Hajasd () falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése A Keleti-Beszkidek keleti oldalán, Nagybereznától északkeletre, Határszög, Ligetes és Uzsok közt, az Ung-folyó partján fekvő település.
Nevének eredete A falu neve szláv eredetű, mely valószínűleg az ukrán volockij, vagy a román vlah, vagy a lengyel woloski melléknévből származik.
A falu 1904-ben kapta mai Hajasd nevét, melyet valószínűleg tévesen neveztek el Hajasdnak az ukrán haj (volosz, voloszjanj) haj, szőr, lószőr szavakból való származtatással.
Története A falut a feltevések szerint román pásztorok alapították, vagy lakták egykor. Erre abból következtetnek, hogy a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban Vlah-nak nevezték a külterjes pásztorkodást folytatókat is – akik persze nem feltétlenül voltak románok. A Kárpátokban előfordult a Volosz családnév is, amely szintén a voloh, vlah román származéka.
A falu nevét 1768-ban említette először oklevél „Voloszanka” néven. 1773-ban „Voloszanka” formában írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLOSZANKA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik Ungvárhoz 6 mértföldnyire; határja sovány, vagyonnyai selejtesek.”
1800 körül „Voloszánka”, „Wolosánka” alakban említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volánszka, Ungh v. orosz f. Uszokhoz 1/2 órányira: 567 g. kath., 20 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”
1904-ben a helységnév rendezéskor kapta a falu a mai magyar „Hajasd” nevet. 1913-ban „Hajasd” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 1586 lakosából 115 magyar, 81 német, 1353 ruszin volt; ebből 63 római katolikus, 1381 görögkatolikus, 92 izraelita volt. 2001-ben 1629-en lakták.
Közlekedés A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynév-magyarázatok A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek Vasárnapi Ujság 1911/19, 382 (1911. május 7.) – Sztripszky Hiador
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései