca jobb oldalán fekvő település.
Nevének eredete A falu eredeti Jalova neve ruszin eredetű, víznévből keletkezett. Valószínű, hogy a falu határában már a 19. században említett Jalova-patakról vette nevét. Jelentése fenyő, fenyves, de az ukránban meddő, terméketlen föld jelentése is van.
Története A község a 16. század első felében települt, 1543-ban említette először oklevél „Jalowa” néven. 1645-ben „Jalova”, 1704-ben „Jalowa” formában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JALOVA. Jalovaj. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lalosai ó hitűek, fekszik Pudpolócznak szomszédságában, és annak filiája, legelője alkalmatos, és mind a’ két féle fája van, határja soványas.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jalova, orosz falu, Beregh vármegyében, Pudpulocz fiókja: 74 gör. kath., 2 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Munkács.”
1904-ben, az országos helységnév rendezés során kapta a „Jávor” magyar nevet. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben visszakapta eredeti nevét, ekkor „Jalova” formában említik. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1946-ban – a jelenleg is használatos – „Ялове” néven írják, ez a csehszlovák korszakban használt semlegesnemű alak átvétele. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 133 ruszin görögkatolikus lakosa volt.
Nevezetessége Görögkatolikus fatemploma
Források Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok. A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései