Móric (1521. március 21. – 1553. július 9.) Szászország uralkodó hercege, majd választófejedelme 1547-től haláláig.
Szász hercegként A szász uralkodóház Albert-ágának leszármazottja. A reformáció idején lett Szászország uralkodó hercege. Bár evangélikus volt, cselekedeteit azonban inkább politikai, mint vallási érdekek vezették. Elárulva korábbi szövetségeseit, szövetségre lépett V. Károly német-római császárral, cserébe másod-unokatestvérének, I. János Frigyes szász választófejedelemnek címéért és birtokaiért. Ígéretéhez híven V. Károly oldalán harcolt a schmalkaldeni szövetség elleni háborúban, és az 1547-es mülhbergi csata után megkapta a választófejedelmi címet és az Ernő-ági Szászország egy részét.
1542-ben a császár felhívására Móric herceg csatlakozott a Ferdinánd osztrák főherceg támogatására II. Joachim brandenburgi választófejedelem főparancsnoksága alatt Magyarországra vonuló törökellenes birodalmi hadjáratban. Szász csapataival harcolt Buda sikertelen ostromában.
Szászország választófejedelme bélyegkép|balra|350px|A Szász Választófejedelemség (Albert-ág, pirossal) és az Ernő-ági törzsterület (citromsárgával) és veszteségei (csíkos) 1547-ben a schmalkaldeni háború után bélyegkép|260px|Móric választófejedelem páncélban és harci kalapáccsal. Ifjabb Lucas Cranach festménye A protestánsok egyik vezére és egyben Móric választófejedelem apósa, Hesseni Fülöp és unokafivére, I. János Frigyes is a császár fogságába került. Mivel a német császár méltatlanul bánt foglyaival, így Móric hamar szembefordult volt megbízójával. Ezért a Magdeburg ellen felállított hadat saját céljaira használta fel, és 1551-ben szövetséget kötött az akkori francia királlyal, II. Henrikkel.
Az ezt követő belháború, az úgynevezett „fejedelmek felkelése” (Fürstenaufstand) során Móric herceg kis híján elfogta V. Károly császárt Innsbruckban. Ezután Móric már rá tudta kényszeríteni a császárt, hogy bocsássa szabadon két fejedelmi foglyát, és 1552-ben kösse meg a protestánsok és a katolikusok közti passaui békeszerződést. A következő évben, 1553-ban Móric választófejedelem egy kisebb csatában halálos sebet kapott és életét vesztette.
Jegyzetek
Források
Bánosi György – Veresegyházi Béla: Diák ki kicsoda – Külföldi uralkodók.
Irodalom Politische Korrespondenz des Herzogs und Kurfürsten Moritz von Sachsen. 6 köt., 1900–2006. Szerkesztette a Szász Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága. Online Hans-Joachim Böttcher: Anna Prinzessin von Sachsen 1544–1577 – Eine Lebenstragödie, Dresden 2013, Hans-Joachim Böttcher: Die Türkenkriege im Spiegel sächsischer Biographien. Gabriele Schäfer Verlag, Herne 2019, , 41–69. oldal Erich Brandenburg: Moritz von Sachsen – Bis zur Wittenberger Kapitulation (1547), Band I, Leipzig 1898. Online Johannes Herrmann: Moritz von Sachsen. Sax-Verlag, Beucha 2003, Johannes Herrmann, Günther Wartenberg und Christian Winter (szerk.): Politische Korrespondenz des Herzogs und Kurfürsten Moritz von Sachsen Sechster Band 2. Mai 1552 – 11. Juli 1553 Akademie Verlag GmbH, Berlin 2006, PDF
Georg Voigt: Moritz von Sachsen, Leipzig 1876. Online Kapcsolódó szócikkek
Szászország uralkodóinak listája Németország történelme V. Károly német-római császár
Kategória:Szász hercegek Kategória:Szászország választófejedelmei Kategória:1521-ben született személyek Kategória:1553-ban elhunyt személyek